Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-25 / 250. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP P$Ü8I®.. & m M$ü $SMÜ MMMifö M ,.;v- ■■' 1 M Nőtt az építkezési kedv Somogybán, főként Kaposváron ésa Balatonparton Karád krónikása, a Herk hagyományok Mester Úrnak szólította a világháborút járt atyafi Az év első felében Magyarorszá­gon 13 ezer lakás kapott hasz­nálatbavételi engedélyt. Ugyan­akkor közel 20 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt; ez a szám húsz százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Somogybán azonban más a helyzet, új lendületet vettek a la­kásépítők. Az építési engedélyek két évig tartó csökkenő tendenci­ája megfordult. Idén ugyanis 753 engedélyt adtak ki az építési ha­tóságok a tavalyi 660-nal szem­ben, derült ki a Központi Statisz­tikai Hivatal megyei képvisele­tének adataiból. Az újonnan épí­tett lakások tíz százalékát Ka­posváron hozták tető alá. Jelen­tős építkezés zajlott a Balaton- parti településeken: Siófokon, Ba- latonfóldváron, Balatonbogláron és Bala-tonszemesen 110 lakást vehettek birtokukba tulajdono­saik. A somogyi építkezők közel 80 százaléka saját használatra hozta létre az otthonát, erre a tá­mogatási rendszer is nagy ha­tással lehetett. ■ Gungel M. Huszonöt éves a marcali nevelési tanácsadó intézet Huszonöt évvel ezelőtt egy vizs­gálóhelységgel és három szak­emberrel alakult meg Marcali­ban a Nevelési Tanácsadó. Az évek során egyre nagyobbra nőtt az ellátandó terület, ma már a vá­ros határain túl, a marcali és a fo- nyódi kistérségben is jelen van­nak. A gárda tizenháromra bő­vült és a feladatok is kiteljesed­tek. A nevelési tanácsadás mel­lett korai fejlesztést, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést és uta­zó szolgálatot Is felvállaltak. A születésnap alkalmából ün­nepi konferenciára hívták a partnereket. Gergőné Babina Jusztina igazgató elmondta: bár az isko-lákban csökken a gyer­mekek száma, a problémás fia­talok aránya nő. Ezért egy olyan nevelési tanácsadó egyesületet alapítanak újjá, ahol a főváros és a vidék együttes erővel dol­gozik. Brassói Sándor miniszté­riumi főosztályvezető-helyettes megerősítette: az iskolarendszer nem nélkülözheti ezt a szakmai segítséget ■ V.E. Karád kincseinek őrzője a 89. évében járó Herk Mi­hály. Mai napig tartó szenvedélye a kutatás. Krutek József Karódon és a környékbeli telepü­léseken kevesen vannak, akik ne ismernék Herk Mihályt. A nyug­díjas pedagógus évtizedek óta fá­radozik azon, hogy Karád kincsei ne vesszenek el. A honismeret, a régiségek gyűjtése és a híres nép­dalkincs őrzése érdekében vég­zett munkája példamutató.- A Karád története című könyvem rideg-hideg, a tények és adatok története, közzététele- emlékezett vissza Herk Mihály. - A szülőfalum múltja, a lakosság több évszázados küz­delme, gazdasága, kultúrája ol­vasható benne. A lektorált ki­egészítés pedig szívhez szóló, színes fényképekkel illusztrált munka.- Nehéz volt a kutató és gyűjtő munka?- Igen. Nyugdíjasként éveken át szívesen és örömmel jártam a dolgok után Kaposváron a me­gyei levéltárban, Nagyberkiben, valamint a Veszprémi Püspöki Levéltárban. Érdekelt a telepü­lés múltja. Nemcsak hobbi, ha­nem a mai napig tartó szenve­dély is a kutatás.- Mikor és hogyan kezdődött az érdeklődés a múlt, a honis­meret, a hagyományápolás iránt?- A Karád kulturális hagyo­mányai iránti érdeklődés min­dig is szívügyem volt. Már kis­iskolásként érdekelt a régmúlt. Még 1927-ben egy pajta építé­sekor emberi koponya és cse­répbögre került elő, majd a szü­leim házépítése során csiszolt követ találtam. Ezek az élmé­nyek is ösztönöztek, hogy ér­deklődjem. A faluban, annak határában folyamatosan gyűj­töttük a cserépedényeket, de van ágyúgolyóm is. Az ötvenes évek közepén ismerkedtem meg Draveczky Balázs régész­szel: ő és más múzeológusok se­gítették a szakszerű feltáró, rendszerező munkát. Az úgyne­vezett „Kűháton,, füstös cserép­maradványok kerültek elő a ró­mai korból. 1952-ben megszer­Bámulta a szakállas, hosszú hajú Kodály Zoltánt népdalgyűjtés közben A fehérhímzés sikert aratott már Párizsban is EREDETILEG CSAK FÉRFIINGEK díszítésére használták a vi­lágszerte ismert karádi népi hímzést, amely az egyedi motívumok és a jellegzetes öltéstechnika alapján alakult ki. Önál­ló egységet képez a somo­gyi fehérhímzésben. Szépsége, finomsága minden igényt ki­elégít. A fehér hímzésekkel Karád szerepelt Brüsszelben Egyedi motívumok és jellegzetes és a párizsi világkiállításon is. öltésminta - ez a karádi módi Herk Mihály 1917. SZEPTEMBER 1-JÉN Karódon született A pécsi püspöki tanítóképzőben 1938- ban tanítói és kántori okleve­let szerzett 1955-BEN az ének-zenetanár szakot is elvégezte. 1946-1977 között a helyi isko­lában tanított KÉT LEÁNYGYERMEKET nevelt fel a feleségével. Mariann porcelánfestőként dolgozik, Viktória pedig ének-zenetanár a helyi általános iskolában. veztem az általános iskolában a honismereti szakkört. Az össze­gyűjtött régiségek jelentős ré­szét ma a kultúrház egy helyi­ségében halmozták fel. Boldog lennék, ha ezeket állandó kiállí­táson bemutatnák.- Úgy tudom, hogy életében meghatározó volt a folklór, a karádi népdalok is.- Hogyne. A karádi népdalok­ra fölfigyelt Kodály Zoltán is, aki 1933 és 38 között többször járt a falunkban. Személyesen is láttam, megbámultam a sza­kállas, hosszú hajú mestert munka közben, amit később át­adott tanítványának, Vikár Lászlónak. Őt sokszor elkísér­tem a faluban. Évekkel ezelőtt 888 lejegyzett dallamot adott át nekem megőrzésre. Ebből százhatvanat kiadott az önkor­mányzat a „Röpülj, madár, röpülj,, című könyvben. Vikár Lászlóval ma is tartom a kap­csolatot. Néhány hete is elküld­te hozzám egyik tanítványát, hogy járjon utána: őrzik-e még a faluban Karád népdalkincsét.- A községben több évtizeden át végzett honismereti, gyűjtő és hagyományápoló munkájá­ért díszpolgári címet is kapott. Gondolt erre valaha is?- Nem. Egyáltalán nem. Per­sze nagyon jólesett, amikor át­adták. Büszke vagyok rá. Igaz, legalább ilyen értékű a szá­momra, hogy a faluban 1946- ban megválasztottak kántorta­nítónak. Volt olyan, a két világ­háborút is megjárt atyafi - Fábi­án Józsi bácsi -, aki Mester Úrnak szólított. Ez számomra nagyon sokat jelent... ■ V.'. Igazolvány és lakcímkártya olvasónk arról panaszko­dott, hogy a munkaügyi központban nem fogadják el az új, kártyás jogosítványt a személyi igazolvány helyett. Kishonti Attila, a jogi osz­tály vezetője elmondta, hogy minden arcképes iga­zolványt elfogadnak a sze­mély igazolására, de csak a lakcím kártyával együtt. Ez utóbbi határozza meg, hogy melyik kirendeltség illeté­kes az egyes ügyek intézé­sében. Egyetlen kivétel van ez alól: ha valaki alkalmi munkavállalói kiskönyvet akar kiváltani, csak szemé­lyi igazolvánnyal igazolhatja magát, mert a jogszabályi előírás miatt ennek számát is rögzíteni kell. Elmaradt munkabér NAGYBAJOMI OLVASÓNK egy éve dolgozik a Boronka Ther- málfürdő Villapark KfL-nél, ám február óta nem kapott munkabért. A napokban megszüntették a munkavi­szonyát. Olvasónk a mun­kaügyi központon keresztül került a kft-hez, a cég a mun­kabér-támogatást is felvette. A családban három gyer­meket nevelnek, a feleség minimálbéréből nehezen él­nek. Kérdésük, kihez for­duljanak az elmaradt járan­dóság kifizetése érdekében. kishonti attila azt mondta, hogy a munkaügyi ellenőr­zésről szóló törvény előírja: a munkáltatónak a munka- viszony megszűnésekor el kell számolnia a dolgozóval. Ha ez elmarad, a munka­ügyi felügyelőségnél (Ka­posvár Fő u. 40.) kell beje­lentést tenni. A munkaügyi központ a felvett támogatást visszafizetteti. A jogi osztály vezetője azt javasolta olva­sónknak, hogy az elmaradt munkabér behajtása érde­kében forduljon a munka­ügyi bírósághoz. Versenyekkel ünnepeltek a Krúdyban ötven év Hatszázan fogadták örömmel a meghívást az öreg diákok közül Uj foglalkoztatási program félszáz millió forintért Fél évszázada 2. számú Keres­kedelmi és Tanulóiskola néven kezdték az oktatást, húsz éve költöztek új épületbe, s tizenöt éve vették fel a híres író nevét. E jubileumokra emlékezett a siófo­ki Krúdy Gyula Szakközépisko­la sok más mellett országos szakmai versenyek megrende­zésével. Több, mint tizenöt iskola di­áksága versengett, Somogyból a házigazdákon kívül a kapos­vári Széchenyi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépis-. kóla tanulói értek el jó eredmé­nyeket. A szakácsok élőmunká­ja során aranyérmes lett a siófo­ki Molnár Péter-Béres Tamás kettős, valamint a kaposvári Papp Zoltán-Pető András duó. A pincérek között ugyancsak a legkiválóbbnak bizonyult a sió­foki Magyarosi Viktor és Ko­vács Balázs, valamint a kapos­vári Ivanov Lilla és Harkány Be­atrix. A díszmunkák értékelése során további négy aranyat gyűjtöttek be a két iskola diák­jai. A díszcsomagoló és a pénz­táros versenyszámban is ki­emelkedően szerepeltek a so­mogyiak. A Krúdy Gyula próza­mondó versenyen pedig a siófo­ki Villányi Dominika érdemelt ki második helyezést. | Az ötven év során végzettek | közül hatszázan fogadták el a “ meghívást egy hamisítatlan s Krúdy-vacsorára. ■ Fónai Imre A Krúdy mellett a kaposvári Széchenyi középiskola diákjai is remekeltek Kaposvár és hetvenhat környék­beli település meglehetősen tra­gikus foglalkoztatási helyzetén szándékozik javítani a kaposvá­ri kistérség, a megyei munka­ügyi központ és a Nosza-alapít- vány által létrehozott Cselekvő Paktum. A projekt célja egy olyan működési stratégia kidol­gozása, mely az önkormányza­tokkal, vállalkozókkal és képző­szervekkel együttműködve lehe­tővé teszi a kistérség foglalkozta­tási fejlődését.- A Regionális Operatív Prog­ramnak (ROP) köszönhetően a következő két esztendőben ki­dolgozzuk a 77 települést érintő foglalkoztatási paktumot - mondta keddi sajtótájékoztató­ján Kámyáczky Lajosné, a prog­ram szakmai vezetője. - Nem­csak elméleti, de gyakorlati lé­péseket is szeretnénk tenni, az elejétől a végéig segítjük, koor­dináljuk a konkrét fejlesztési terveket. A ROP 49 millió forinttal tá­mogatja a Cselekvő Paktumot: a pénzből a majdani kistérségi projektek számára a humán erőforrást biztosítják a szerve­zők. A cél nemcsak a közvetlen munkahelyteremtés, hanem a termelő infrastruktúra és a képzési rendszerek átalakításá­val a megye és a kistérség sajá­tosságait szem előtt tartó, hosz- szú távú foglalkoztatási straté­gia kidolgozása. ■ Vas András i

Next

/
Oldalképek
Tartalom