Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-05 / 234. szám

SOMOGYBUKKOSD 18 3 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK Pénzt nyertek a parlagfű közös eltüntetésére PARLAGFŰ MENTESÍTÉSI akció­ba fogott az önkormányzat. Pályáztak a megyei ÁNTSZ programjára, s nyertek is 130 ezer forintot. A közmunkások kaszálták a gyomnövényt, de emellett a hegyigazdák, vala­mint a fiatalok is bekapcso­lódtak az akcióba. Lakosságá­hoz képest nagy közterülettel rendelkezik az önkormány­zat, így nem kis erőfeszítést igényelt, hogy eleget tegye­nek a pályázati kiírásnak. Négy falu ünnepli a szüret végét Hagyomány a szüreti felvo­nulás a Hétszergörbének ne­vezett út mentén. A bükkös- diek másik három faluval kö­zösen vesznek részt benne. A helyi kastély lesz a felvonu­lás egyik állomása, ahol a há­zigazdák megvendégelik a felvonulókat. Azt is tervezik, hogy az önkormányzat feldí­szített traktora lesz az egyik szállítóeszköz a mulatságban. Hárommal többen tudtak dolgozni VÍZELVEZETŐ ÁRKOKAT, hídfeje- ket, hídgyűrűket tisztítanak a közmunkások és árkot metsze­nek. Mindezt az Élhetőbb falu- ért-program keretében teszik, amely lehetőséget biztosított többek között a foglalkoztatá­sukra. Három közmunkást al­kalmazhat három hónapon ke­resztül az önkormányzat, arra az időre is csökkentve az ál­lástalanok számát Három közmunkás segít három hónapon keresztül a munkában Az oldal cikkeit Varga Andrea írta. Fotók: Török Anett. Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta. Előttük a szebb jövő: a nagyszülők büszkék a család legifjabb tagjaira. Fekete Balázs, Tamás, Fekete Józsefné, Dömötör Ferencné és Ferenc Kalákában épült föl a ház jótündér Sok lakost kívánnának és mindenkinek munkahelyet Annyi zöldet lát Somogy- bükkösdön az ember, mint egy faluban sem a környéken. A hosszan elnyúló, ám annál ke­vesebb lakót számláló kis tele­pülés nagyon szép természeti környezetbe ékelődik, közel Za­la megye határához. Dimbes- dombos, kanyargós utcáin sé­tálva szinte karnyújtásnyira érezzük az erdőket, amelyek körülveszik. A városi, ember­nek igazi felüdülés ez a hely, ám az itt élők a napi robotban elfáradva már nem veszik észre a szépségét. A nyugdíjas Dömö­tör Ferencné azt mondta: férjé­vel szeretnek itt élni, de egy­szer azért megfordult a fejük­ben, hogy Pécsre költözzenek.- Sajnos nem mentek el - lé­pett végszóra a konyhába lánya, Fekete Józsefné. Aztán elmagya­rázta, hogy minek szól a sajnos: a városban ugyanis több lehető­ség volna. Pedig ő még szeren­csésnek mondhatja magát - el­lentétben a férjével, aki csak közmunkásként jut időnként munkához -, mert helyben dol­gozhat, eladóként. Igaz, amikor a csurgói áruházból vissza kel­lett jönnie Bükkösdre boltos­nak, kocsmárosnak, akkor nem érzett örömöt. Hiányoztak neki a kollégák, s nőként nem egy­szerű szót érteni az ittas férfi­akkal sem. Az ősök nem bükkösdiek, de a nagyszülők már itt születtek. A dédmama is a faluban él, ő a legidősebb lakos.- Néhány évtizede még so­kan eljártunk Pécsre dolgozni - mondta Dömötör Ferenc, aki maga is huszonegy éven át in­gázott. Pénteken jött haza, s hétfőn hajnalban utazott vissza Pécsre. Fél egykor kelt, hogy gyalog elérje Gyékényesen a vo­natot. - A téesz elől menekült mindenki - folytatta a férfi -, akkoriban húsz bükkösdi dol­DÖMÖTÖRÉKET A TISZTA LEVEGŐ és a szép táj marasztalja. Tet­szetős az egykori Somssich-kú- ria parkja, amely belterületi diszkért A kert fekvése és az ott található fenyőfajok teszik értékessé Somogybükkösd e gozott Pécsen. A napi teendőket az itthon maradt feleség látta el, ha kellett, a férfimunkát is megcsinálta. Például maltert kevert az épülő házukhoz, kéz­zel, mert nem volt gépük. Ne­héz idők voltak azok, mégis nosztalgiával gondolnak vissza, mert a régi összefogásból mára mutatóban sem maradt. A há­zak akkoriban kalákában ké­szültek, Dömötörékét huszon- ketten betonozták.- Azt mondta egy ismerő­söm: ha fizetsz, akkor nem me­gyek, de ha nem fizetsz, akkor segítek. Természetes volt, hogy én meg visszasegítettem. Az 1970-es években épültek az utolsó házak, azóta se - emlé­kezett a nagypapa. kis örökzöldekkel és lombos fafajokkal telepített területét. 1985-ben védetté nyilvánítot­ták. Értékes fafajok: atlanti cédrus, kolorádófenyő, kauká­zusi jegenyefenyő, tiszafa, ma­dárberkenye.- Édesanyám sokat segített - vette át a szót a felesége. Egy év különbség van a két gyerekük között, másként nem is ment volna. - Számomra is természe­tes volt, hogy a férjemmel itt maradunk, hiszen a nővérem Porrogra ment férjhez, s nem akartam magukra hagyni a szü­léimét - mondta a fiatalasz- szony. Sok előnye van az együtt­élésnek. A mamáék nélkül pél­dául nem tudtam volna elvállal­ni a kocsmárosságot, mert ők rendezték a fiúkat. Balázs 11 éves, Tamás 16 és asztalosnak tanul. Az idősebb - nagyanyja noszogatására - arról mesélt, mit lehet csinálni a kicsi falu­ban. Kiderült: bulizni és számí- tógépezni mindenképp, s a régi hagyományok sem felejtődtek teljesen: tavasszal májusfát állí­tottak a fiúk. Igaz, csupán ket­tőt, mert ennyi a tizenéves lány.- Lakodalom se volt a faluban nyolc éve - számolgatták a töb­biek. Aztán megegyeztek ab­ban, hogy ha kívánni lehetne egy jótündértől, akkor lakoso­kat kérnének Bükkösdre. Meg mindenkinek munkahelyet. Védett a Somssich-kúria parkja a központban Sokba lesz a vezeték 19 millió forint a település költségvetésének a főösszege. A működési bevétel 12,2 mil­lió forint, a működési célú ki­adás 15 millió forint. Beruhá­zásokra 530 ezer forintot, fel­újításokra pedig 2,7 millió fo­rintot terveztek. Összesen 3,9 milliós felhalmozási célú ki­adással és 4,1 millió forint fel­halmozási célú bevétellel ké­szítették el a költségvetésüket. Elkészíttették a szennyvízbe­ruházás tanulmánytervét 1,3 millió forintért. Elöregszik a lakosság Pavusa Katalin a legfiatalabb lakos, 2005. november 17-én született. A legidősebb a 88 éves Mester Mihályné, aki június 11-én ünnepelte a szü­letésnapját. Jelenleg százné­gyen élnek Somogybükkös- dön, ám hét éve még száz­harmincnégy lakosa volt. A legkevesebb a tizennyolc év alatti fiatal, mindössze 16. Huszonhatan a hatvan év fe­letti korosztályhoz tartoznak a két generáció közöttiek szá­ma pedig hatvankettő. RECEPT Bükkösdi tiroli fánk huszonöt deka vajat simára kavarunk fél citrom reszelt hé­jával, hét dekagramm cukorral és négy tojássárgájával. Aztán belevegyítünk ebbe harminc deka lisztet. Jól kidolgozzuk, majd kinyújtjuk a tésztát, és kisebb pogácsaszaggatóval ki­szaggatjuk. Kettőt-kettőt ösz- szeragasztunk belőle barack-, eper- vagy málnalekvárral. Ezek után a tetejüket megken­jük tojássárgájával és meghint­jük mandulával kevert cukor­ral. Lassan sütjük, hogy aztán a család kedvence legyen a szép és finom tiroli fánk. i Konferenciavendégeket várnak a kastélyba fiatalok Iskolabusz hordja a kicsiket, újabb bútorokat kaptak a nagyok Édesapjával újítgatják a nagyszülők örökségét Büszkesége és gondja a falu­nak a Perczel-kastély. Győrfy Miklós polgármester dédelge­tett vágya, hogy hasznosíthas­sák, ám azt is elmondta: a tele­pülés távol van a vasútállomás­tól, s elrejtve meg némiképp el­felejtve Somogy és Zala megye, valamint az ország határán. Ide nem egyszerű turistákat csábítani. A százéves kastély pincéje már nagyon rossz álla­potban volt, beomlás fenyeget­te. Pályázati támogatással most felújíthatják, s korszerű világítással, fűtéssel, szellőző­berendezéssel látják el. Szeret­nék konferenciák helyszínévé tenni. A tizenötmillió forintos beruházás keretében akadály­mentesítik is az épületet és rendbe hozzák a tetejét. Kevés fiatalját szeretné megtartani a település. A számítógépes kuc­kójukba nemrég berendezést vásárolhattak, így sokkal kom­fortosabb. A legkisebb diáko­kat pedig idén szeptembertől a kistérségi iskolabusz szállít­ja a csurgói általános iskolába. Az önkormányzat csak pályá­zati forrásból tud fejleszteni. A Dráva-projekt keretében pél­dául madármegfigyelő helyet és turista-pihenőhelyet épít­hetnek.- S még bőven van tenniva­ló - tudtuk meg a polgármes­tertől. Elkészült a tervezett szennyvízhálózat tanulmány­Győrfy Miklós: Megterheli a büdzsét a szennyvízberuházás terve. Ez 1,3 millió forintba ke­rült, a megvalósítás 145 millió­ba fog. A 14 milliós önkor­mányzati költségvetésünket nagyon megterheli, még akkor is, ha kilencvenszázalékos tá­mogatást nyerünk hozzá. S ha már túrják az utat, az ivóvízel­látást biztosító nyomóvezetéket is kicseréljük, mert a település szintkülönbsége miatt egyedi nyomásfokozókat kellett beépí­teni a falu felső részén. Javítás­ra szorul a járda, akárcsak a he­gyi utak és a ravatalozó. Játszó­téri elemek kellenek, a temp­lom elé járda és külső világí­tás - sorolta Győrfy Miklós - S mindez már a lehetőségeink végső határán is túlmutat. Barátságtalan morgásssal fo­gadja a hívatlan látogatókat Szláveczék kutyája.- Nem bánt - állítja a gazdája, szlávecz János, amikor az uga­tásra előkerül a ház hátsó részé­ből. Megtoldották az épületet, hogy. különszobája legyen elsős fiuknak, s még van tennivaló a beköltözésig.- Apai ágról bükkösdi szár­mazású vagyok - mondja a fia­talember, a konyhába tessékelve bennünket. Itt születtem, de négyéves koromban Csurgóra költöztünk. Aztán a párommal jöttünk vissza tizenegy éve, ami­kor meghaltak a nagyszüleim. Fontos szempont volt, hogy így olcsóbban juthattak lakás­hoz, mint a városban. János az édesapjával javítgatja, bővítgeti X I ladidei "nyara'is az építkezésről szólt. Még nya­ralni se mentek, pedig korábban a fiatalember nővérének a csa­ládjával ki-kiruccantak egy hét­re. Most azonban első a munka.- A fiam nagyon szereti a vi­déki életet. Hármunk közül ta­lán a feleségem gondolkodik másként, de leginkább azért, mert Berzencére jár dolgozni, s hajnalban indul itthonról. * SZÁMOKBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom