Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
2006. OKTÓBER 1, VASÁRNAP 5 helyreállítás Az atomenergia-hivatal cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint súlyos katasztrófát idézhet elő a megsérült paksi fűtőelemek kiemelése. A jövő héten kezdődő munkálatok előtt ismét felmerült a kérdés: érdemes-e Magyarországon újabb atomerőmű építésére áldozni? KOCKÁZATOS KÁRELHÁRÍTÁS PAKSON? I Több mint három évvel a paksi atomerőműben történt üzemzavar után a napokban egy orosz konzorcium megkezdheti a tartály mélyén pihenő 3,6 tonna radioaktív anyag kiemelését. Akár katasztrófa is történhet a Pakson megsérült fűtőelemek eltávolításakor - figyelmeztetett az Európai Parlament zöldfrakciójának energiaügyi szóvivője. Rebbeca Harms öt kérdést tett fel az Európai Bizottságnak, miután az atomerőmű bejelentette: jövő hét elején megkezdik a három évvel ezelőtt történt baleset nyomainak eltakarítását. A képviselő szerint „az erősen radioaktív kiégett fűtőelemeket további eltűrésük nélkül kell kiemelni, avagy fennáll a veszélye egy még nagyobb nukleáris katasztrófa bekövetkeztének. Lehetséges, a hogy biztonságosabb volna a ra- | dioaktív anyagot ott hagyni, ahol | most van”. Az Országos Atomenergia Hi- J vatal (OAH) azonnal reagált a vá- 1 dakra. „Az eltávolítási műveletek körül az OAH semmilyen bizonytalanságot vagy nem kellően feltárt veszélyforrást nem lát” - áll a Rónaky József főigazgató által aláírt közleményben, amelyben megjegyzi azt is: a sérült elemek tárolása nem kockázatos ugyan, ám 3,6 tonna radioaktív anyagot a nem arra célra létrehozott aknában tárolni veszélyeket hordozhat, ráadásul az erőmű működését is akadályozza. A környezetvédők szerint Csernobil óta a legsúlyosabb európai atomerőmű-baleset 2003. április 11-ére virradóra történt Pakson. A kettes blokk első számú aknájában egy üzemanyagtartályban kazettákat tisztítottak. A francia-német cég által gyártott fűtő- berendezés hibás volt, emiatt rosszul érzékelte a tisztítótartály belső hőmérsékletét, s a fűtőelem-kazetták felhevültek. A hűtővíz beengedésekor a harminc darab, négy tonna urán- dioxidot tartalmazó kazetta || széttört vagy megrepedezett. |r * Az első paksi reaktorblokk élettartama hat év múlva jár le, ám új egység vagy erőmű építése helyett egyelőre a meghosszabbításhoz szükséges engedélyek megszerzése folyik „Az üzemzavar egy ideiglenesen odatelepített berendezésben lépett fel, amelyet normál üzemben nem használnak, csak akkor, amikor a reaktor áll - mondta el lapunknak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, aki a baleset után több mint egy évig Paksra kiküldött miniszteri biztosként dolgozott. - Egy speciális tisztítási műveletre alkalmazták a berendezést, amikor a 2. reaktor leállt, és a belőle kiemelt üzemanyag-kazettákról a rendszer segítségével magnetitlerakódásokat távolítottak el. Mivel az üzemzavar maga nem a 2. blokki normál energiatermeléshez használt technológiában történt, hanem egy segédaknába ideiglenesen odatelepített berendezésben, ezért volt lehetséges, hogy a kettes blokkot a kellő műszaki intézkedések után, a szükséges engedélyek birtokában 2004 szeptemberében újraindíthatta a paksi erőmű” - tette hozzá. „A helyreállítási műveletekre vonatkozóan az erőmű már 2003 nyarán kiírt egy nemzetközi tendert. Két cég jelentkezett: a hibás fűtőberendezés szállítóján kívül a későbbi nyertes, az orosz TVEL konzorcium. Ez a cég állítja elő a magyar erőmű által is használt üzemanyagot. Az orosz fél pályázata műszakilag és tartalmilag jobb volt, ezért kapta meg a helyreállítással kapcsolatos feladatokat” - mondta Aszódi Attila. A helyreállítás előkészületei már három évvel ezelőtt elkezdődtek. Speciális kamerákkal készítettek felvételeket, a képsorok alapján az orosz mérnökök maketteket készítettek a meghibásodott tartályról. Ezután a kiemeléshez szükséges gépeket és berendezéseket is legyártották. A törmelék kiemeléséhez egy 24 tonnás, 14 méter magas munka- és emelőplatformot használnak. A művelet során egy hermetikusan zárt átmeneti tárolóba kerülnek a kiemelt kazetták és azok maradványai. A helyreállítás költségei az üzleti terv szerint nem haladják meg az egymilliárd forintot. A munkálatok azért nem kezdődtek el hamarabb, mert a kockázatos művelethez számos engedélyre volt szükség, amelyeket szeptemberre sikerült beszerezni. 2005 júliusában elvi engedélyt kapott az erőmű az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságától az akna helyreállítására és a fűtőelemek eltávolítására. Novemberben már Pakson volt a munkaállomás. A szerszámok és a segédrendszerek csak idén májusra, a tokok és a tartályok pedig szeptemberre érkeztek az atomerőműbe. Farkas Károly - Gyükén Mercédesz - Pogrányi Annamária Az 1982-ben átadott erőmű adja a magyar villamos- energia-termelés 40 százalékát A szakértő szerint a felröppent hírek ellenére egyelőre nem érdemes új atomerőmű építésébe fogni A globális felmelegedés miatt lejáróban van a széntüzelésű és földgázerőművek korszaka, míg a megújuló energiaforrások kihasználása még gyerekcipőben jár: ezért az atomerő művek valóságos reneszánsza köszöntött be a huszonegyedik század elején. Európában egyre-másra jelentik be új atomerőművek építését az Egyesült Királyságtól Franciaországon át egészen Finnországig. Magyarországon is felmerült a lehetősege egy új erőmű építésének, amely felválthatná az elöregedett paksi blokkokat. Hazánk ugyanis, bármennyire is szeretnék a civil és környezetvédő szervezetek, jelenleg nem mondhat le az atomenergiáról. „Paks adja az ország kapacitásának 40 százalékát, és az atomerőmű elégíti ki a lakossági fogyasztás majdnem harmadát” - mondta lapunknak Hegedűs Miklós, a Gazdasági Kutatóintézet (GKI) ügyvezető igazgatója. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi paksi erőműblokkok élettartama hamarosan lejár. „Az egyes blokk élettartama 2012-ben jár le, ezt követően elöregszik a többi is. Már folyamatban van a blokkok élettartamának meghosz- szabbítása, az ezzel kapcsolatos engedélyek beszerzése. Ez a megoldás jóval olcsóbb, mintha új erőműblokkot vagy akár új erőművet építenénk”- közölte Hegedűs Miklós, hozzátéve: a végtelenségig nem lehet kitolni Paks bezárását, de ez a probléma 2020 előtt nem merül fel. Addig felesleges ezzel foglalkozni. a magyarországi erőművek ugyanis lényegesen több elektromos áramot képesek előállítani, mint amennyire az országnak ténylegesen szüksége van. A lakossági, illetve ipari fogyasztás az évszaktól és a napszaktól függően is változik ugyan, de még a csúcsidőben is alig haladja meg a 6000 megawattot. Az ország ugyanakkor mintegy 8000 megawatt előállításához elegendő kapacitással rendelkezik. Hegedűs Miklós szerintsem időszerű a kapacitás bővítése. „Bőven vannak tartalékaink, főként, hogy az energiatakarékos rendszerek elterjedésével a fogyasztás csökken. Mivel Paks mintegy 1800 megawattot állít elő, ennek a kapacitásnak a további bővítése fölösleges lenne. Minek építenénk még egy 1000 megawattos blokkot, ha kihasználatlan lenne, ráadásul egy atomerőművet nem lehet olyan egyszerűen ki- és bekapcsolgatni, ahogy éppen akarjuk. Ha egyszer elindult, akkor nem tréfadolog leállítani. ” A SZAKEMBER szerint más feladatokra kellene koncentrálni, például az elavult szén- és gáztüzelésű erőművek felszámolására, illetve a megújuló energia- források jobb kihasználására. Jó példa erre a kiépülő szélerőműpark. Ha a jelenlegi építkezések is befejeződnek, a szélerőművek energiatermelése eléri majd a 350 megawattot Ezt pedig még jócskán lehet bővíteni” - tette hozzá Hegedűs Miklós. i » A HÉT TÉMÁJA Európa energiafüggősége (az import aránya a fogyasztásban, százalék) Ciprus* 105.5 Portugália 99,4 Luxemburg 99 Lettország 94 Írország 90,2 Olaszország 86,8 Spanyolország 85,1 Ausztria 82,6 Belgium 80,7 Görögország 70,8 Finnország 69,3 ! Szlovákia ■ --'.'V:-:? ;»:r ’ '"Pl Magyarország Németország _____ 6y ■ A — _ Litvánia __ ^ EgySS loálWll * ^ import meghaladja a fogyasztást Dánia** EfH JtKBBm ** A kivitel meghaladja a behozatalt UK , FORRÁS: BOROSTÁT M ■ r“fí" - .jüHütti m W*- 1
