Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-24 / 249. szám
6 2006. OKTÓBER 24., KEDD PANORÁMA Emlékezés a kordonon belül parlament Szabadság-nyilatkozatot fogadtak el a Parlament Felsőházi termében „Az ötven évvel ezelőtti forradalom nyitotta meg az utat és alapozta meg az Európai Unió létrejöttét, mert korábban a kommunista diktatúrák megakadályozták abban Közép-Európa országait, hogy elfoglalják méltó helyüket az európai közösségben” - mondta Jósé Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke szerint hálásnak kell lennünk 1956 örökségéért, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a reformoknak folytatódniuk kell. Szili Katalin házelnök szerint ■ „Hálásnak kell lennünk 1956 örökségéért” hangozatta Barroso. a forradalom tisztító ereje visszahelyezte hazánkat Európa térképére és a világ erkölcsi térképére és erre kell büszkének lennünk. A Parlamentben elfogadták a Budapest 1956 Szabadság-nyilatkozatot, amelyet valamennyi meghívott külföldi közjogi méltóság is aláírt. „Kiáltványunk közös felelősségre és közös munkára bíztat, mert szabadnak születni ajándék, de szabadon élni és mások szabadságát tiszteletben tartani közös felelősség és kötelesség” - szerepel a dokumentumban. Kora délután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke társaságában koszorúzott a kordonokkal körülvett Vértanúk terén, Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál. A megemlékezés nem sikeredett ünnepi hangulatúra - pedig Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin is részt vett rajta -, mert a Kossuth térről korábban kiszorított tüntetők a kormányfőt gya- lázó jelszavakat kiabáltak be. „Csökkenti a megemlékezés értékét, hogy egyesek szerint sokféle 1956 van. Csak egyetlen 1956-os forradalom van” - mondta még vasárnap Sólyom László az Operaházban. A köztársasági elnök szerint nem lehet folytonosságot látni a forradalom és a Kádár-kor, illetve a rendszerváltás előtti és utáni Magyarország között, mert azt nem viselné el a forradalom emléke. Az államfő a fiatalokban bízik, akik el tudják majd érni, hogy megfelelő módon ünnepeljen az ország. Kiürített, tüntetők és ünneplők nélküli Kossuth téren tartották a központi megemlékezéseket az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. Vég Márton A Himnusz hangjaiba a kormányellenes tüntetők zsivaja keveredett, miközben katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját hétfő délelőtt a Parlament előtt. A hangpárbajban végül a katonazenekar fúvósai kerekedtek felül, igaz a rohamrendőrök a demonstrálok kemény magját már kiszorították a környező utcákból. így Sólyom László államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök már a néptől hermetikusan elzárva, teljes csendben helyezhette el fehér rózsáját a Kossuth téri 1956-os emlékmű talpazatához. Mivel a külföldi vendégek biztonságát veszélyeztető rendkívüli esemény nem történt, ezért a környező épületek tetején posztoló mester- lövészek szinte páholyból nézhették végig, amint 47 ország képviselője fejet hajt a forradalom emléke előtt. ■ „Csak egyetlen 1956-os forradalom van” - jelentette ki az államfő. A szabadtéri program után a kormányfő már sokkal kockázatmentesebb és füttymentesebb körülmények között, az Országház Felsőházi termében mondhatta el aktuálpolitikával átitatott ünnepi beszédét „1956 küzdelme a szabadságról szólt. 2006-é már a szabadság rendjéről, a demokráciáról. Nem arról, hogy legyen, vagy ne legyen, hanem arról, hogy milyen legyen a demokrácia. És ez a lég- 1956 szabadságforradalma helyére 2006 demokráciavitái léptek - mondta Gyurcsány Ferenc a Parlamentben fontosabb, ami 2006-ot megkülönbözteti 1956-tól. 1956 szabadságforradalma helyére 2006 demokráciavitái léptek” - mondta Gyurcsány. A miniszterelnök kijelentette, hogy a barikádoknak csak két oldala van: a szabadságé és a diktatúráé. Az új Magyar- ország, a harmadik köztársaság - „a haza, amelyben élünk” - azon az oldalon épült fel, ahol a lyukas zászlók lobogtak, ott ahol vértanúvá lett Nagy Imre. Megemlékezések rendzavarás nélkül a 301-es parcellánál A RÁKOSKERESZTÚR! temető 301-es parcellájánál hétfőn közösen koszorúztak nemzetközi delegációk, a kormány nevében pedig Göncz Kinga külügy- és Szekeres Imre honvédelmi miniszter. Az MDF-et Dávid Ibolya pártelnök és Herényi Károly frakcióvezető képviselte. az szdsz egy órakor tartotta megemlékezését a 301-es parcellánál. Kuncze Gábor pártelnök kijelentette, hogy a forradalomhoz tartozik Wittner Mária és Mécs Imre is. REGGEL A FIDESZ részéről NüV- racsics Tibor frakcióvezető és Schmitt Pál alelnök hajtott fejet Nagy Imre sírjánál. A megemlékezéseket nem zavarták meg, egyedül az SZDSZ-es Magyar Bálinttól kérdezték meg, hogy „ van-e bőr a pofátokon ”. Sólyom sérelmezte az ünnepség kitiltását a Műegyetemről „Nemzeti ünnep csak az lehet, amelyet a nemzet szívébe fogad, amelynek eseményei immár megváltoztathatatlanul rögzültek egy mítosszá vált történetben, és így lettek részei a nemzet öntudatának, és identitásának” - jelentette ki vasárnap Sólyom László köztársasági elnök az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 50. évfordulóján a Műegyetemi rakparton. Az államfő azt kérdezte, hogy március 15-höz hasonlóan mikor lesz 1956 október 23-a ilyen nemzeti ünnep? Sólyom szerint ahhoz, hogy ünnep legyen, nem elég elrendelni törvényben, nem elég piros betűssel nyomni a naptárban, nem elég munkaszünetet engedélyezni, „azt az egész nemzetnek kell akarnia”. A köztársasági elnök fájdalmasnak és megmagyarázhatatlannak nevezte, hogy a Műegyetem rektora kitiltotta a megemlékezést az épületből, mint mondta, éppen az 50. évfordulón. A műegyetemi emlékmű avatása Vájná Zoltán egyetemi professzor kijelentette, azért a Műegyetemi rakparton van a megemlékezés, mert „az egyetem vezetése ma, október 22-én nem óhajt jubileumi ünnepséget az aulában, ünnepség helyett ott egy kiállítást rendeztetett”. „Nem tiltottak ki senkit a Műegyetem területéről mert hivatalos kérés nem érkezett az egyetem vezetéséhez a vasárnapi rendezvénnyel kapcsolatban” - jelentette ki Molnár Károly rektor. Az egyetem ettől függetlenül már tavaly, Bozóki András volt kulturális miniszter kifütyülése után úgy döntött, hogy az '56-os Alapítvány nem rendezhet az egyetem területén megemlékezéseket A Műegyetem épületénél hétfőn avatták fel a Csikszent- mihályi Róbert művész készítette emlékművet. ■ É. S. Orbán Viktor pártelnök százezres tömeg előtt beszélt a fővárosban Népszavazást javasolt Orbán Viktor Astoria A Fidesz-nagygyűlés szétverésétől tartottak a résztvevők „1956-ban mindenki látta a hibátlan szabadságot, de ha becsukjuk a szemünket, akkor itt van velünk ma is” - mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke az Astoriánál tartott ünnepi nagygyűlésen, százezres tömeg előtt hozzátette, Magyarországon még ma is milliószám élnek magyarok, akik nem érzik magukat szabadnak, sorsuk a rendszerváltással sem változott, vagy ha igen, akkor inkább csak romlott. Orbán Viktor szerint a hazugság - ami ellen ötven éve kitört a forradalom - „újra uralja életünket”. A politikus szerint ma is egy megcsalt, becsapott ország áll szemben a kormányával. „Az embereknek hazudtak, félrevezették őkte, és elvették tőlük a szabad választás jogát, amit 89-ben mi demokraták harcoltunk ki” - közölte a pártelnök. Orbán ezért az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföldek és a demokratikus garanciák területén reformnépszavazást javasolt, amelyet ma kezdeményezni is fog a párt. Szerinte ez a békés és nyugodt megoldás visszavezeti az országot a demokrácia útjára, „méltó 56 mának szóló üzenetéhez, mert visz- szatér a cselekvő népfelség” - tette hozzá. A nagygyűlés egészét a feszültség légköre vette körül, a közönség szinte percenként hát- ra-hátrapillantott, mert rémhírek terjedtek, hogy a rendőrök már őket is ki fogják szorítani, de csak a lövések puffogását, és rendőrségi helikopterek körözésének vészterhes hangját lehetett haliam. Az Astoriától néhány száz méterre fekvő Deák tér valóságos háborús helyszínné változott, a metrómegállóba csak a legbátrabbak mertek lemenni, végül azonban nem csak az Astoriát, de ezt a megállót is lezárták, így a több tízezres tömeg céltalanul és tanácstalanul bolyongott a Belváros utcáin: mentek a káosz felé. ■ V. M. Bonyolult kérdésekre nincs egyszerű válasz „egyszerű kérdéseket nem lehet feltenni reformokkal kapcsolatban” - kommentálta Kuncze Gábor hétfő este Orbán Viktor bejelentését, miszerint a Fidesz ügydöntő referendumot kezdeményez. „Az a csapda ebben, hogy Orbán Viktor kívülről könnyen beszél és könnyen szítja a hangulatot, miközben egyébként a Fidesznek nincsenek programjai a problémák megoldására" - fogalmazott a kisebbik koalíciós párt elnöke. 4
