Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám
2006. OKTÓBER 22., VASÁRNAP 5 Még marad a génstop a magyar határon szigor Brüsszeltől függ, fenntartható-e a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó moratórium KÖZÉLET, GAZDASÁG, POLITIKA Természetvédők tiltakoznak a génmódosított növények engedélyezése ellen, jóllehet, a hazai szabályozás jóval szigorúbb az unióban megszokottnál Az ellenzék kategorikusan tiltaná, a kormány jogszabály-szigorítással tenné lehetetlenné a génmódosított növények hazai termesztését. Tibay Gábor A parlament elé került a héten a génmódosított (gmo) növények termesztésével kapcsolatos törvény módosító javaslatcsomagja. A hazai gyakorlat szigorúbb az uniós országok legtöbbjénél, sőt, a génmódosított kukorica felhasználásával kapcsolatban 2005 januárjától tiltás van érvényben Magyarországon. Ennek fenntarthatósága elsősorban nem hazai politikai erőkön, hanem Brüsszelen múlik. A kormány és ellenzék egyaránt el kívánja kerülni a gmo-növények hazai elterjedését. J Az EU agrárminisztereinek ta- £ nácsa szeptember 18-án már szavazott a gmo-kukorica behozatalát és termelését időszakosan nem engedélyező magyar álláspontról - az eredmény átmeneti. A többség ugyan a hazai nézet mellé állt, ám nem lehet tudni, meddig tartható fenn a magyar moratórium. A legtöbb környező ország megengedő a gmo-növé- nyekkel kapcsolatban - a nyitás a szakemberek szerint folytatódni fog, mivel hatalmas lobbierő áll a génmanipulációval foglalkozó vállalatok mögött. A magyar parlamenti pártok ugyan egyetértenek abban, hogy a jelenlegi szigort fenn kell tartani, a módszereket illetően azonban más utakat járnának. A kormány tervezetében az együtt-ter- mesztési szabályokat szigorítanák meg, azaz azt, milyen feltételekkel termeszthető egymás mellett a génmódosított és az eredeti növény. Orosz Sándor, az MSZP környezetvédelmi munka- csoportjának vezetője azt mondta - számítva Brüsszel elutasító döntésére -, a kategorikus tiltás helyett a jogszabályban olyan feltételeket fogalmaznának meg, amelyek ellehetetlenítenék a gmo-növények telepítését. így a termesztőnek minden szomszédos földtulajdonostól beleegyezést kellene kérnie, a gmo- parcellákat pedig 400 méteres védőzónával kellene körülvenni, hogy a módosított pollenek ne fertőzhessék meg az eredeti állo■ A gmo-parcella aratás után is több mérget tartalmazott, mintha permetezték volna. mányt. Ha génmódosított virágpor termékenyíti meg a „tiszta” növényt, azt nem lehet módosítatlanként forgalmazni a piacon. A Fidesz álláspontja a lehető legszigorúbb szabályozás, azaz a teljes körű tiltás. Font Sándor, az Országgyűlés agrárbizottságának fideszes elnöke a kormány javaslatát túlságosan megenge- dőnek és puhának tartja. A génmódosított kukorica egyfajta rovarirtó mérget termel a növény kártevői ellen. Egy hazai kutatás azonban meglepő eredménnyel zárult: kiderült, hogy a génmódosított parcellák az aratás után is 2-3 ezerszer több méreganyagot tartalmaznak, mint amennyi a hagyományos permetezéssel kiszórható. Jórészt ennek köszönhető a magyar szigor - mondta lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője. Hozzátette: a benyújtott törvény szigorúbb, mint az uniós országok gyakorlata, és az eddigi hazai jogszabálynál is jóval kevésbé megengedő. A szakember ugyanakkor hiányolja a joganyagból többek között a gmo-növényeket termesztők kártérítési kötelezettségét. Az MTVSZ a génmódosított növényeket termesztő gazdákkal felelősségbiztosítást köttetne, vagy az esetleges kártérítések kifizetésére letét elhelyezésére kötelezné őket. Ismeretien veszély ■ „Kitört” a golfpályáról egy génmódosított fű az Egyesült Államokban: a gyomirtóra ellenálló növény négy kilométeres körzetben bukkant fel A fű pollenjei kereszteződtek a vadon élő fajtákkal. Ez példázza, mennyire nehezen ellenőrizhető a génmódosított növények terjedése. m Hiába a tiltás, génmódosított élelmiszerek fel-felbukkannak a hazai üzletek polcain. Az elmúlt hónapokban többtonnányi amerikai gmo-rizst árult a Tesco üzletlánc: az ellenőrök végül 891 kilogrammot foglaltak le az áruból. Az USA-ban hatalmas botrányt robbantott ki az a hír, amely szerint a közelmúltban hatósági és engedélyezési eljáráson át nem esett génmódosított rizst hoztak forgalomba, m Nem csak a gabona, de egyes húskészítmények is tartalmaznak génmódosított összetevőket: így például a húskonzervekben gyakori adalék a gmo-szója. A gyártók gyakran nem jelölik ezt, holott ha az adalékanyag aránya meghaladja a 0,9 százalékot, azt fel kell tüntetni a csomagoláson „a termék genetikailag módosított összetevőt tartalmaz” felirattal. A szója a leggyakrabban génmódosított növények közé tartozik ■ Arról, hogy a génkezelt anyagot tartalmazó élelmiszer milyen hatással van az emberi szervezetre, kevés adat áll rendelkezésre: állatkísérletek szerint génkezelt táppal etetett rágcsálók néhány esetben súlyos elváltozásokat szenvedtek el. Többen vannak, mint az oroszok: 300 millióan Minden fél percben megszületik egy amerikai. Ez tette lehetővé, hogy India és Kína után az Egyesült Államok is csatlakozzon ahhoz az elit klubhoz, amelyben a tagságot a 300 milliomodik állampolgár megszületése után osztogatják. Alig harmincöt év telt el azóta, hogy megszületett a 200 milüo- modik amerikai (Ken Woo, 1969, Atlanta), és azóta az Egyesült Államok lakossága a másfélszeresére nőtt. Ez a hatalmas népesség azonban egyre komolyabb problémákat rejt magában. Már most is az Egyesült Államok használja fel a Föld összes energiatermelésének több mint felét. Komoly gondot jelent a bevándorlás is, amely a népességnövekedés negyven százalékát adja, főként azért, mert ennek nagy része alulképzett, szegény bevándorló, aki csak a kétkezi munkások seregét szaporítja. A legjobb példa erre a texasi Houston városa, ahol míg 1969- ben még a lakosság 70 százaléka volt fehér, most már a populáció 42 százalékát teszik ki a latin-amerikai bevándorlók. A növekedés okozta problémákkal azonban könnyebb megbirkózni, mint a népességfogyásból fakadókkal. A 400 millió lakosú Európai Unióban 2040-ben éppen két munkaképes felnőtt jut majd egy 65 év felettire, míg az Egyesült Államokban öt az egyhez lesz az arány. ■ F. K. HIRDETÉS Ezer év múlva kettészakad az emberi faj? Ezer év múlva jóképű óriások és köpcös gnómok jellemzik majd a társadalmat. Egy ember átlagos magassága 210 centi lesz, és körülbelül 120 évig fog élni. A mostaninál szemrevalóbb férfiak hímvesszőjének mérete is növekedik, míg a nők nagyobb keblekkel rendelkeznek, bőrük szőrmentes lesz, és hajuk csodálatosan fénylik majd. Az emberek egyik része, a „gracilisok” vonzó, sportos, egészséges, intelligens és kreatív lénnyé válnak, a másik, a „robusztusok” azonban köpcösök és rondák lesznek - legalábbis ezt állítja evolúcióelméletében Olivér Curry. A brit kutató szerint erre az a magyarázat, hogy az emberek hihetetlenül figyelni fognak a párválasztásra, vagyis hogy a lehető legjobb géntípussal rendelkező egyeddel alapítsanak családot. Nagyjából tízezer évvel később azonban az egyedfejlődés eléri csúcspontját, és megkezdődik a hanyatlás. Az elkorcsosúlá- sért elsősorban az elkényelme- sedett életmód felel, ám az immunrendszer ellenálló képessége is rendkívül csökken a gyógyszerek miatt, s ha ez nem lenne elég, emberi kapcsolataink is merőben megváltoznak, érzelmi világunk sivárrá válik, és képtelenek leszünk a csapatmunkára - tárja elénk egyik lehetséges jövőképünket Curry doktor. ■ P. A. i » \
