Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-21 / 248. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 21, SZOMBAT 19 5 6 Valamennyien 1956 örökösei vagyunk, mondta Hiller István A kaposvári miniszterelnök nagy imre Csak négy és fél évet járt az állami főgimnáziumba Szabadság angyala őrzi a forradalom és szabadságharc kaposvári emlékét Nagy Imre gyermekkorában és az első világháború után élt Kaposváron Több száz fős fáklyás menet vonult Nagy Imre szülőházának szobrához. Itt Kolber István or­szággyűlési képviselő (MSZP) mondott ünnepi beszédet.- Az elmúlt 15 évben annyi mindent mondtak 1956-ról. Vi­tatkoztak, hogy kié is '56, ki az igazi örököse. Baloldali vagy másmilyen forradalom volt - mondta. - Ezek a kicsinyes vi­ták nem méltóak azokhoz az emberekhez, akikről a megem­lékezés szól. 1956 valamennyi­ünk ünnepe. Hitet teszünk a függetlenség, a szabadság és a demokrácia eszméje mellett. Fejet hajtunk Nagy Imre mi­niszterelnök és a forradalmá­rok előtt, akiknek volt bátorsá­guk kimondani, hogy a dolgok úgy, mint eddig, már nem me­hetnek tovább. Ötvenhat érvé­nyes üzenete, hogy Magyaror­szág csak egy van, közös az éle­tünk és közös a sorsunk.- Van nemzedék, amely ké­pes valóra váltani álmait. Van­nak, akik elképzelnek valamit, és a sors, a történelem, a politi­ka kerékbe töri azt - mondta Hiller István oktatási miniszter, az MSZP elnöke. - Október 23., bátor fiatalok ünnepe. A válto­zás, az akarat ünnepe. Ám ez a nap nemcsak 1956 ünnepe, ha­nem a mai Magyar Köztársaság kikiáltásáé is, hiszen 1989-ben e napon együtt kiáltottuk azt ki. Ünnepeljük büszkén’azt a nem­zetet, amely kiállt a szabadsá­gáért, példát mutatva emberi tartásból, küzdeni tudásból az egész világnak. Az ünneplők egy-egy szál vö­rös szegfűt helyeztek el Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál. ■ F. Szarka Ágnes A tisztelet koszorúi. Hiller István (balról) és Kolber István Nagy Imre szülőházánál emlékeztek Már az érkezése is vihart kavart. Alig öt hónappal azután, hogy szülei 1896. január 12-én ösz- szeházasodtak, megszüle­tett Nagy Imre. Vas András Az 1956-os forradalom és sza­badságharc miniszterelnöke mindössze hét hónaposán jött a világra egy apró, 14-15 négyzet- méteres kis házrészben a ka­posvári Fő utcán. Apja ekkor ko­csisként, anyja szobalányként dolgozott; a családfő az Imre gyerek hatodik születésnapja előtt lépett állami szolgálatba: postaaltisztként helyezkedett el. A biztos állás tudatában a vál­lalkozó kedve is megjött, 1907- ben házépítésbe fogott. Termé­szetesen kölcsönből, melyet a majdani épület egyes részeinek bérbeadásából akart törleszteni. A postától azonban négy eszten­dő múltán kirúgták, így miután nem tudta a részleteket fizetni, a ház is elveszett. Talán ez a zűrzavaros, anyagi gondoktól terhes időszak is hozzájárult, hogy - hiába anyja minden erőfeszítése - Nagy Im­re a gimnáziumban nem váltot­ta meg a világot. Elemista korá­ban sem volt jeles tanuló, bár kirívóan gyenge tantárgya sem akadt, ám a gimnáziumi évek alatt csak jó közepes eredmény­re futotta erejéből. Sőt, négy és fél esztendőnyi kínkeserves padkoptatás után az 1911-12-es tanév felénél megbukott mate­matikából, így elvesztette tan­díjmentességét. Mivel apja ekkor már munka nélkül tengődött, azaz a család nem engedhette meg magának a fiú taníttatását, kikerült az is­kolából. Persze, ehhez kellett az is, hogy Nagy Imre, anyja aka­ratával szembehelyezkedve, maga is inkább valamelyik szakma kitanulása mellett tette le voksát. A kaposvári Állami Főgimnáziumból hivatalosan 1912. február elsején bocsátot­ták el ....gyenge előmenetel és sz egénység miatt szülői kíván­ságra” indokkal. A miniszterelnöknek a forra­dalom után a börtönben papír­ra vetett visszaemlékezéseiből kiderül, már korábban megérle­lődött benne a döntés. Iskolatár­Nagy Imre 1896.június 7-én született Ka­posváron. 1944. decembertől földműve­lésügyi miniszter. 1945. novembertől belügymi­niszter. 1347. szeptembertől az Or­szággyűlés elnöke. 1950. december 1-től élelmezé­si, majd begyűjtési miniszter. 1952. november 14-től minisz­terelnök-helyettes. 1953. július 4-től már minisz­terelnök. 1955. december 3-án kizárják az MDP-ből. 1956. október 13-án visszave­szik a pártba. Október 24-től miniszterelnök. November 4- én a jugoszláv követségre me­Kaposvárról indult a forradalom 62 évesen kivégzett miniszterelnöke nekül, innen november 23-án Romániába deportálják. 1957. április 14-én letartóz­tatják és Budapestre szállítják. 1958. június 9-én kezdődik a pere. június 16-án a Gyűjtő­fogház udvarán kivégzik. sai közül a negyedik osztály után többen ipari pályára men­tek, így hát ő is lakatosinasnak állt azzal a szándékkal, hogy egy esztendő gyakorlat után fel­ső ipari iskolába iratkozzon be Budapesten. Utóbbiból aztán nem lett semmi. Néhány év tanonckodás után szülei inspirációjára meg­szerezte a géplakatosi segédle­velet, kilépett a lakatosműhely­ből, s beiratkozott a kaposvári felsőkereskedelmi iskolába. Ez­zel ha nem is a köztisztviselői pálya, de - valamilyen szakirá­nyú bizonyítvány megszerzése után - egy magántisztviselői ál­lás elérhető célnak tűnt. Ám alig fejezte be az első évfolya­mot, amikor 1915-ben, tizenki­lenc esztendősen behívták ka­tonának - ekkor már egy éve tartott az első világháború. Az olasz frontra került, majd 1916-ban átdobták Galíciába. Ekkor már géppuskás őrvezető volt, s ekként esett a sebesülé­sét követően orosz hadifogság­ba. Szibériába került egy tábor­ba, s itt a foglyok körében for­dult a politika, azon belül is ter­mészetesen a marxizmus felé. Itt maradt, miután a Vörös Had­sereg elfoglalta a területet, s őt szabadon bocsátották: 1920 má­jusában felvették az oroszorszá­gi kommunista pártba, ahol ak­tivistaként, újságíróként és hi­vatalnokként dolgozott. Hama­rosan bekerült abba a csoport­ba, melyet Kun Béla, a tanács- köztársaság bukott vezetője akart Magyarországra küldeni, hogy ott illegális tevékenységet folytassanak: 1921 tavaszán többhetes utazás és kétheti csóti „szűrőtábor” után május végén megérkezett Kaposvárra. Hazatérése után egy biztosító- társaságnál helyezkedett el, s azonnal nekilátott, hogy meg­szervezze a megyében a föld­munkás-mozgalmat. Miután ki­zárták a szociáldemokrata párt­ból, 1925-ben belépett a Vági Ist- ván-féle Magyarországi Szocia­lista Munkáspártba, melynek kaposvári vezetője lett. Megnő­sült, még ebben az évben vette feleségül Égető Máriát. Két év­vel később, 1927-ben kommu­nista szervezkedés gyanújával letartóztatták; szabadulás után 1928-ban Bécsbe emigrált - ez­zel lezárult életének Kaposvár­hoz kötődő korszaka. Már áll az a hat méter magas angyal a kaposvári Szabadság parkban, amelyet Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság volt elnöke avat fel hétfőn délben. Ünnepsé­gen beszédet mond Ozsváth Fe­renc és Egervári Gyula is. A Szabadság angyalát az 1956-os forradalom és szabad­ságharc emlékére állítják fel október 23-án. A külföldön élő magyarok régóta szerettek vol­na egy 56-os emlékművet felál­lítani Magyarországon, három év alatt sem sikerült azonban helyet találni az alkotásnak. Bu­dapest nem adott helyet neki, Kaposvár viszont felajánlotta a Berzsenyi park egy részét a szo­bor elhelyezésére. A munkára Gera Katalin szobrászművészt kérték fel, aki szívesen tett eleget a felké­résnek és mint mondta, azért döntött az angyal-szimbólum mellett, mert szerinte ez fejezi ki leginkább a szabadságvá­gyat. A hat méter magas alkotá­son megjelennek a szabadság- harc jelképei is. A bronzszobor több mint fél év alatt készült el, amerikai és külföldön élő magyarok meg­bízásából. ■ Fábos E. A szabadság angyala. Kaposvár befogadta Gera Katalin 1956-os emlékszobrát a Berzsenyi parkba EZEN A HÉTVÉGÉN SOMOGY TELEPÜLÉSEIN IS AZ 1956-OS FORRADALOM ES SZABADSAGHARC 50. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZNEK OKTÓBER 21., SZOMBAT andocs: 9.30 perckor a Kos­suth utcai parkban kopjafát avatnak, amelyet Szabó Imre es­peres szentel fel. Beszédet mond Kassovitz László író-újságíró. BARCS: 11 órakor az 56-os kop­jafánál rendezett városi ünnep­ségen Király Béla, az 56-os nem­zetőrség főparancsnoka tart be­szédet. tengőd: 14 órakor a katolikus templomban ökumenikus imád­ság, 15 órakor ünnepi megemlé­kezés lesz az I-II. világháborús emlékműnél. Történelmi vissza­pillantást Kassovitz László író­újságíró tart, ünnepi beszédet Magyar Gábor, a Magyar Hagyo­mányőrző Világszövetség elnök­ségi tagja mond. OKTÓBER 22., VASÁRNAP BALATONFÖLDVÁRÍ 18 Órától ünnepség a közösségi házban. Balatonszárszó: 15 órakor a civil összefogásból épült emlék­művet avatják. Kaposvár: 9 órakor ünnepi megemlékezés a Hősök templo­mánál. 10 órától a lovas emléktú­ra 22 lovasa részt vesz a várdai 56-os kopjafa avatásán, 16 órától a kaposfüredi szoboravatón. lengyeltóti: 10.30-kor az Em­lékkertben emlékkőavatás lesz, ünnepi beszédet mond: Mihály- falvi László, a kaposvári Tán­csics gimnázium nyugalmazott címzetes igazgatója. várda: 15 órakor kopjafát avatnak a temető melletti Em­lékligetben, köszöntőt mond: Puskás Béla, a Mártírok és Hő­sök Közalapítvány titkára. OKTÓBER 23., HÉTFŐ alsóbogát: 10.30 órakor ün­nepi megemlékezés és az 1956- os hősi emlékmű átadása. BALATONBOGLÁR: 17 órakor ünnepség az Országzászlónál. balatonlelle: 10 órakor ko­szorúzás az Országzászlónál. Balatonszárszó: 10 órakor ünnepség a művelődési házban. BALATONSZEMES: 17 Órától ünnepség a közösségi házban, koszorúzás a Hősi Emlékműnél. FONYÓD: 15 órakor az „1956 a korabeli dokumentumok tükré­ben” című kiállítást a múzeum­ban megnyitja: Szántó László, a Nagy Imre Társaság országos el­nöke. 17-kor ünnepség a gimná­ziumban, 18-kor koszorúzás a kollégium előtti emléktáblánál. kaposmérő: 17.30-kor fáklyás felvonulás, koszorúzás az 1956- os kopjafánál, 18.30-kor az isko­la tornatermében ünnepi beszé­det mond: Zetz lózsef történe­lemtanár és Harangozó Csaba polgármester. Kiing József szobrászművész alkotását Kaposfüreden avatják Kaposvár: 10 órakor koszorú­zás a Nagy Imre parkban, ünne­pi beszédet mond: Szíjártó Ist­ván történész, 12 órakor szobor­avatás a Berzsenyi parkban. Be­szédet mond Mádl Ferenc, a Ma­gyar Köztársaság volt elnöke. 17 órakor ünnepi koncert a Csiky Gergely Színházban. marcali: 17 órakor megemlé­kezés a Hősök terén és Szórádi Zsigmond Vitorlabontás című al­kotásának avatása. 18 órakor a kulturális központban lenei Szil­veszter: 1956 - Aki magyar ve­lünk tart című rockoperát bemu­tatja a Calypso kórus és a Baglas Néptáncegyüttes. mesztegnyő: 15 órakor 1956- os emléktábla-avató és ünnepi műsor. Nagyatád: 10 órakor ünnep­ség a művelődési ház színház- termében, köszöntőt mond Or­mai István polgármester. nagybajom: 16 órakor ünnepi megemlékezés a művelődési ház előtti szobornál. tab: 17 órakor ünnepi megem­lékezés és koszorúzás lesz az 1956-os emlékműnél, amelyet felavat Rieger Tibor szobrász- művész és Schmidt lenő polgár- mester. Műsort a városi pedagó­gus kamarakórus tagjai és a Rudnay Gyula Középiskola diák­jai adnak. Az ünnepség 18 óra­kor a római katolikus templom­ban szentmisével zárul. zamárdi: 18 órakor ünnepi megemlékezés a közösségi ház­ban. A rendezvényen emlékpla­kettel jutalmazzák az ötven év­vel ezelőtti forradalom helyi résztvevőit A posztumusz dísz­polgári kitüntetést Csákovics Gyula polgármester adja át Deák Dezsőnek és családtagjainak. OKTÓBER 24., KEDD somogysámson: 14 órakor kopjafaállítás és ünnepi megem­lékezés a faluházban. fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom