Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-21 / 248. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT HÍREK ____________________ To vább csinosodott a település játszótere négy éve kezdődött a játszó­tér átépítése. Az idén újabb eszközöket helyeztek ki a Mobilitás-pályázaton nyert egymillió forintnak köszön­hetően. A falu félmillió forint saját résszel és ugyanekkora értékű társadalmi munkával járult hozzá a beruházáshoz. Hősök emlékműve épül a temető déli oldalán KÉSZÜL A TEMETŐ déli oldalán a hősök emlékműve. A civil kezdeményezést az önkor­mányzat 250 ezer forinttal tá­mogatja. Az emlékhelyen az 1848-as és az 1956-os forra­dalom és szabadságharc tisz­teletére kopjafákat, a 2. vi­lágháború hőseire emlékezve márványtáblát helyeznek el. Három esztendő alatt újul meg a víztorony három évre elosztva 4,5 mil­lió forintot nyert az önkor­mányzat a víztorony felújítá­sára. Az első lépésben meg­erősítették a glóbusz burkola­tát és lefestették az építményt. Többcélú pavilon épült a falu központjában tizenegymillió forintból va­lósulhatott meg a falu központ­jában a többcélú pavilon, amit tízmillió forinttal segített a területfejlesztési tanács. Itt kapott helyet a szabadtéri színpad és a buszváró is. Nagyobbra és szebbre sikerült a buszváró, mint először tervezték Az oldal cikkeit Vas András írta Fotók: Láng Róbert Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Béres Zoltán a hölgykoszorúban. Volt családtag, akinek eszében megfordult húsz esztendeje, hogy elköltözik, de áldja az eszét, hogy maradt Kinyitnák a falut Geszti felé építkezés Harminc kilométert utaznak a két kilométerre eső célig Borjúnyi kutya rángatja a lán­cot, szerencsére elég vastag a póráz, így megússzuk a látoga­tást. Béreséknél meglehetős a felfordulás: a háziak éppen tata­roznak. Az egyik szobában a számítógép körül azonban vi­szonylagos rend uralkodik: hiá­ba no, a technika és az élet nem áll meg holmi festés-mázolás miatt. Ami arra is utal, hogy a háziaknak eszük ágában sincs elköltözni a faluból.- Ugyan, hogyan is mennénk el - kezdi Béres Zoltán. - Már édesanyám is itt született, azaz tősgyökeres bogátiak vagyunk. Ide köt minden, nem éreznénk jól magunkat máshol. A család felmenői 1954-ben költöztek Alsóbogátra, így a te­lepülés felemelkedése és ha­nyatlása szinte a família szeme előtt zajlott. - Régen sokkal na­gyobb volt errefelé az élet - ál­lítja Schmellhaus Lajosné. - Nem volt ilyen kihalt a falu, mint manapság. Persze akkoriban akadt mun­kalehetőség a településen. Az öreglaki állami gazdaság telep­helyén szinte mindenki mun­kát kapott, nem akadt olyan család a faluból, aki ne kötődött volna a földhöz. Mára viszont...- Állatot alig talál a faluban - folytatta Schmellhaus Lajosné.- Néhány helyen akad még ba­romfi, talán két háznál disznó. Pedig Alsóbogát híres állatte­nyésztő település volt. Az állami gazdaságban mar­ha- és tyúktelep is működött, ma már mindegyik emlék csu­pán. A földek jórészt magán­kézben vannak, csak napszám­ba lehet eljárni dologidőben.- Nekem most nincs mun­kám - ismerte el Béres Zoltán.- Szerencsére a családban még így is jobb a helyzet, mint a fa­lusi átlag. Apám kőműves, anyám és a nagynéném Kapos­váron a villamossági gyárban dolgoznak. A húgom még tanul: környezetvédelmi szakember lesz, ha végez. Nagy dolog errefelé, hogy a család majd minden tagja állás­ban van, hiszen a környéken nincs munka, a kaposvári cé­gek pedig nem szívesen alkal­maznak bogátiakat. A falu hu­szonöt kilométerre fekszik a vá­rostól, sokba kerül a bérlet, ha lehet, ezen is spórolnak a mun­kaadók. Hogy mégis mi tartja itt az embereket?- Kötődnek egymáshoz a fa­lubéliek - mondta Schmellhaus Lajosné. - Mindenki ismer mindenkit, segítenek egymás­nak az emberek, s ez szinte pó­tolhatatlan. Bevallom, húsz éve megfordult a fejünkben, hogy elköltözünk, de áldom az eszem, hogy maradtunk.- Van egy ismerősöm - vette át a szót Béres Zoltán. - Pesten dolgozik, nettó 125 ezer forintot keres. De azt mondta, ha lenne egy állás hatvanezerért, haza­jönne. Csak hát, amíg a kastély­ban nem történik semmi, itt nem lesz munka. Abban ugyanis minden hely­béli egyetért, nagy jövő állna a település előtt, ha sikerülne szállodát nyitni a kastélyban.- Munka is lenne, plusz lát­ványosság - vélekedett Béres Zoltán. Ott a példa előttünk: alig két és fél kilométer So- mogygeszti, nekik sikerült. Ha már a szomszédos falu szóba került: a két és fél kilo­méter légvonalban értendő or­szágúton ugyanis van vagy harminc. Somogyjádon, Jután, Mernyén keresztül lehet eljut­ni Gesztibe - vagy földúton...- Vegyes a megítélése, meny­nyire lenne szükség az útra - lepett meg Béres Zoltán. - Jó lenne, hiszen kinyílna a falu, az átmenő forgalom miatt szükség lenne néhány szolgáltatásra, ám egyúttal elveszne ez a békés, családias jelleg. Persze tudom, valamit valamiért... Az ifjúsági klubban nem unatkoznak a fiatalok AZT HINNÉ AZ EMBER, hogy egy apró, alig több mint 300 lelkes zsákfaluban tömény unalom az élet. Alsóbogáton viszont a fiatalok ahelyett, hogy kocs- máznának, alkalmanként vagy kéttucatnyion pingpon­goznak, zenét hallgatnak, fil­met néznek a klubjukban. Hét­végenként diszkót rendeznek, méghozzá szigorú feltételekkel - tudják, ha bármilyen balhé lenne, maguktól vonnák meg a jövőben a szórakozást. SZÁMOKBAN Magas a születésszám és a munkanélküliség A SOMOGYI TELEPÜLÉSEK több­ségével ellentétben a faluban folyamatosan nő a lakosság száma. Jelenleg 317-en laknak Alsóbogáton, közülük 91-en még nem töltötték be 18. élet­évüket, míg 51-en már elmúl­tak 55 esztendősek. A születé­sek száma lakosságarányosan a negyedik legmagasabb a me­gyében. Hasonlóképp magas a munkanélküliség is: huszon­három százaléknyi állástalant tartanak nyilván. Tízmillió forint jut segélyre és a fejlesztésekre is ebben az évben 46 millió fo­rintból gazdálkodhat a telepü­lés. A falu vezetése 12 milliós hiányt tervezett, ám ezt önhiki- ből jórészt pótolta az állam. A legnagyobb kiadást a Somogy- jáddal közösen fenntartott is­kola, óvoda és körjegyzőség je­lenti: tízmillió forinttal kurtít­ja meg a büdzsét. Ennyi megy el szociális támogatásra, s ha­sonlóképpen fejlesztésekre is. RECEPT Habos krémes hozzávalók: 8 tojás, 53 deka cukor, 25 deka liszt, 10 deka da­rált dió, 1 sütőpor, 2,5 deci tej, citrom reszelt héja, 20 deka vaj. A tésztához hat tojás sárgáját tíz kanál vízzel és húsz deka cu­korral elkeverjük, majd húsz deka lisztet, a diót, a sütőport, a citromhéjat és hattojásnyi fel­vert habot keverünk hozzá, majd kisütjük. A krémhez a tej­ben három evőkanál lisztet fel­főzünk, hozzáadunk két tojás- sárgáját, majd lehűtjük. Húsz deka vajat ugyanennyi cukorral kikeverünk és a péphez adjuk. A habhoz két tojásfehérjét 13 deka cukorral felverünk. A kré­met a tésztára tesszük, erre rakjuk a habot. A központ szépül, a csatorna hiányzik turizmus Továbbra is a kastélyok hasznosításától függ a település jövője Jó csapatszellem híján elmarad az előrelépés Október elsején úgy döntöttek az alsóbogátiak, továbbra is Sülé Tibort akarják a falu élén látni. Olyannyira elégedettek voltak a harmadik ciklusát töltő polgármesterrel, hogy senki sem jelöltette magát ellene.- Talán annak is köszönhet­tem az újraválasztást, hogy amit ígértem a programomban, nagyjából meg is valósítottam - mondta Sülé Tibor. Sőt, ha csak a faluközpontot nézzük, még több is épült az ígértnél. A programban egy új buszváró szerepelt, ám a település végül egy többfunkciós pavilonnal gazdagodott. Fokozatosan szépült a kápol­na is: a műemlék épület teljes renoválásából már csak a pad­lófűtés kiépítése és az órato­rony felújítása maradt hátra. Kétmillió forintnyi önerőből új járdákat épített az önkormány­zat, s szintén saját kasszából vásároltak egy modern fénymá­solót is.- Sajnos három dologban nem sikerült előrelépnünk, igaz, önhibánkon kívül - tette hozzá a polgármester. - Tovább­ra sincs csatorna a faluban, nem épült meg az út So- mogygeszti felé, és a kastélyok­kal sem történt semmi. Pedig utóbbiak a falu egyet­len kitörési lehetőségét jelentik: a két kastély a wellness-turiz- mus központja lehetne, ám mi­Süle Tibor: a sorsunkról számos eset­ben magasabb szinten döntenek vei magánkézben vannak, az önkormányzat gyakorlati lépést nem tehet ügyükben.- Kemény dió a csatornázás is - folytatta Sülé Tibor. - A Somogyjád-Somogyaszaló vo­nalból kimaradtunk, s félő, hogy Osztopán és Edde a bala­toni projekthez tartozik majd. Ha nem sikerül odacsatlakoz­nunk, akkor egyedül Alsó­bogáton nem lesz csatorna. A somogygeszti úttal pedig kinyíl­na a falu, ráadásul Juta és Balatonboglár mellett itt lenne átkötés a 67-es főútra. Szép ter­vek - tette hozzá -, csak sike­rük nem a falun múlik. A sor­sunkról ez esetekben felsőbb szinteken döntenek. Két esztendővel ezelőtt még a megyei harmadosztályban vi­tézkedett az Alsóbogáti Sasok futballcsapata, ám mivel az utánpóüás terén gondjai akad­tak az egyesületnek, a tavalyi szezont már a megyei negyedik vonalban kezdték. Hiába kapunk meg min­dent a falutól, az anyagi támo­gatást, az utaztatást és a pályát, sajnos nem túl rózsás a helyze­tünk - mondta Bogdán györgy, az egyesület elnöke, egyben al­polgármester. - A csapat ki­lencvenöt százaléka az osztály­váltást követően eligazolt, telje­sen új gárdát kell kialakíta­nunk. Jelenleg mindössze ti­zenkét játékosunk van. A játékosok egyénileg nem rossz képességűek, ám a csa­némi kívánni- fj valót maga bíznak benne, sikerül felka­paszkodni a tabellán.- Kicsit nyers még a társaság, nincsen igazi csapatszellem - ismerte el Bogdán György. - Ám úgy vélem, ha együtt ma­rad ez a mag, s összeszoknak a fiúk, akkor végre elindulha­tunk felfelé. Ez a gárda ugyanis sokkal többre hivatott annál, mint amit most mutat. t I « ALSÓBOGÁT - 00 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom