Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-19 / 246. szám
16 SAJTÓ ÉS TANULÁS SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Tollat ragadnak a gimnazisták diákoldal Négy somogyi középiskola diákjai írnak nálunk csütörtökönként Minden iskolának megvan a saját hangulata. Az az atmoszféra, ami az iskola szellemiségéből, az odajáró diákok és tanárok mindennapi életéből áll össze. A mi életünk a Táncsicsba! fonódott össze négy-hat évre. Legtöbbünknek talán életünk első komoly döntése volt, amikor először határoztunk jövőnkről. A Táncsics, csakúgy, mint a többi iskola, a felnőttkorra készít elő, de ezt úgy teszi, mint kevés más iskola. Nehéz itt helytállni. A tudást kapjuk meg, a fegyvert, amivel majd tehetségünknek, vágyainknak megfelelő életért harcolhatunk. A Táncsics nem azt kérdezi: honnan jöttél, hanem azt, mennyit tudsz? Rengeteg diák lélegzik együtt az iskolával, idén, a 200. évben több mint nyolcszázan vagyunk. Sokféle háttérből jöttünk és sokfelé fogunk szétszóródni, de a Táncsics mindig közös pont marad az életünkben. Négy-hat év nem sok, a középiskolás évek mégis meghatározóak maradnak. Az emlékek, egy- egy hangulatfoszlány elkísér minket és talán még negyven év elteltével is könnyedén fel tudjuk majd idézni a folyosón kongó léptek hangját, a régi tanárok és diáktársak arcvonásait, szavait, azokét, akik tanúi voltak felnőtté válásunknak és akik szintén őrzik fiatal önmagunkat. A Táncsicsra különösen jellemző az emlékezés. 200 év számtalan eseménye itatja át az iskolát, jelen vannak a mindennapjainkban, mi pedig megtanultuk tisztelni ezeket a kísérteteket. Amikor először átléptük az iskola küszöbét, megrettenve ennyi emléktől és a látszólagos idegen ridegségtől, amit a vastag falak sugalltak, még félig gyerekek voltunk. Hamarosan eloszlik a kezdeti félelem, a folyosókon hömpölygő arctalan tömeg egyéniségekre, barátokra bomlott szét, és mi megtanultunk táncsicsosok lenni. Amikor 18 évesen elhagyjuk az iskolát, mintha egy álomból ébrednénk fel, az addig biztosnak hitt valóság hirtelen szertefoszlik. Újból zavartak és rémültek leszünk, túl egy újabb, még súlyosabb döntésen. Az élet a Táncsics falai között felfoghatatlan gyorsasággal szalad el és egyszerre eszünkbe jut: jó volt táncsicsosnak lenni. A Táncsicsban az számít, mennyit tudsz Lazulunk és tanulunk a Berzsenyiben A mi iskolánk túl van már az ötödik x-en. Most ünnepli 55. születésnapját. Kisvárosi suli, családias hangulattal. Mindenki ismer mindenkit, sajnos a tanárok is a szülőket. A képzési formák többféle típusa és a diákok többféle alfaja megtalálható nálunk: nyelvelők (angol és német előkészítő évfolyam informatika- oktatással), gázosok (közgazda- sági képzés), törpék (nyolcosztályos gimnázium) és a klasszikusok (négy évfolyamos gimnázium). Angol, német, orosz és ukrán nemzetiségű tanárok is pallérozzák elméinket, így igazán jellemző ránk a kultúrák sokszínűsége. Legtöbbünk egyetemen és főiskolán szeretne tanulni, ezért emelt szintű képzésen vehetünk részt bármelyik tantárgyból. Persze nem csak tanulunk, a sport világában is otthon vagyunk. Lányaink jobban rúgják a bőrt, mint a magyar labdarúgó-válogatott. A környékünkön verhetetlenek! Nem vallunk szégyent kézilabdában sem, de jöhet a szellemi sport, a sakk is. Télen sítáborba megyünk, tavasszal körbekerekezzük a Balatont tanárainkkal. ló néhányunk erőssége még a tanórai „fedett pályás távolba nézés" is. Külföldi szórakozásra is lehetőségünk nyílik, Marca- I li testvérvárosába, a \ németországi Kün- \ zelsauba rendszere- *arcio-' sen járunk nyelvet tanulni. Vannak napok, amikor önfeledten „lazulhatunk". Ilyen a gólyabál, a diáknap, a karácsonyi műsor, a Berzsenyi-nap, a nyelvi nap. A Perczelben velünk bulizik a diri „Ez a birkaiskola, ki a csoda jár oda?” Két éve ez a kis szöveg járt a fejemben, amikor az első per- czeles évnyitómra igyekeztem. Vajon kikkel fogok az elkövetkező négy évben egy gimibe járni? Hallottam az N- esekről, akik éjjelnappal csak németet tanulnak. Persze kell is nekik, ha érteni akarják a matekot meg a torit, amikből németül kell érettségizniük. Belegondolni is sok! Még magyarul is elég bajunk lehet mindkét tárggyal... Aztán ott vannak a reálosok. Könnyű annak, aki úgy született, hogy még szabadidejében is a trigonometria rejtelmein töpreng. A humánosok biztos egyfolytában a könyvtárban ülnek és azon vitatkoznak, hogy a neolitikus műveltség mikor terjedt el a Kárpát-medencében. Te jó ég, lehet, hogy én leszek az egyetlen normális diák, aki nem csak tanulással akarja eltölteni ezt a négy-öt évet? Azért ez túlzás! És a tanárok? Biztosan csak a nagybetűs életről és a tantárgyukról papolnak. Szép kilátások! Ma már nevetségesnek tűnnek ezek a szorongások. Igaz, van magolás meg vita is, de melyik suliban nincs? A jó tanulók viszont nem mind stréberek, nagyon is nyitottak: szerepelnek az iskolai színkörben, írnak a Perczel Krónikába, szervezik a Fecske-bált. A „nagybetűsről” sok szó esik, de közben éljük is. Bizony sokan meglepődtek, mikor a fiatal igazgatóhelyettesünk beállt a „9 méter” nevű diákegyüttesbe vagy a Retro-bulin, amikor az egyébként szigorú tanárnőnk miniszoknyában járta a rock and rollt. Jókedvvel indulunk reggel a Gyakorlóba Nálunk a Gyakorlóban a tanárok megértőek és őszintén próbálnak a tanulásban segíteni úgy, hogy közben jól érezzük magunkat a társaink között. Családias légkört teremtenek osztályaikban a közösségformáló programokkal, például a kilencedik osztály előtt a nyár végén „Katica-táborban” voltunk, de év közben is szerveztünk túrákat. A karácsony előtti kosárgála pedig nemcsak a sportolásról szólt, hanem segítette a kapcsolatteremtést más évfolyamokkal, így nem csak osztályon belül alakultak ki szoros barátságok. Osztálytermeinket mi magunk díszíthetjük föl, és a terem elrendezését is kialakíthatjuk. Mi, 10. bések saját magunk újítottuk fel termünket gipszkartonnal, és természetesen mi is festettük ki. Délután korrepetálófoglalkozásokat biztosít az iskola azoknak, akikre ráfér a gyakorlás. Bár csak két párhuzamos osztály van a suliban, szerintem ez előnyükre válhat, mert így a tanárok személyesebb viszonyt alakíthatnak ki a diákokkal. Sokan azt gondolják, hogy a Gyakorló gyenge iskola. Pedig a diákok ugyanolyan jó oktatásban részesülnek, mint más gimnáziumokban, és végzőseink is mind tovább tanultak. Sokkal jobb úgy tanulni, hogy jókedvvel mész iskolába. Az oldalt szerkesztette: Meiszterics Eszter Telefon: 82/528-154, e-mail: eszter.meiszterics@axelspringer.hu A diákok cikkeit a hamarosan induló somonline.hu hírportálunkon is olvashatják.
