Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-19 / 246. szám

KAPOSSZERDAHELY 089 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Felújítottak két utcát az újtelepi falurészen KÉT ÉS FÉL MILLIÓ FORINTOT nyert a regionális területfej­lesztési tanácstól a település útfelújításra. Az önkormány­zat ugyanennyit hozzátett, így ötmillióból új burkolatot kapott az újtelepen a Széché­nyi és az Arany lános utca. Kétmillió forintot nyertek az agyagbánya rendezésére A KÖRNYEZETVÉDELMI Célalap­ból nyert kétmillió forintot a település egy bányarehabili­tációs pályázaton. A pénzből a falu határában fekvő egyko­ri agyagbánya területét akar­ja rendezni az önkormányzat. Fisli Istvánt választották meg alpolgármesternek megalakult az új képviselő- testület a településen. A pol­gármesteri posztot, csakúgy, mint az elmúlt 16 esztendő­ben, Balogh József tölti be. Megválasztották a bizottsá­gok tagjait és az alpolgármes­tert is: a falu második embe­re Fisli István lett. Díszköves járdát építettek a buszmegállóhoz EGYMILLIÓ FORINTOT NYERT a területfejlesztési tanácstól járdaépítésre a település. Az összeget 1,3 millióval toldot­ta meg az önkormányzat. A pénzből egy viacolor díszkő­vel kirakott járda épült az újtelepen, lerövidítve ezzel a buszmegállóhoz vezető utat az ott élők számára. Viacolor járda vezet az újtelepről a buszmegállóhoz Az oldal cikkeit Vas András írta Fotók: Láng Róbert Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Az agyag mesterei. Falusiék nem bánták meg, hogy Kaposszerdahelyre költöztek: a fazekasokat ügyfeleik itt is megtalálják Új otthon és új munkahely vonzó környezet A csend és a gyönyörű táj miatt költöztek falura Csendes kis utca a szerdahelyi domboldalban, takaros porták sorakoznak egymás mellett. Itt él Falusi Béla is családjával: a família tizenhárom esztendeje döntött úgy, hogy vidéki levegőt akarnak szívni a városi helyett.- A szüleimnél laktunk egy kis szobában - meséli Falusiné Térjék Éva -, s ott volt a műhe­lyünk is. A házaspár ugyanis fazekas­ként dolgozik: negyedszázada léptek ki a kaposvári manufak­túrából, s gondolták úgy, a jö­vőben a maguk útját járják. Ehhez persze előbb-utóbb önál­ló műhely és kemence is kel­lett, így mindenképpen költöz­ni akartak.- Először lakásokat és háza­kat nézegettünk, de ami megfe­lelő lett volna, azt képtelenség volt megfizetni - veszi át a szót a családfő, aki a népművészet mestere cím somogyi birtokosai közül a legifjabbnak mondhatja magát. - Körülnéztünk a város környékén is, így jutottunk el Szennába. Hazafelé megálltunk Szerdahelyen, feljöttünk ide, a dombra, és beleszerettünk a táj­ba. Úgy gondoltuk, ha van még eladó telek, megvesszük és építkezni fogunk. Az építkezés azóta is tart, mindig akad ugyanis valami kis bővíteni-csinosítanivaló a házon. Ha nem a lakrészen, ak­kor a műhelyen. A házaspár ugyanis az otthonnal együtt új munkahelyre is lelt, csak le kell menniük az alsó szintre, hogy dolgozni tudjanak.- Sokan kérdezgetik, nem ment-e az üzlet kárára, hogy ki­jöttünk a városból - folytatja Térjék Éva. - Ám nem a világ végére jöttünk, az üzletfelek itt is megtalálnak, ha akarnak. Legalábbis a többségnek si­került. Egy német kolping-egye­sület például a munkáik alján látható pecsét nyomán bukkant rájuk: csak a nevüket tudták, valamint, hogy Kaposváron kell keresni őket. Jártak a postán, a rendőrségen, boltokban, míg végre valaki útba igazította őket Szerdahely felé.- Alig két kilométerre esik a város - állítja Falusi Béla. - Mi is mindennap ingázunk, hiszen a gyerek Kaposvárra jár iskolába. A nagyobbik ugyanis már Pé­csen egyetemista. Térjék Éva pedig fazekas-szakkört vezet a megyei művelődési központ­ban, s ide a kisebbik gyerek is elkíséri.- Jó a kézügyessége, ugyan­Félszáz év alatt híressé vált a kaposl habán falusiék a többi kaposvári fa­zekashoz hasonlóan előszere­tettel alkalmazzák a habán stí­lust. A habán elnevezés a né­met Haushaben - háztartás, udvar - szóból származik. A habánok anabaptista csopor­tok voltak, s a 16. századi Eu­rópában üldözték őket. Ma­gyarországon viszont egyes f& urak engedték őket leteleped­ni. A legkorábban ismert.ha- zai habán kerámia 1609-ből származik: ónmázas, ecsettel festett fajanszot készítettek. A stílust a múlt század közepén Tamás László hozta el Kapos­várra, s ez tette a helyi faze­kasmanufaktúrát nemzetközi­leg is elismertté. úgy, mint a nővérének - büsz­kélkedik. - Ennek ellenére nem erőltettük a fazekasságot. Mindketten zenélnek, a lányom üvegfestéssel is foglalkozik, de nem feltétel, hogy folytassák, amit mi elkezdtünk.- Már csak azért sem, mert nehéz idők járnak a fazeka­sokra - szól közbe Falusi Béla.- Megszűntek a népművészeti boltok, nehéz piacot találni az agyagedényeknek. Ráadásul a olcsó távol-keleti termékek el­lepték a piacot. Rossz minősé­gűek, gyakran nem felelnek meg a magyar előírásoknak, ám az áruk miatt a kereskedők és vásárlók is szívesebben ve­szik őket.- A plázakultúra betett ne-' künk - sóhajt fel Térjék Éva is.- Árban nem tudunk verse­nyezni. Igaz, bizonyos szint alá nem is vagyunk hajlandóak le­menni. Jöhetnének hozzánk, hogy csináljunk nagy tételben mondjuk, húsvéti nyuszikat, bárányokat, csirkéket, de nem vállalnánk. Mi csak zsűrizett terméket adunk ki a kezünk kö­zül. Fazekasmesterek vagyunk, nem bóvligyárosok... SZAMOKBAN A lakosok között kevés a nyugdíjas, a munkanélküli jelenleg 1042-EN élnek a tele­pülésen. A környező falvak­hoz képest lényegesen alacso­nyabb a nyugdíjasok száma: a szerdahelyiek ötödé tartozik közéjük. Ugyanennyi 18 év alattit tartanak számon, a je­lentős többség számít munka­képes korúnak. Ennek ellené­re a munkanélküliség sem túl magas: az országos átlagot je­lentő hét százalék körüli. Tizenötmillió forint jut a tervezett fejlesztésekre EBBEN AZ ESZTENDŐBEN SZÓZ- hetvenmillió forintból gazdál­kodhat a település önkormány­zata, mely harmincmilliós hi­ányt tervezett erre az évre. Az állam azonban önlükiben 28 millió forintot megtérített számukra. A legnagyobb ki­adást az iskola, az óvoda és a szociális gondozási központ fenntartása jelenti: közel száz­tízmilliót visznek el a büdzsé­ből. Szociáüs segélyekre tizen­ötmillió forintot fizet ki ebben az évben az önkormányzat, mely szerencsésnek mondhat­ja magát, hiszen ugyanennyi jut fejlesztésekre is. RECEPT Gombával rakott csülök hozzávalók: egy füstölt hátsó csülök, fél kiló gomba, két de­ci tejszín, tíz deka füstölt sajt, egy csokor petrezselyemzöld, olaj, só, bors, fűszerek. A csül­köt megfőzzük, kisebb dara­bokra vágjuk, majd zsíros fe­lével lefelé fordítva tepsibe rakjuk. A gombát felszeljük, kevés olajon lepirítjuk a petre­zselyemmel, fűszerezzük, utá­na hozzákeverjük a tejszínt. Beborítjuk vele a csülköt, re­szelt sajttal megszórjuk és ad­dig sütjük, míg a sajt meg nem pirul. Dávid férfidivat: minőségi öltönyök hagyomány Tizenkét esztendeje gyárt férfiöltönyöket a szerdahelyi varroda Csak a csatorna hiányzik a teljes összkomforthoz Immár tizenkét esztendeje gyárt - a minőséget szem előtt tartva - elsősorban férfiöltönyöket a kaposszerdahelyi varroda.- Mindennapi kapcsolatban vagyunk a vásárlókkal - mondta a cég vezetője. - Alapanyagaink kiválasztásában figyelembe vesszük a növekvő igényeket a természetes és könnyen kezel­hető anyagok iránt. A cég kisszériás modellek mellett méretre készült öltönyök készítésével, így céges egyenöl- tönyök, formaruhák és szalag­avatóra készített ünnepi öltözet gyártásával is foglalkozik. Mo­delljeiket márkaboltjaikban le­het megvásárolni Kaposváron az Ady Endre utca 5. alatti- Formaruhákat és szalagavatóra készített ünnepi öltözetet is gyártanak Dávid férfidivat-boltban, vagy Pécsen az Árkádban.- Sok a minőségtelen, olcsó öl­töny, melyekkel konkurálnunk kell - folytatta a cég vezetője -, de mindig is a minőséget tartot­tuk szem előtt, és munkánkat is ennek szellemében végezzük. Hiszünk benne, hogy igazi csa­patmunkával lehet csak sikere­ket elérni. Szerencsések va­gyunk, hiszen a gyártásban és a kereskedelemben is szakképzett dolgozókkal dicsekedhetünk. ▲ A rendszerváltáskor került Kaposszerdahely élére Balogh József polgármester, aki az el­múlt ciklusra vállalt ígéretei közül amit csak lehetett, meg­valósított.- Mint sok más somogyi fa­luban, nálunk is elsődleges terv volt a csatornázás - ismer­te el a polgármester. - A tervek már régen készen vannak, ám egyelőre nem jut rá pénz. Hasonlóképpen fontos lenne az is, hogy a Berki patakon egy tározó épüljön Szenna és Szer­dahely között. Nagyobb esőzé­sek idején ugyanis a patak víz alá borítja az alacsonyabban fekvő portákat. A falu lehetőségeit messze meghaladó két építkezés mel­lett hatvanmillió forintnyi beru- -.Mfaj, házás valósult meg az elmúlt ^ p négy esztendő­pontot, megújult a temető és a ravatalozó.- Kibővítettük az önkormány­zat épületét - folytatta a polgár- mester épült az emeleten egy házasságkötő terem is. Folya­matosan felújítjuk az utcákat, járdákat, s megújult a sportpá­lya öltözője is. Új telkeket par­cellázunk, ugyanis még mindig nagy a kereslet irántuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom