Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-17 / 244. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Kaposvár-Budapest a vártnál jóval többen adtak be madárinfluenza miatt kárenyhítő támogatási kérelmet. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hétfőn közölte: az előrejelzések szerint mintegy 500-ra lehetett számítani, ehelyett közel 1300 érkezett be. (hm) Kaposvár háromszázhetven- ezer forint gyűlt össze a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ Add a kezed alapítványa javára rendezett jótékonysági napon pénteken. A pénzből az iskola tehetséges tanulóit, kulturális és sportprogramok lebonyolítását támogatják, (mk) Siófok NÉMETH ZSOLTOT választotta elnökké a siófoki cigány kisebbségi önkormányzat az alakuló ülésen. Az alelnök Nyári Péter lett. A testület további tagjai: Lakatos Csaba, Forgács Endre és Babai József, (fi) Siófok háromszáz személynek mérték meg a vérnyomását és a vércukorszintjét a Rákellenes Liga aktivistái a tojásfesztivál három napja során. Tanácsokkal is szolgáltak és információs anyagokat osztottak. A siófoki, tabi és balatonszárszói helyi csoport tagjai váltották egymást, (fi) Tab szarka László irányítja október 1-jétől telepvezetőként üzemvezető-helyettesi munkakörben a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tabi telephelyét. Erre az állami tulajdonú cégnél végrehajtott szervezeti átalakítás után került sor. Megbízatása határozatlan időre szól. (kj) Toponár nyilvános haltelepítés lesz a Desedán október 27-én - tájékoztatott Zsiborás Magdolna, a megyei horgászegyesületek szövetségének ügyvezetője. Kétszáz mázsa három- nyaras pontyot helyeznek ki, összességében 280 mázsa halat telepítenek az ősszel. A szervezet ezért kéthetes általános tilalmat rendelt el október 27-től, s legközelebb november 11- én lehet pecázni. (hm) Fa alatt marad a gesztenye megoldás Ha összefognának a gazdák, megérné a termelés Az őszutó és a telelő legkedveltebb gyümölcse a szelídgesztenye. Kár, hogy kevesen foglalkoznak a termesztésével. Külföldről kerül az asztalunkra Magyarországon évente háromezer tonna gesztenye fogy. Ennek alig a tizede terem meg itthon. Meiszterics Eszter- Nincs kedve a fiataloknak hajolgatni a gesztenyéért - állítja Egyed Károly, a kadarkúti gesztenyefeldolgozó üzem vezetője. Idén még a felvásárlási áron is emelt a cég, amire évek óta nem volt példa. A cégvezető azt mondja: hiába szeretnék összefogásra ösztönözni az embereket, csak kevesen akarnak gesztenyetermeléssel foglalkozni.- Megoldást jelentene, ha öten-hatan összeállnának egy harminchektáros területen, mert ekkora mennyiségben már megérné felszedőgépet venni, amely könnyítene a munkán - állítja a szakember. Az idei év termése mennyiségben és minőségben is gyengébb a tavalyinál. A cégvezető azt mondja: az üzemben feldolgozott gesztenye nagyobb részét Olaszországból szerzik be, ott jobban vigyáznak a gazdák a fáikra és nagyobb mennyiségben rendelhetik az árut. Az importgesztenye ráadásul olcsóbb is az itthon termettnél, igaz, hiába is vásárolnának több magyar termést, mert nincs.- Hiszen az idősebb fákat is elhanyagolják, akkor ugyan minek ültetnének facsemetéket? - teszi fel a kérdést a szakember. Évente csak 200-300 tonnát termelnek hazánkban. Egyed Károly szerint ezen csak akkor lehetne változtatni, ha olyan törvényekkel szabályoznák a gesz- tenyefacsemete-ültetést, amelyeknek eleget lehet tenni. A hatóságok jelenlegi elvárásainak ugyanis képtelenség megfelelni. A gazdák büszkesége: világszerte jegyzik az iharosberényi szelídgesztenyét, mert kiváló a minősége AZ ORSZÁGBAN HÁROM KIVÁLÓ szelídgesztenye-vidék van, az egyik az iharosberényi. A herényi szelídgesztenyét világviszonylatban is jegyzik - nagy, gömbölyded, erősen aromás, sárgás húsú, édes -, kiváló alapanyag. Kapkodnak érte a cukrászok. A gesztenyefák legtöbbje évszázados, de többségük szórványokban fordul elő. A fajtatiszta és törzskönyvezett fa ritka. A szelekció útján kialakult „Iharosberényi 2", „Iharosberényi 29” és „Iharosberényi 57”gesztenyefaj- ta kötődik a vidékhez, ezeket az elmúlt évtizedekben helyi oltványiskolákban szaporították Régóta téma: védjegyet kellene szerezni az iharosberényi szelídgesztenyének A gesztenyéseket évtizedek óta pusztítja a kéregrák-betegség. - Ha minden termelő foglalkozna véle, megállítható lenne a folyamat, mert nem csak a drága oltóanyaggal lehet eredményt elérni - hangzik egyik oldalról, míg mások azzal érvelnek Nincs jobb a herényi gesztenyénél olyan magasak a fák, hogy csak repülőgépről lehetne ható konyán permetezni, ami sokba kerül. A fertőzött területeken nem lehetséges a szaporítóanyag termelése, áfák tömeges megbetegedése és pusztulása termés- és bevételkiesést okoz. Nagyon finom azonban a herényi sült gesztenye, amit Persek András termelő szerint a „jó1 kopó” gesztenyéből érdemes készíteni, azaz jól kopjon le és váljon el a vékony hártya a termésről. varga andrea JEGYZET VARGA É ANDREA Boldogan ettek, míg meghaltak naca néni mindent megevett. A paradicsomleves tetejéről leszedte a penészpöttyöket, mondván, annak attól semmi baja. A zöldellő kenyérből is kirágta a hasznosítható belet. Nem volt beteg, egy combcsonttörésbe halt bele 91 évesen. Talán azért, mert a kálciumpótiásról - valami csoda táplálékkiegészítővel - nem gondoskodott. Sokáig abban a hitben lebegtem, hogy falusi gyerek lévén biotermékkel egy életre bebiztosítottam magam, de aztán előtörtek az emlékképek nagyapámról, ahogy háti permetezőjével újra és újra támadásra indult a kártevők ellen. Akkoriban nagy propagandája volt az erős vegyszereknek, amelyekből - szeretném hinni - mára mutatóban sem maradt. sok évvel később böngészem az internetet. Egyik honlapon a tojás mellett agitálnak, a másikon ellene. így járok a tejjel, az étolajjal, a sóskával. A boltban nézegetem a felvágottakat, amik egyenként hat E-vel biztatnak, sorra visz- szarakom a kiszemelt margarinokat és sajtokat is. Aztán csak leemelem, mert ennünk kell, s remélem, édesanyám zöldségei kárpótolják „mérgezett” emésztőszervünket Tehetetlen vagyok, mert nem tudom, mivel érlelték a citromot, a hazai dinnyét - bár venném a magyar termékeket -, de azt sem tudom, mit léleg- zem be a szőnyegekből, a pvc-padlóból, a falakból. Nincs ember, bármüyen megszállottja is az egészségnek, aki elbújhatna mindez elől, mert ott van a levegőben, vízben, növényben, állatban, ételben. ott is marad, mert erősek a lobbiérdekek. Egyet tehetünk: boldogan eszünk, amíg meg nem halunk. Új mintaüzemben gyakorolhatnak az egyetemisták Vegyszerek az étlapon: nem tudjuk, mit eszünk vizsgálat A nemzetközi környezetvédő szervezet mindegyik mintában talált káros anyagot Együttműködési megállapodást kötött hétfőn a Kaposvári Egyetem (KE) és a szentgáloskéri Agrária Zrt.. Horn Péter akadémikus, rektor és Tóth István, a zrt. elnök-vezérigazgatója írta alá a hosszú távra szóló kapcsolatot. Az egyetem és az agrárcég közötti kapcsolat a nyolcvanas évek elejéig nyúlik vissza, ezt a viszonyt helyezték új alapokra. A szentgáloskéri gazdaság, amely hamarosan mintaüzemi címre pályázik, ideális lehetőséget nyújt az egyetemistáknak. Az évente egymilliárd forint árbevételű cég közel 2000 hektáron gazdálkodik. Fő tevékenysége a növénytermesztés és az állattenyésztés. ■ Harsányi Miklós A nemzetközi természetvédelmi szervezet, a WWF szerint szigorúbb vegyianyag-szabályozásra van szükség. Kiss Mónika, a szervezet hazai munkatársa azt mondta: ez az utolsó esély, hogy az uniós magyar képviselőktől kérjük: szavazzanak arra, hogy a legkárosabb vegyi anyagokat biztonságosabbakkal kelljen helyettesíteni!- A WWF vizsgálatai során mesterséges vegyi anyagokat talált európai élelmiszerekben - mondta Kiss Mónika. A tejtermékekben, húsokban, kenyérben kimutatott vegyi anyagok emberek és vadállatok vérében is jelen vannak. Ez azt jelzi, hogy a táplálék fontos szerepet játszik a vegyianyag-szennyezés világméretű láncolatában, ahol a kezdő láncszem a vegyi anyagok előállítása, az utolsó pedig a mi szervezetünk. A tanulmány elkészítéséhez 27 élelmiszert szereztek be hét EU-tagállam üzleteiben, és nyolc mesterséges vegyianyagcsoport vegyületeit keresték. Minden élelmiszermintából kimutattak egészségre káros vegyi anyagokat; például már betiltott növényvédő szereket a halakban, brómozott égésblokkolókat a húsokban és sajtokban. A WWF hangsúlyozza: egy-egy szennyezett élelmiszertől ugyan nem betegszünk meg, ám a táplálkozás során szervezetünkbe kerülő, alacsony koncentrációjú, hatásuBiztos a hazai. A kaposvári piacon a kistermelők áruit keresik Műcsoki helyett Igazit az előállító célja, hogy minél olcsóbb legyen a termék, így kerülnek be a káros anyagok - tette hozzá Dömölki Lívia. Gond, hogy folyamatosan esszük ezeket, s nem ürülnek ki. A biogazdálkodás korlátozza a vegyi anyagok használatát, de a biotermékek nem olcsók. Viszont azt megtehetjük, hogy Mikulásra igazi csokoládét veszünk a gyereknek, s nem a talán mu- tatósabb, de egészségtele nebb „műcsokit”. kát hosszan kifejtő kemikáliák káros hatással lehetnek a fejlődésben lévő magzatokra, csecsemőkre és kisgyerekekre.- Megdöbbentő: még az egészségesnek vélt táplálkozás során is milyen sokféle mesterséges vegyi anyag jut szervezetünkbe - összegezte Prommer Mátyás, a program hazai vezetője. Novák Ferenctől, a megyei fogyasztóvédelmi egyesület elnökétől megtudtuk, nem kaptak jelzést az élelmiszerek káros anyagairól. Lövey László, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás vezetője azt mondta: senki nem kért tőlük ilyen laborvizsgálatot, így nincs somogyi információjuk. ■ Varga Andrea « >. i
