Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2006. OKTÓBER 15., VASÁRNAP kitüntetések A Nobel-békedíj célja mintha már csak a civilek megtámogatása lenne, a természettudományokban Amerikán kívül nincs is semmi, irodalmi Nobel-díjat pedig politikai teljesítmény nélkül nem is adnak. íme, az idei díjak nyertesei és tanulságai. // AZ EMBERISÉG DICSOSECTABLOJA Kétszázhatvannégy millió forint és egy hely az emberiség dicsőségtábláján - ezt kínálja minden évben a Nobel-bizottság. Idén az egyeduralkodó amerikai természet- tudományos palettát egy bangladesi bankár és egy török író színesíti. Homerun: a baseballban így hívják, ha valaki mind a négy bázist eléri. És ez a neve a szakzsargonban, ha mind a négy természettudományos Nobel-díjat amerikai zsebeli be. Az elmúlt öt évben ez mindig egy hajszálon múlott, idén azonban sikerült. Maguk a díjazottak hívták fel a figyelmet: az Egyesült Államokban kiemelkedő a tudomány állami támogatása, jó a kutatók helyzete, kitüntetett szerepet élveznek a kutatóintézetek. így fordulhatott elő, hogy idén az összes természettudományos díjat amerikai kapta. A díjalapító Alfréd Nobel végrendeletében külön felhívta a figyelmet rá, hogy csak a tudományos teljesítmény számít, a nemzetiség nem. És lön. Muhammad Junusz 16 százalékos kamatra adott kölcsönt a szegényeknek, a Nobel-bizottság mégis az emberiség jótevőjévé nyilvánította Nobel, a dinamitember ALFRÉD NOBEL (1833-1896) alapítványának alapokmánya a végrendeletében volt olvasható, amelyet 1895. november 27-én írt. Az alapítványt 1900-ban mutatták be, a díj kiosztására pedig első ízben 1901-ben került sor. Volt miből adakozni: Alfréd Bemhard Nobel dúsgazdag gyáros, iparmágnás volt, szülei és ő maga is oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában volt érdekelt, de számos felfedezés is fűződik a nevéhez. Ezek közül a legfontosabb a dinamit, amelyet véletlenül fedezett fel. A bányászatban akkor alkalmazott nitroglicerin kiömlött a közelében, és a kovaföld felitta. Az így keletkezett anyag biztonságosan szállítható volt, de gyutaccsal éppúgy fel lehetett robbantani. Az eredeti kategóriák, azaz a fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi és békedíjak mellett 1968 óta kiosztják a köz- gazdasági díjat is. AKIK LÁTTÁK AZ ŐSROBBANÁST FIZIKAI NOBEL-DÍJ: JOHN C. MATHER (60) ÉS GEORGE F. SMOOT (61), EGYESÜLT ÁLLAMOK Mather és Smoot felfedezései óta megerősödtek azok a vélemények, hogy a világot talán mégsem a teremtés, hanem egy ősrobbanás hozta létre. A két amerikai kutató „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (kmh) feketetest-formájának és anizotrópiájával” kapcsolatos munkája révén érdemelte ki a díjat. A kmh az univerzum „legősibb fénye”, az ősrobbanás után 380 ezer évvel jött létre. Az ősrobbanás „visszhangjaként" emlegetik, és elméletileg az univerzum lehűlése során jött létre, ekkor jelentek meg az első hidrogénatomok is. A két kutató eredményeit a NASA „Cobe” űrszondája is alátámasztotta. A további vizsgálatok fényt deríthetnek a kozmosz fejlődésének korai szakaszára. De még mindig fel lehet tenni a-kérdést: ha volt ősrobbanás, akkor ki robbantott? A TÖRÖK TABUDÖNTÖGETÖ IRODALMI NOBEL-DÍJ: ORHAN PAMUK (54), REGÉNYÍRÓ, TÖRÖKORSZÁG A svéd akadémia idén is politikai üzenetet küldött az irodalmi Nobel-díj odaítélésekor. Igaz, ez az utóbbi időben már szokássá vált: a tavalyi győztes, Harold Pintér küzdött többek között a nukleáris fegyverek, az apartheid, az első és a második iraki háború ellen, s az elismerés nyilván ennek is szólt. Az idei díjazottnak, a török Orhan Pamuknak a brit drámaíróval ellentétben azonban bíróság előtt is felelnie kellett, miután egy 2005-ös interjúban az örmények és kurdok ellen elkövetett népirtásról beszélt A hazája legsikeresebb regényírójaként számon tartott szerzőt a svájci Das Magazinban közölt írás megjelenése után négy hónappal elfogadott, a „török állam elleni támadást” szankcionáló passzus alapján citálták az igazságszolgáltatás elé. Végül ez a négy hónapos különbség lett a szerencséje, s az, hogy az EU a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztésével fenyegetőzött, ha elítélik. Ilyen előzmények után kevés szó esik az irodalmi teljesítményről. Az akadémia indoklása szerint a díjat azért kapta, mert „szülő városának melankolikus lelkét keresve új jelképeket alkotott az egymással ütköző és egymással összefonódó kultúrákra”. A SZEGÉNYEK HITELEZŐJE NOBEL-BÉKEDÍJ: MUHAMMAD JUNUSZ (66), BANKÁR, BANGLADES Muhammad Junusz 1976-ban alapította meg a Grameen Bankot, amely főleg 15 és 30 dollár közötti összegű hitelt nyújt. A pénzhez csak egy nyilatkozatra van szükség, amelyben az igénylő mellett öt ember becsületszóra megígéri: az összeg visszafizetéséért közösen felelnek. A bank már 5,3 millió személynek 5,1 milliárd dollárt kölcsönzött, az ügyfelek többsége nyomorban élő asszony volt A pénzt egy hónap után, hetente kell törleszteni 16 százalékos kamat mellett, a visszafizetési arány pedig 97 százalékos. 2004-től a bank mobiltelefont ad hasonló feltételekkel koldusoknak, akik így felajánlhatják a szolgáltatást az adakozóknak. 1991-ES MEGALAPÍTÁSA Óta minden évben kiosztják az IG Nobel-díjakat is (ignoble = méltatlan). A gunyoros kitüntetéssel olyan „örökbecsű” megfigyeléseket értékelnek, amelyek haszontalan témákban folynak. A díjat a Har- vard Egyetemen adják át, karneváli forgatag és papír- repülő-hajigálás közepette. francis freshmore kaliforniai orvos idén azzal érdemelINFLÁCIÖ ÉS MUNKAERŐ KÖZGAZDASÁGI NOBEL-EMLÉKDÍJ: EDMUND PHELPS (73), EGYESÜLT ÁLLAMOK Edmund Phelps a makroöko- nómia terén végzett munkásságáért kapta a svéd nemzeti bank Nobel-emlékdíját. Az indoklás szerint Edmund Phelps eredményei lényegesen hozzájárultak a gazdaságpolitika rövid és hosszú távú hatása közötti összefüggések megérté séhez. Phelps oroszlánrészt vállalt a Philips-görbe cáfolatában, azaz véleménye szerint a munkanélküliség és az infláció között nem állítható fel összefüggés. Az amerikai professzor vezette be a természetes munkanélküliségfogalmát is, amely szerint a munkanélküliek száma egy bizonyos határ alatt a pénzügyi politika eszközeivel már nem csökkenthető. te ki az elismerést, hogy rájött, végbélmasszázzsal elmulasztható a krónikus csuklás. Két ausztrál kutató kiszámította, hányadik kattintásra tuti biztos, hogy senki sem fog pislogni egy csoportképen. A párizsi Basile Audoly és Sebastien Neukirch pedig megválaszolta, miért van, hogy a spagettit az esetek többségében nem ketté, hanem több darabra törik. APJA GÉNJEIT ÖRÖKÖLTE KÉMIAI NOBEL-DÍJ: ROGER KORNBERG (59), EGYESÜLT ÁLLAMOK Amikor Arthur Komberg 1959- ben átvette az orvosi Nobel-díjat genetikai kutatásaiért, a legfontosabb, génnel kapcsolatos cselekedetén már túl volt: addigra megszületett fia, Roger. Ő idén hasonló kitüntetést kapott, ráadásul ugyanazért: az öröklődés vizsgálatáért A díjat „az eukarióták transzkripciójának molekuláris alapjai felfedéséért” ítélték oda Roger Kombergnek. Valójában fényképekről van szó, amelyeket Komberg az éppen működő örökítőanyagokról készített, molekuláris felbontásban. A képek alapján leírta, hogyan kerül ki az információ a génekből, majd válik molekulává, úgynevezett hírvivő RNS-sé. A folyamat hibái számos emberi betegségért tehetők felelőssé, ilyen többek közt a rák, a szív- betegségek és a különböző gyulladások. Mint az apa-fiú történet is bizonyítja, a kémiai Nobel-díj lassan egyfajta második orvosi Nobel-díjjá vált, évek óta a két terület határán dolgozó szakemberek zsebelik be a kitüntetést. Az oldalt készítették: Gyükért Mercédesz, Farkas Károly, Maros László, Újvári Miklós A GÉNEK LECSENDESÍTŐ! ORVOSI NOBEL-DÍJ: ANDREW FIRE, (47) ÉS CRAIG MELLO (49), MINDKETTŐ AMERIKAI Nyolc éve történt, hogy két kolléga a Stanford egyetemről cikket közölt a Natúré brit folyóiratban. A szakemberek elolvasták, és rájöttek, újra kell írni az örökléstankönyveket A két barát - akik azóta már külön kutatóhelyen dolgoznak - felismert egy olyan mechanizmust, amely szerepet játszik az örökletes anyagban lévő információk megjelenésének szabályozásában. Az úgynevezett géncsendesítés jelenségéről van szó, amely növényben, állatban, emberben egyaránt működik. Lényege, hogy külön mechanizmus létezik a sejtekben arra, hogy azokat az örökítő anyagszakaszokat, amelyekre éppen nincs szükség, lecsendesítse, elhallgattassa. Az eljárás felfedezésének segítségével sikerült elkülöníteni az izomsorvadásért és a cukorbetegségért felelős géneket is. Anti Nobel-díj a spagettikutatóknak í *
