Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-09 / 237. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 9., HÉTFŐ Idén hétszázezer forint jutott a beiskolázásra a költségvetésből kigazdál­kodva támogatja az önkor­mányzat a gyerekek beiskolá­zását Idén hétszázezer forin­tot osztottak ki. Az óvodások hatezer, az általános iskolá­sok nyolcezer, a középiskolá­sok pedig tízezer forintot kap­tak egyszeri segítségként. A Bursa Hungaricán keresztül pedig hárman kapnak havi tízezer forintos ösztöndíjat. Ebédlő a Tudás Házának udvarán a rászorultaknak A szociális tárcától három- százezer forintot nyert az ön- kormányzat rászoruló gyer­mekek nyári közétkeztetésé­re. Ennek keretében harminc fiatal kapott egy hónapon át ebédet, amit a mesztegnyői iskola konyhájáról szállítot­tak. Amikor az időjárás meg­engedte, a gyerekek a Tudás Háza udvarán kialakított sza­badtéri ebédlőben ültek asz­talokhoz. Uniós játékokra cserélik a régieket a játszótéren napirenden van a játszótér felújítása. Az uniós szabvá­nyoknak megfelelő park kiala­kítása hatmillió forintba ke­rülne. Mivel csak olyan kiírás volt, aminél a beruházás felét az önkormányzatnak kellett volna állnia, nem tudták vál­lalni. A tervek készek, mi­helyt kedvezőbb kiírást talál­nak, benyújtják a pályázatot. A játszótérre vigyáznak, ezért minden évben karbantartják Az oldal cikkeit Vigmond Erika írta Fotók: Márton László Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Böröcz Gézáné, Böröcz Gáborné, a dédnagymama Kővári Elemérné és Böröcz Gábor a kis Dorottyával, akinek nemsokára kistestvére születik Régi és új kút az udvarban generációs együttélés Hamarosan új taggal bővül a nagycsalád Takaros ház az út mellett, kert­jében régi kerekes kút, s kecses női alak, kagylóval a kezében. - Nem csupán egy szobor, erede­tileg szökőkút, csak a szivaty- tyút kellene kicserélni a gyenge nyomás miatt - mondta a csa­ládfő, Böröcz Gábor. - Majd ké­sőbb sort kerítünk rá, egyelőre még a ház felújítását kell befe­jezni. A régi kút és a modernebb szökő változat akár jelzésérté­kű is lehetne. Böröczéknél négy generáció él együtt, a legna­gyobb békességben és egyetér­tésben. A dédnagymama Kővári Elemérné még 1940-ben Kapos­várról került Kelevízre. A ház felújításakor egy külön lakrészt alakítottak ki számára idén a fi­atalok. Az a szoba, ami eddig az övé volt, hamarosan új lakót kap. Böröcz Gáborné a második kisbabáját várja. - Horvátkúti lányként szintén falusi, környe­zetben éltem - mondta a fiatal- asszony. - Egy városban nem hiszem, hogy jól érezném ma­gam. Aki faluban élt, szerintem nagyon nehezen szokná meg a városi légkört. Itt kisebb a kö­zösség, jobban ismerni az em­bereket, tisztább a levegő. Bár most nyugodtnak nem monda­nám, mert az M7-es autópálya újabb szakaszának megépítése miatt eléggé megnövekedett a forgalom. Éppen most tettük rendbe az ujjnyi repedéseket is a ház falán. Ezenkívül ablako­kat cseréltünk, festettünk, jövő­re pedig az ereszcsatornák ke­rülnek sorra. Ha pedig kiépül a szennyvízcsatorna-hálózat, arra is rácsatlakozunk. Bár a gázt is bevezettettük, azért még jobban megéri a fatüzelés. Úgy 10-15 köbméter fa fogy, el egy télen. Amúgy nagyon jó a buszközle­kedés, és Marcali, Mesztegnyő közelsége megkönnyíti, ha vala­milyen ügyet kell elintézni. A már hagyomány, hogy az ön- kormányzat a közösség össze­kovácsolására kiránduláso­kat, színházlátogatásokat szervez és támogat. A progra­mokat meghirdeti, amire bár­ki jelentkezhet. Idén negyven­férjem, anyósom is Marcaliban dolgozik, és nekem is a gyes előtt a városban volt a munka­helyem. Hároméves lányunk is Marcaliba jár majd óvodába, ép­pen most írattuk be a Park utca­iba. - Aranyos kis tündér a déd­unokám, Dorottya - mondta Kő­vári Elemérné. - A reggeleket az­zal kezdi, hogy kopogtat az ajtó­mon. 77 éves vagyok, a ház kö­rüli munkákban már nem na­gyon tudok segíteni, szinte min­den időmet a kislánnyal töltöm. A család állatokat is tart, igaz, apróbbakat és a kert is megter­meli a konyhaasztalravalót. Nem is nagyon kell boltba járni, leg­feljebb tejért és kenyérért. Időn­ként megejtenek egy-egy nagy- bevásárlást, úgy kéthavonta ke­ketten utaztak Lentibe füröd­ni. Másokat a falugondnoki autó vitte Kaposvárra színház­ba, ahol a Lili bárónőt nézték meg. Az úti cél és a színdarab kiválasztása mindig közös megegyezés eredménye. rül rá sor. - Régebben sokkal többen foglalkoztak a faluban mezőgazdasággal - mondta Böröcz Gábor. - Ez eléggé le­épült, ma már alig néhányan él­nek a földművelésből, állattar­tásból. Emlékszem rá, még a mamáék is mintegy 100-150 ma­lacot tartottak. Én a munkahe­lyem mellett egy kis keresetki­egészítésként, őstermelőként méhészkedem. Hét-nyolc méh­családom volt eddig, mázsa kö­rüli mézet hoztak. Most húszra bővítettem. Akác- és repcemé­zem volt. Eléggé jól fizettek az akácmézért, legalábbis a tavalyi 300 forinthoz képest. Idén hat­százötven forint volt kilója. Ta­lán azért, mert az esős időjárás miatt hamar elvirágzott az akác. Böröcz Gáborral a faluról be­szélgetve kikerekedett az is, hogy igazából nem hiányzik semmi. Nem tartozik az elöre­gedő települések közé, sok a fi­atal. Az emberek vigyáznak a falura, rendezett, tiszta a kör­nyezet. Maga is vállal kisebb munkákat ingyen és bérment­ve. Legutóbb például hegesztés­re kérték meg a Tudás Házánál. Kirándulások a közösség összekovácsolására Gyarapodik a lélekszám az elmúlt Években gyarapo­dott Kelevíz lakossága. Most 387-en laknak a faluban. Idén kilencen költöztek be és csu­pán egy kéttagú család válasz­tott másik lakhelyet. Nőtt a fi­atalok száma is. Tizenöt óvo­dást és negyvenkét általános iskolást számoltak. Ebben az évben 4 kisbaba született és 3 kelevízi halt meg. A legidő­sebb a 93 éves Salamon Jó­zsef, a legfiatalabb pedig a két hónapos Kovács Dávid Tibor. Takarékos a gazdálkodás Az önkormányzat 42,7 millió forintból gazdálkodik. Ennek az összegnek a 92 százalékát a működés viszi el. A többit kisebb fejlesztésekre, felújítá­sokra, pályázati önrészekre fordítják, valamint törlesztik a közvilágítás korszerűsítésére felvett hitelt. A költségvetés kiegyensúlyozott, mindig any- nyit terveznek, amit meg is tudnak valósítani. RECEPT Mandulás almatorta hozzávalók. 15 deka marga­rin, 10 deka cukor, 20 deka liszt, fél csomag sütőpor és egy csomag vaníliás cukor, négy tojás, 4 ek. tej, 5 deka őrölt mandula. Habosra ke­verik a margarint a cukorral, a sütőporral és a vaníliás cu­korral. Egyenként beledol­gozzák a tojásokat, majd hoz­zákeverik a tejet és az öt deka őrölt mandulát. Végül beleszi­tálnak húsz deka lisztet. Kiva­jazott tortaformába öntik. Kör­ben kirakják meghámozott, vékony, cikkekre vágott almá­val. Előmelegített sütőbe te­szik, és mérsékelt tűznél szép aranysárgára sütik. Amikor kész, még forrón megöntözik két deka olvasztott vajjal és meghintik porcukorral. Csak az első kilométerkőnél áll a falu nagy falat Már elérhető közelségbe került a szennyvízcsatorna kiépítése A hal bográcsban rotyogó halászlében a legfinomabb Nemcsak a pénzben megmu­tatkozó fejlesztésekben mérhe­tő a falu élete, hanem ugyan­olyan fontos az, ami nem fogha­tó, nem látványos - vallja Berta Józsefné polgármester. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az ok­tatási és kulturális minisztéri­um egyik szakembere példaér­tékűnek jellemezte a falu köz- művelődését. Ennek központja a többfunkciós Tudás Háza, aminek látogatottsága jóval meghaladja az átlagot. - Lassan már szűk lesz a hely, ezért a bő­vítésben gondolkodunk mondta a falu első asszonya. - Még egy terem és több számító­gép kellene. A Tudás Házában van a könyvtár is, amit szintén fejlesztenénk, a marcali kistér­ségi mozgókönyvtár-rendszer- hez csatlakozva. A polgármester büszke arra is, hogy kiegyensúlyozott gaz­dálkodással minden megfogal­mazott feladatot kivétel nélkül teljesíteni tudtak. Igaz, hogy nem voltak nagy pályázataik, de a jó gazda gondosságával se­gítették a fejlődést és erősítet­ték azt az érzést: Kelevízen jó lakni.- A fejlesztések között szere­pelt például a kultúrház felújí­tása, a falugondnoki autó vásár­lása, járdák rendbetétele - so­rolta Berta Józsefné. - Megte­remtettük a szelektív hulladék- gyűjtést is. Településképet szé­Berta Józsefné: nem csupán pénzben mérhető a fejlődés pítettünk az új autóbuszvárók­kal, a temetői díszkapu építésé­vel, virágosítással, fásítással és a zöld területek állandó gondo­zásával. Közösséget kovácsol­tunk kirándulásokkal, különbö­ző ünnepi rendezvényekkel és hagyományt teremtettünk a díszpolgári cím adományozásá­val. Az ifjúság tanulásának tá­mogatására is mindig jut pénz. A falu régi törekvése, hogy ki­épüljön a szennyvízcsatorna. Ez egy nagy falat a kis telepü­lésnek, de ahogy a polgármes­ter fogalmazott: ott állnak az el­ső kilométerkőnél. Csatlakoz­tak ahhoz a dél-balatoni pro­jekthez, ami uniós támogatás­sal indítja el a beruházást. A halfogás mellett halászléfő­zésben is bizonyított legutóbb szabó gyula, a Horgászegyesü- let tagja. - Elsősorban pontyra és amurra megyek, s a halakat leginkább bográcsban rotyogó halászlében szeretem a legjob­ban - mondta. - Ebben az év­ben amúgy is rekordot döntöt­tem, még soha nem fogtam any- nyi halat, mint idén. Az egyesület székhelye Mesztegnyőn van, de a környe­ző településekről is számlál ta­gokat, még a legfiatalabb kor­osztályból is. Kelevízről nyol­cán csatlakoztak. A két telepü­lés között található az a hor­gásztó, amibe évente úgy négy­szer telepítenek halakat. Az egyesület tagdíjakból tartja fent magát, néha kisebb összegeket is nyernek pá­lyázatokon hal- telepítésre. A versenyek díja­ihoz pedig az önkormányza­tok is hozzája-'1 rulnak. - Évente átlagosan négyszer versenyzünk halfo­gásból, ilyenkor külön mutat­ják meg a tudásukat az ifjak is - tette hozzá Szabó Gyula. - Rit­ka kivétellel általában valami­lyen rendezvényhez kötjük, mint például a falunaphoz. A kelevízi csapatba a nyolcéves fi­am is beletartozik. Gyakorta ülünk együtt a tóparton. * » SZÁMOKBAN KELEVÍZ - 099

Next

/
Oldalképek
Tartalom