Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám
2006. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK 9 Viszkis: a világ legrafináltabb rablója nagy balhék A toplistás bűnözők mindig egy lépéssel jártak az őket üldöző nyomozók előtt Ambrus Attila kriminalisztikai hungarikum lett: egy New York-i sportújságíró könyvet írt róla, újabban amerikai-kanadai filmesek készítettek róla filmet a világ legrafináltabb hat bűnözőjét bemutató sorozatban. Csontos Tibor Szeretnek fényűző életet élni, és elvárják, hogy más fizesse meg ennek költségeit - ez a mottója annak a filmsorozatnak, amely szeptember 18-án Szökésben címmel indul a Discovery Chan- nel tévécsatornán. A hat különböző epizód a világ legrafináltabb bűnözőiről szól, illetve arról, hogyan kapták el őket olyan nyomozók, akik közül többen éppen az ő elfogásukra tették fel az Jetüket. Az Elmenekülhetnek, de nem rejtőzhetnek el... egy lépéssel a hatóságok előtt alcímű sorozat ötvenperces darabjai dokumentum-játékfilmek: a megtörtént sztorikat színészekkel játszatják el, de a filmmeséket megszakítják azokkal az interjúkkal, amelyeket a toplistás bűnözők nyomában loholó és őket végül is elfogó nyomozókkal, ügynökökkel, és persze az őket védő ügyvédekkel készítettek. Az amerikai-kanadai filmesek az egyik epizódot a máig Viszkis rablóként emlegetett Ambrus Attiláról készítették, akihez a New York-i sportújság- író, Julián Rubinstein A viszkis rabló balladája című könyve alapján jutottak el. A szerző által „a kor szatírájának” minősített történetből az amerikai HBO korábban húszperces dokumentumfilmet forgatott az író és a rabló sátoraljaújhelyi fegyházi találkozójáról, és sokáig tartotta magát a híresztelés, hogy Hollywood is rávetette magát a sztorira, még azt is megszellőztették, hogy Ambrus Attila szerepét Johnny Depp játssza majd. Mi több: Dobray György rendező már két éve készíti elő saját játékfilmjét, amelynek forgató- könyvét Ambrus is megkapta. Tizenkét évvel Ambrus első bankrablása után kis magyar nagy világszenzációban gyöAz Amerika kedvencévé vált Ambrus Attila sztoriját amerikai színészekkel idézték fel az amerikai dokumentumfilmben, amelyben a Viszkist üldöző magyar nyomozók is megszólaltak nyörködhetünk. A huszonhat pénzintézetet kirabló egykori erdélyi templomfestő, sírásó, prémcsempész, villanyszerelő, jéghokis, aki egy tehervagon aljára tapadva lopta át magát a határon, ma már kriminalisztikai hungarikum. „Rubinstein könyve révén híresek leszünk politikusostól, korrupcióstól, mindenestől” - jellemezte megjelenésekor a könyv várható hatását az íróról Dossziét készített Frei Tamás. A jóslat any- nyiban is bevált, hogy Ambrus Attila Amerika kedvenc gengsztere lett, akit saját népi hősükhöz, John Diliingerhez hasonlítanak. Az amerikai gengszter a harmincas években élt, azóta is minden idők legnagyobb gengsztereként emlegetik, aki rendre hülyét csinált a rendőrségből. Legújabban a Discovery fedezte fel magának a Viszkist, amelynek stábja egy hétig forgatott Magyarországon, hogy az itt készített interjúk segítségével is bemutassák Ambrus Attila történetét. Beszélgettek a nyomozókkal, Varjú Lajossal és Keszthelyi Józseffel, ők elsőként üldözték a Viszkist Kozák Lászlóval, aki a felderítést képviselte, de szerepeltették az eseményekkel sokat foglalkozó Jónás József bűnügyi újságírót is. Alapvetően ragaszkodnak a történeti hűséghez, de nyilvánvaló, hogy a film az északamerikai ízlésnek és piacra készült elsősorban. Azonnal kideSZEREPEL A SOROZATBAN a negyvenöt év/egyházra ítélt amerikai Steven Jay Russel is, aki doktornak adva ki magát, háromszor szökött már meg az egyik texasi börtönből. A Blöffkirálynak nevezett rab legutóbb azt játszotta el, hogy meghalt, és így szökött meg. Blane Nor- dahlt Ezüsttolvajként ismerik, aki hárommillió dollárnyi ezüstneműt rabolt össze rül, hogy Rubinstein könyvének alapján dolgoztak, és a történetet izgalmas akciókkal, hatásos látványelemekkel spékelték meg. A Szökésben című sorozat készítői megszólaltatták dr. Fülöp Valter rendőr alezredest, a BRFK osztályvezetőjét, aki a nyomozástól a vádemelésig részt vett az ügyben, és aki a Whiskys nyomában címmel saját hiteles nyomozási élményeit is megírta. pályafutása során. Meglopta többek között Bruce Springsteent is. 845 évnyi börtönbüntetésre ítélték Sholam Weisse-t, aki több millió dollárral rövidített meg egy floridai biztosító- társaságot. Imádta a fényűző életet, álnéven Brazíliába menekült barátnőjével és 30 millió dollárral. Egy FB1- ügynök arra tette fel az életét, hogy elkapja. Elkapta. „Láttam a filmsorozat Ambrus- sztorit bemutató epizódjának angol nyelvű változatát - mondja Fülöp Valter. - Ambrus elfogását azonban nem teljesen életszerűen ábrázolták. A valóságban az történt, hogy amikor Ambrus Attila a sikertelen huszonhetedik rablása utáni menekülés során megérkezett a magyar-román határátkelőhelyre, a körözési fax már megérkezett a határőrökhöz. Ambrus Attilát azzal szállították ki az autójából, hogy a vele együtt utazó kutyájának az oltási papírjaival gondok vannak. Ekkor fogták csak el. Ambrus később elmondta nekem, hogy ha tudja, már várják, áttört volna a határon, csak arra nem száll ki a kocsijából, ha fegyvert fognak rá.” Az interjút egy elegáns belvárosi szállodában készítették vele, szerinte az amerikai filmesek felkészültek voltak, sok mindent tudtak Ambrusról. Megjegyzi: azért ugyanazt gondolták a magyarokról, mint Julián Rubinstein, aki kicsit lenézően jellemezte Budapestet és a büdös Duna-parton élő, izzadt trikós budapestieket. Változatlanul zavarja, hogy az amerikaiak is a szimpatikus Robin Hood-képet erősítik Ambrusról, majdhogynem példaképnek állítják be, és sztárolják. „Arról senki sem beszél, mit érzett az a családanya, akinek a fejéhez pisztolyt szorított, és azokról a pénzintézetekben dolgozó nőkről, akiket máig rémálmok gyötörnek Ambrus rablásai miatt” - teszi hozzá. Fülöp Valter személyes ajándékként tiszteletpéldányt küldött Ambrusnak a könyvéből az újhelyi fegyházba. Mellé csomagolta Márai Sándor Füveskönyvét is. Mindkét kötetet azzal ajánlotta a „mindenki megvásárolható, a rendőrök is” filozófiát valló Viszkisnek, hogy ha elolvassa a két könyvet, megtudja, hogy ez az állítása miért nem igaz. A Szökésben sorozat Ambrus Attiláról szóló epizódját szeptember 29-én vetítik. Halottnak tettetve magát szökött meg a cellából Indiai flúgos futam riksával nyolc városon át, ellenszélben taxipótló A tuk-tukhoz képest még a Trabant is komplikált járműnek számít, és mindössze néhány lóerős Ezer kilométert utazott riksájával dr. Gálfi István azon az indiai riksaversenyen, amelyet totál flúgosoknak hirdettek. Az auto- riksához képest egy Trabant is bonyolult motornak számít. „Néha úgy éreztük magunkat, mintha egy videojáték legerősebb fokozata kelne életre előttünk, ráadásul mindez egy Indiára Jones-film valóságos díszletei között - meséli Gálfi István, aki öt magyar társával együtt részt vett egy nemzetközi indiai riksaversenyen. - Figyelmembe ajánlották a verseny hivatalos honlapját, megnéztem, és tudtam, ott a helyem. Világéletemben imádtam Indiát, öreg motorosként régóta kedvelem a motorsportokat, és mivel a verseny mottója úgy hangzott: egy hihetetlen verseny a totál flúgosoknak, rögtön azt éreztem, hogy ezt nekem találták ki." Ezer kilométert tettek meg az autoriksával, egy háromkerekű, félig borított, szellős karosszériá- jú motorkerékpárral, ami Indiában és sok környező országban nagyon népszerű „taxipótló” jármű. Thaiföldi társaik a tuk-tuk járgánnyal járnak. Az autoriksa kétütemű motorja mindössze hét lóerős, végsebessége nem éri el a hatvan kilométeres óránkénti sebességet. Önindítója sincs, a motor a vezető mellett a padlón elhelyezett kézifékszerű karral könnyen berántható. Elvileg ketten utazhatnak a vezető mögött kényelmesen, de Indiában nem ritka, hogy hatan-heten is összezsúfolódnak egy ilyen járműben. A melegnél csak az európai szem számára teljesen kaotikus forgalom jelentett nagyobb próbatételt. Bármelyik másodpercben, bárhonnan elénk ugorhatott, felénk jöhetett, bekanyarodhatott, szembe jöhetett gyalogos, kutya, kecske, szent tehén, kerékpár, riksás, busz, teherautó. Létezik ugyan visszapillantó tükör és index is, de ezeket senki nem használja. Nincsenek KRESZ-táblák és útburkolati jelek. Mindenki arra megy, amerre akar, de főleg amerre tud.” Ha a szembejövő 'jármű tízhúsz centinél jobban nem közelítette meg a riksájukat, már betartotta a követési távolságot, és ilyenkor még dudálni sem illett. A riksaverseny Dél- India gyönyörű tájain vezetett keresztül, és Madrasból - mai nevén Chennajból - indulva ezer kilométer megtétele után az indiai félsziget legdélibb csücskén, Kanyakuma„A leghosszabb szakasz százhetven kilométer volt - mondja Gálfi István. - Harmincnyolc fokos meleg menetszélben utaztunk, de a legfárasztóbb dolga a hátul ülő navigátornak volt, őt ugyanis nem óvta a szélvédő. riban ért véget, ahol a szárazföld három tengerrel találkozik. „Nyolc nagyvárost érintettünk - idézi a versenyt. - Dél-India sűrűjén keltünk át Tizenhat csapat sikeresen teljesítette a távot, komolyabb balesete senkinek sem volt Néhány kisebb koccanás fordult elő, egy versenyző borult az árokba, de a riksa utasai még csak horzsojásokat sem szenvedtek. Ilyen sebességnél.” Gálfi István nagy kalandnak nevezi a riksaversenyt, s mint mondja, minden csapat nagyon nehéz szívvel vált meg a riksájától. Legszívesebben ő is hazahozta volna a járgányt, annak ellenére, hogy az csak az indiai körülményeknek felel meg tökéletesen. Mint mondta: „azért kipróbálnám egy hazai autópályán”. ■ Csontos T.
