Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
2006. SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP KÖZÉLET, GAZDASÁG, POLITIKA fc'Sí'r*';: 5 Mégsem lesz Colbert híd az MO-s északi atjaroja Zárt kapuk várják a románokat munkaerő-áramlás Erdélyben csalódva fogadták a magyarországi korlátozás hírét Emlékbizonyítvány, magyar útlevél és tízezer forint költőpénz volt a fájdalomdíja Stephen Colbertnek, akivel Magyarország washingtoni nagykövete élő adásban közölte: hiába nyerte meg az MO-s északi hídjának elnevezésére indított internetes szavazás mindkét fordulóját, nem nevezhetik el róla az átkelőt. Pedig a komikus díszmagyarban várta Simonyi Andrást, ő azonban az ajándékokon kívül csak a rossz hírt mondhatta el: hídnak csak halott személy adhatja a nevét. A voksolás alapján így egyelőre Zrínyi Miklós és az Eötvös család közelebbről meg nem nevezett tagja tűnik esélyesnek, a kérdésben azonban még az akadémia Földrajzinév-bizottságá- nak is döntenie kell. Utóbbi a héten egy kétszáz elnevezést tartalmazó listát kapott Kóka János gazdasági és közlekedési minisztertől és Demszky Gábor főpolgármestertől. ■ Z. M. Közlemény lapunk 2006. szeptember 3-án megjelent „Mi alapján tiltanak ki a rádióból?” című cikkében valótlanul állítottuk a Magyar Rádióra vonatkozóan, hogy „egy javaslat értelmében a kampány idején mellőznék azon zenekarok számait, akik felléptek politikai rendezvényen". Az újságcikk azon mondataival, hogy „összeállítás valószínűleg nem készült az előadókról, de a köztudott pártszereplések miatt tiltólistára kerülhet az MSZP rendezvényein is fellépő Nox és United együttes, az SZDSZ által felléptetett Pa- Dö-Dő és az MDF-hez köthető Tisztelet Társasága rendezvényeire meghívott Korda György és Balázs Klári. A Fidesz megmozdulásain Pataki Attilával, Demjén Ferenccel, Kovács Ákossal, a Kormoránnal és a Back to Black-kel lehetett találkozni" azt a hamis látszatot keltettük, mintha készülőben lenne egy lista a Magyar Rádióban szerepeltethető együttesekről és művészekről. A VALÓSÁG EZZEL szemben az, hogy az önkormányzati kampány kezdetével pusztán érvénybe lépett a Magyar Rádiónak a rendszerváltozás óta megszokott szigorú, választással kapcsolatos elnöki utasítása, melynek szellemében fokozott körültekintéssel járunk el - egyebek mellett - a hírműsorok környezetében elhangzó zenei műsorszámok vonatkozásában is. A MAGYAR RÁDIÓBAN ezen túlmenően nem született semmiféle új belső utasítás, szabály, és kül& nősképpen nincs és nem is készül semmiféle tiltólista. Magyarország a régi európai uniós tagállamokhoz hasonlóan félelemmel várja Románia EU-csatlakozását, pontosabban az onnan érkező vendégmunkások rohamát. Sokan azonban úgy tartják, már annyi román hagyta el hazáját, hogy a januárra várt belépést követően elmarad a roham. Europress-összeállítás Ha minden jól megy, Románia január elsején az Európai Unió teljes jogú tagja lehet. Igaz, erről a végleges döntést lehet, hogy csak decemberben hozzák meg a tagállamok, ám egyelőre úgy tűnik, zöld utat kaphat a két ország csatlakozása - hacsak nem történik a madárinfluenzához hasonló esemény, amely ismét pánikot keltene - vagy legalábbis a felvétel elhalasztását szorgalmazó hangokat erősítené - a közösségben. A járványveszély miatti félelmek helyét azonban újabb aggályok vették át: ma a Romániából érkező vendégmunkásoktól tartanak a huszonötök. Vagyis a teljes közösség, beleértve az új tagokat, így Magyarországot is. Márpedig az itt dolgozó, vagy az arra készülő román állampolgárok számára nem szolgál jó hírekkel a budapesti politikai elit legnagyobb része. Göncz Kinga külügyminiszter lapunknak nemrég adott interjújában hangsúlyozta: a magyar munkaerőpiac megnyitásakor figyelembe kell venni Kelet-Ma- gyarország munkaügyi helyzetét, s azt, hogy már ma is nagyon sokan dolgoznak ott a határ túlfeléről legálisan vagy illegálisan. (Hazánk helyzetét az is nehezíti, hogy mindenképpen fokozódhat a migrációs nyomás, s könnyen előfordulhat, hogy azok a román állampolgárok, akik a nyugati államok által alkalmazott korlátozások miatt itt ragadnak, várva a kedvező alkalmat a továbblépésre.) Ezért a tárcavezető társadalmi vitát kezdeményezne a kérdésben, ám azt már előrevetítette, a csatlakozás utáni időszakban valószínűleg valamilyen „átmeneti megoldás” - vagyis korlátozás - várható, mindkét mostani belépővel szemben. Göncz Kinga ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: Budapest a magyar csatlakozás előtt nyitást várt a régi, nyugat-európai tagállamoktól. Kiss Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium első embere már határozottabban fogalmazott. A minisztérium által benyújtandó tervezetről a szocialista politikus elmondta: az ország az első két évben azonban Tüntetés Romániában a kormány munkaügyi politikája ellen. Keleti szomszédunkból már több mint kétmillióan kerestek állást Nyugat-Európában. mindenképpen élni kíván a korlátozás lehetőségével, s fokozatosan, a valós munkaerő-igényekhez igazodva nyitva meg munkaerőpiacát. Ez annyit jelent, hogy azokon a területeken, ahol munkaerőhiány lép fel, ott könnyí- tenek, ahol viszont nem, a jövőben is munkavállalási engedélyekre lesz szükség. Mindezzel az ellenzéki oldalon is egyetértenek. Orbán Viktor Fidesz-elnök mostani számunkban ugyancsak azt emeli ki: a munkaerő-piaci helyzetnek, vagyis a munkalehetőségeknek kell meghatározniuk, érdemes-e a külföldi beáramlást korlátozni. Az erdélyi magyar társadalom csalódással fogadta Budapestnek azt a bejelentését, hogy korlátozni kívánja munkaerő- piacát a román és bolgár állampolgárok előtt, bár a magyarországi álláspontnak jobbára csak az üzenetértéke zavaró: egy frissen készített Gallup-felmé- rés szerint ugyanis Románia felnőtt lakosságának mindössze kilenc százaléka tervez külföldi munkavállalást jövőre. A Nyílt Társadalomért Alapítvány felkérésére elvégzett felmérés május végén, június elején készült, és a válaszadók 74 százaléka semmilyen céllal nem kíván a következő tizenkét hónapban külföldre utazni. Az erdélyi magyarok főleg Demszky Gábor augusztus 20-i beszéde után értetlenkednek a kormány tervezett intézkedése fölött. A fővárosi főpolgármester budapesti letelepedésre és munkavállalásra szólította fel a határon túli magyarokat. Markó Béla romániai kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke több ízben is hangsúlyozta az elmúlt időszakban: nem tartja szerencsésnek a romániai munkavállalók számára beígért korlátozásokat, véleménye szerint amúgy sem okozna jelentős változást a magyarországi munkaerőpiacon, ha korlátozás nélkül beengednék a romániai munkavállalókat. Hasonló kifogást fogalmazott meg Traian Basescu is az elmúlt időszakban. A román államelnök egyenesen fenyegetésként fogalmazta meg - bár kétséges, hogy ezt Nyugaton is így fogták fel -, hogy Románia a kölcsönösség elvét alkalmazza majd a román dolgozókat fogadni nem kívánó EU-tagállamokkal szemben. Jelenleg Románia teljes, 21,7 milliós lakosságának majdnem tíz százaléka, mintegy kétmillió fő külföldön, többségükben Olaszországban vagy Spanyolországban dolgozik - állította a Financial Timesnak a román munkaügyi minisztérium egy tisztviselője. Ha ez valóban így van, az a londoni gazdasági lap szerint csökkentheti is a feszültséget: kétséges ugyanis, hogy a csatlakozás után is hasonlóan nagy számban indulnának a régi tagországokba állást keresni keleti szomszédunkból. Ennek ellenére a romániai és bulgáriai vendégmunkásoktól való ódzkodás jelenleg főleg Nagy-Britanniára érvényes: az elmúlt időszakban több londoni politikus úgy vélekedett, hogy a szigetországba várhatóan 500 ezer román és 170 ezer bolgár állampolgár vándorol ki jövőre. Ennek hátterében az is áll, hogy a britek 2004 után nem alkalmaztak korlátozásokat az új belépőkkel szemben. A románoknak és a bolgároknak azonban már szigorításra kell számítaniuk: ha kvótákat nem is határoznak meg, az engedélyeket a képzettségükhöz kötik. Tény ugyanakkor, hogy elsősorban Spanyolországban és Olaszországban máris több százezerre tehető román kolóniák élnek. Az erdélyi Beszterce megyében már nem is számít meglepőnek, hogy több falu lakossága is Olaszországban keresi a kenyerét: otthon csak a kiskorúak és a felügyeletükkel megbízott nagyszülők maradtak. A szlovák és a cseh kormány szabad utat engedne az újaktól érkezők előtt „NEM LENNE HELYES és igazságos, ha elzárnánk a munkaerőpiacot a legújabb EU- csatlakozók elől, miközben mi magunk is bíráljuk, hogy az unió 15 régi tagja közül a legtöbben ugyanezt teszik átmenetileg velünk” - közölte Róbert Fico szlovák kormányfő Pozsonyban, miután tárgyalt cseh kollégájával, Mirek Topolánekkel. Mikulás Dzurinda, Fico elődje is hasonló álláspontot képviselt. fico véleményével egyetértett a cseh kormányfő is, közölte ugyanakkor, kormánya óvatos álláspontot képvisel. Hivatalos cseh álláspont azután várható, hogy az EU dönt a csatlakozás időpontjáról. ■ A kormány és az ellenzék egyetért: szükséges a korlátozás. POLITIKAI HIRDETÉS
