Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-09 / 212. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 mmmmmm rr 0rzi-e a népi hagyományt? vörös tíbor ráksi betaní­tott munkás: - Sokáig Ka­posváron éltem, s városi ember lévén nem volt igé­nyem a hagyományok fel­elevenítésére, s a jelentősé­gük is elveszett. Bár most falun lakom, de a munkám miatt így is csak kevés sza­badidőm van. Én még men­tem házról házra locsolkod- , ni, a gyermekeim már fel­nőttek, talán az unokáim még megtartanak egy-két népszokást. MÉSZÁROS ENDRÉNÉ kapos­vári röntgenasszisztens: - Fontosnak tartom a régi, népi hagyományok megőr­zését. Annak idején Kalo­csán laktam, ahol közis­mert a népi motívumok, szokások jelentősége, erről az ottani néprajzi kiállítá­sokról is meggyőződhet az ember. A férjem régen nép­táncolt, így talán mondha­tom azt, hogy sikerült meg­őrizni egy darabot a régiek szokásaiból. fábos anita kaposfői köny­velő: - A nagyobb ünnepe­ket évente megtartjuk. Kará­csonykor el szoktunk menni az éjféli misére, s a húsvéti sonka sem hiányozhat soha az asztalról. Ha van egy kis időnk, a családdal mindig elmegyünk olyan kiállítás­ra, amely a népi hagyomá­nyokat mutatja be, s ha van rá lehetőség, az üyen jelle­gű rendezvényekre is min­dig elmegyünk. Betyárkirály a Bakonyból hosszú lackó Híven ápolja a pásztorkultúra ősi hagyományait Egy bőgatya, meg egy ing kevés a betyársághoz. A leg­ősibb magyar foglalkozás tisztelete, a pásztorkultúra hagyományainak az ápolása a lényeg Hosszú Lackó, a so­mogyi betyárkirály szerint. Fónai Imre- Somogyi betyárkirály a Ba­konyból? - fordultunk a veszp­rémi Hosszú Lackóhoz, aki megnyerte az elmúlt hétvégén a Patkó Bandi hétpróbás betyárver­senyt Zamárdiban.- Úgy bizony, az nagy \ magos Bakonyból. Bizto- san vannak persze somogyi betyárok is, de most nem mu­tatkoztak. I- ügy mutatták be a díjki­osztón: a Hunyadi huszár és betyár hagyományőrző egye­sület tagja. Hogy is van ez? Huszár és betyár?- A Hunyadi-huszárokat an­nak idején a szabadcsapatokból toborozták. így Rúzsa Sándor bandájából és szegénylegényei­ből is. Rúzsát később kizárták, mert ki is rabolta, akiket meg­vert A hagyományőrzés a fontos, mi erre szövetkeztünk. Mutas­suk meg, hogy egy bőgatya meg egy ing még kevés. Van egy olyan subánk, amit 1890-ben szőttek. Nyergeink is az ősi magyar fa­nyeregre hajaznak. Azt persze nem állítom, hogy a hétköznapok során is betyárként élnénk. De én például gyerekkorom óta erre vá­gyom; hogy megélhessek a föld­ből, állatokat tartva, magamat él­látva hússal, sajttal, tejjel. Az len­ne az igazi. Ma talán ha hárman- négyen élnek így.- Már hogyne lennének, pél­dául az jó Márfi Bence barátom. No, ő elvonult a világ elől. Ön­fenntartó, s ha tehetné, úgy, mint a régiek, az adófizetést is megta­gadná. Vele szoktunk elmeren­geni: mennyire nem ismeri a ma­gyar fiatal népünk ősi kultúráját Ha egy-egy rendezvényen sike­rül megcsillantanunk a betyár­romantikát, már nem serényked­tünk hiába. Sajnos azonban „odafönt” ez senkit sem érdekel. Ha ló, akkor western? Tiltako­zunk! Az ősi magyar kultúrával ki foglalkozik? Sokan elhiszik magukról, mennyire magyarok, amikor a futballstadion lelátóján kifeszítik nacionalista transzpa­renseiket Arról meg fogalmuk sincsen, mi történt 1848-ban, kik voltak a királyaink, vagy kik a betyárok.- Kik voltak hát a be­tyárok? Hősök vagy zsiványok?- Sem szabadság- harcosok, sem meg­átalkodott bűnözők. Egyszerű pásztorem­berek, mint Savanyú Jóska is, aki pásztor­gyerekből lett juhász, s amikor hiányzott a nyájból néhány, más­nak az állataiból pótol­ta; egy ízben rajtakap­ták. Betyárként tizen­két évig bujkált a rengetegben, akkor fogták el. Embert nem ölt; s tudta, mi az a betyárbecsület: az el­ső elrabolt pénzt mindig visz- sza kell adni, mert különben a többihez nem lesz szerencse.- Van hétköznapi neve is Hosz- szú Lackónak?- Van hát, Varga László.- Netán „civil” foglalkozása? - Az is. Sofőr vagyok.- Csak nem azt akarja monda­ni, hogy vannak még igazi be­tyárok? Hosszú Lackó, akit somogyi betyárkirállyá választottak, a hagyomány- őrzésre szövetkezett, de elárulta: a hétköznapokban nem betyárként él Embörségből mutattak példát a somogyi Patkó Bandi verseny résztvevői Gál Péter, a zamárdi közösségi ház vezetője a verseny ötletgaz­dája. Azt mondta: - A népi ro­mantika mitikus hősei, a betyá­rok világának hagyománya lap­pangva él még a köztudatban. Ennek a felelevenítése a Patkó Bandi verseny célja. Zamárdi környékén is sok betyár megfor­dult a legenda szerint, így Pat­kó Bandi is. Eredetileg Tóthok voltak a Patkó testvérek, de a nép ajkán már Patkó és bandá­jaként emlegették őket Még ha sokan zsiványoknak is tartották őket, nem maradhatott volna fenn az emlékük úgy, mint a mondahősöké, ha nem pártfo­golják a szegényeket, ha nem a népsanyargató urakat leckézte­tik. A versenyen a hét próbát úgy állítottuk össze, hogy a be tyárkirályjelölteknek ne egy­mást, hanem önmagukat kell­jen legyőzni, ahogy a régiek mondták: megmutatni em- börségüket A hét próbatétel A PATKÓ BANDI hétpróbás be­tyárverseny próbatételei vol­tak Zamárdiban: pásztortűz­gyújtás; betyámóta- és tánc; fára mászás; szekérkerék- gurítás; almaszedés a karó­ról, lóhátról'; üveg, tök eltalá­lása lóról ostorral, fokossal; állathangutánzás. JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Pályaárak napjainkban nagy A baj. Tényleg nagy a baj. Ez csütörtökön vált vég­képp bizonyossá számomra. Akkor hirdették ki a Bala- tonkeresztúr-Nagykanizsa közötti autópálya-szakasz építési pályázatának ered­ményét. Ebből megtudtuk, hogy minden eddiginél ol­csóbban, kilométerenként 1,2 milliárd forintért épül a sztráda egy kilométere. Eh­hez tudni kell, hogy szere­tett hazánkban emberemlé­kezet — vagyis legalább másfél évtized - óta 2-2,5 milliárdért fektettek le egy kilométernyi betoncsíkot még olyan „nehéz” terepen is, mint az Alföld. A horvá- toknak ez jobban ment, a hegyen-völgyön át és alag- útban vezetett pályakilomé­tereket magyar forintban egymilliárdért építették. A KISEBBIK ELLENZÉKI PÁRT elnök asszonya évekkel ez­előtt szóvá is tette az arány­talanságot Vizsgálatot köve­telt, és annak a gyanújának adott hangot, hogy a nagy pártok lepacsizták az építő cégek kiválasztását, cseré­be azok feketepénzeket csúsztattak át nekik kam­pánycélokra. A megszólított pártok vezetői előbb nem értették, mit beszél (össze­vissza) az elnök asszony, majd némi túlzással azt állí­tották, bolondgombát evett. És tessék, most hirtelen kiderül, nem zörgött a ha- raszt hiába. Ami eddig 2- 2,5 milliárdból ment, az ma megy feleannyiból is. Úgy tűnik, az államkassza állapota mára fontosabbá vált, mint az ilyen-olyan ér­dek. Vagyis nincs tovább. Tragikus lehet a helyzet, ha miniszter és más politi­kusok átlépni kényszerül­tek saját árnyékukat, és a pályaépítési pályázaton olyan eredményt hirdettek ki, ahol a nyertes valós árakkal kalkulált. erre mondom: nagy a baj. Tényleg nagy baj. Meteorológiai állomás diákoknak Török kori hídra bukkantak a Dráva medrében kutatás A megtalált legöregebb bödönhajók feltehetően az 1300-as évekből származnak A Somogy Megyei Közoktatási Közalapítvány és Nemzeti Civil Alap Program pályázatán 400 ezer forintot nyert a to- ponári iskola környezetvédelmi alapítványa. Tóth Zoltán igazga­tóhelyettes elmondta: a pénzt egy mini meteorológiai állomás létrehozására fordítják, amelyet az iskola udvarán helyeznek el. A készülékkel a gyerekek na­ponta figyelik és vizsgálják az időjárási viszonyokat - tette hoz­zá. Emellett mikroszkópokat is vásárolnak a környezetvédelmi szakkör számára. A támogatásból a tehetség- gondozó szakkörök működési költségeinek biztosítására is futja majd. ■ Gungel Mónika Török kori pontonhíd elemeire bukkantak a Dráva mélyén. Épp csak véget ért, de már hatalmas a szakmai visszhangja a víz alat­ti régészeti kutatásnak. Huszonöt hajó Magyarorszá­gon, kettő a horvát oldalon, két vízimalom-tengely és több tár­gyi emlék a török korból. Ez a mérlege a nemzetközi régész­csoport kéthetes kutatásának a Dráva mélyén. A kaland a na­pokban ért véget, óriási a szak­mai visszhangja. Mára a leletek egy részének korát is meghatá- rozták. Tóth János Attila, a nem- | zetközi régészcsoport vezetője g elmondta: az itt talált legöre- | gebb bödönhajók feltehetően az £ 1300-as évekből származnak. A A régészek több kisebb tárgyat is felszínre hoztak a Dráva medréből pontosítás szén-izotópos elem­zéssel hónapokig tart,- Az már kétségtelen, hogy Európa legnagyobb bödönhajó- lelő helyére bukkantunk Barcs és Drávatamási között, amely többek szerint teljesen átírja az eddigi kutatásokat - mondta. - A bödönhajók elhelyezkedésé­ből arra következtetünk, hogy tűdként használták őket. A krónikák is ezt támasztják alá. A korabeli dokumentumokban szerepel egy török pontonhíd, amelyet az 1600-as években fel­égettek. Építéséhez a törökök rekvirált hajó- és hajómalom- elemeket használtak. Ez meg­magyarázza, hogy az itt talált fadarab'ok több helyről szár­Víz alatti látványosság A HATALMAS FAELEMEK kieme lésére túlságosan költséges lenne, ezért várhatóan víz alatti bemutatóhellyé alakít­ják, amely Európában is kü­lönlegesség lehet maznak. A szakember elmond­ta: a kisebb leleteik közül kiemel­kedő az a török kori bogrács, amelyet már Szekszárdon resta­urálnak, s hamarosan a barcsi múzeumba kerül. Jövőre ismét visszajönnek. Nagy kiterjedésű a lelőhely, amelynek csak egy kis részét tárhatták fel. Várható­an EU-s pénzből folytatódhat a kutatás. ■ Nagy László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom