Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám

2006. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK 15 Egy női Maugli a pápuák dzsungeléból menü A krokodilhús volt a kedvence, mert hihetetlenül porhanyós és rózsaszínű A dzsungelben felnőtt Sablne Kuegler ma négygyermekes családanyaként járja a világot, idejét Tokióban, New Yorkban, Münchenben tölti Tizenhét évesen nem hal­lott a Beatlesről, a gumi­óvszerről azt hitte, autó- alkatrész. Sabine Kuegler gyermekkorában tíz évet töltött a pápua kannibál­törzsek dzsungelében. Női Maugliként könyvben írta meg élményeit. Csontos Tibor „Tizenhét évesen azt sem tud­tam, ki fia-borja az a Beatles, fogalmam sem volt Elton John­ról, és amikor Svájcban először hívtak el moziba, megkérdez­tem, méghozzá nem tréfából, hogy mi az” - meséli Sabine Kuegler, akinek A dzsungel gyermeke című könyvét a héten mutatta be az Ulpius-ház Kiadó. „Azt sem tudtam, mi az a gumi­óvszer, eleinte autóalkatrészre gyanakodtam.” Sabine Kuegler Nepálban szü­letett, német családban. Nyelv­kutató és misszionárius szülei I szokatlan életmódot választót- 3 tak: három gyermekükkel Nyu- g gat-Pápuának egy a civilizáció | által még érintetlen területére s költöztek, hogy együtt éljenek egy nem sokkal korábban fel­fedezett bennszülött törzzsel, a fayukkal. A kannibalizmussal és mérhetetlen brutalizmussal is vádolt törzs hamar befogadta a misszionárius családot, mert ab­ban bíztak, hogy segítségükkel sikerül elcsitítani a vidékükre jellemző törzsi háborúkat. „Itt található a világ legna­gyobb aranytartaléka” - magya­rázza a folyamatos háborúsko­dások okát Sabine Kuegler, aki saját bevallása szerint a kőkor­szakban töltötte el gyermekko­rát. Cölöpökön álló házban la­kott, éveken át ugyanazt az egy­hangú őserdei menüt ette. „Húst, halat, szágót, amely egy pálmafa bele, rizst, kenyérgyü­mölcsöt, ritkábban tojást, ba­nánt, pápáját - idézi a múltat. - Ha éhesek voltunk, felmász­tunk a fára, levágtuk a termést és megsütöttük. Szerettük a kígyó- és a krokodilhúst, de csak ritkán jutottunk hozzá. Ha a fayuk kro­kodilvadászatra mentek, este mindig nagy lakomára készül­tünk. Legfinomabb része a far­ka, porhanyós, rózsaszínű hús.” Mint megjegyezte, hamar fel­vette az őserdő ritmusát, de azért várták a havonta érkező helikoptert, amely a postát hoz­ta. Évekig mindig ez juttatta eszébe, hogy létezik valahol egy másik világ is. De tíz évet kellett még várnia arra, hogy eljusson abba a bizonyos másik világba, ahol most négy gyermek édes­anyja, párjával világutazóként Tokióban, New Yorkban és Mün­chenben élnek. „Amíg ez bekövetkezett, a dzsungelben elsajátítottam a túlélés szabályait - mondja. - Tisztában voltam a rám leselke­dő veszélyekkel, azzal is, ho­gyan nyújthat számomra mene­déket az őserdő. Néhány hónap­pal az érkezésünk után már én is a dzsungel gyermeke vol­tam." Tizenhét évesen elhagyta a dzsungelt. Azt mondja, tanulni szeretett volna, ráadásul kidé rült, felnőttként csak úgy kap hat vízumot Indonéziában, ha diplomát szerez. Ennek már semmi jelentősége, hiszen e könyve után már be sem enge dik az országba. Nem is re­ménykedhet, hogy egyszer visz- szajut, különösen, ha arra gon­dol, hogy szeptemberben meg­jelenik a könyv folytatása, amelyben még részletesebben kívánja bemutatni az ottani éle­■ A bennszülöttek életben maradásáért íyja könyveit. Nem is enge­dik be az országba. tét, a politikai üldözéseket, azt, hogy veszik el a bennszülöttek földjét, miként zajlanak a törzsi háborúk. „Azért élek és írom a köny­veimet, hogy a bennszülöttek életben maradhassanak - fogal­mazza meg filozófiáját Sabine Kuegler. - Politikai okokból nem léphetek be Indonéziába, abba az országba, ahol még be­szélni is tilos a pápuákról.” Gyerekként a pápua kultúrá­hoz tartozónak érezte magát, felnőttként viszont már a nyu­gati kultúrában van otthon. Azt mondja, hihetetlen, meny­nyire különbözik egymástól a két világ, szerinte az élet a dzsungelben fizikailag megter­helő, Nyugaton viszont lelkileg. Készülődik a lillafüredi Rockmúzeum „Sínen vannak a magyar Rock­múzeummal kapcsolatos hivata­los ügyek - mondja Korposné Kelemen Katalin, a Rockmú­zeum Közhasznú Alapítvány tit­kára. - Elindultak az ügyintézé­sek, folynak a tárgyalások a Nemzeti Parkkal, a szolgáltatók­kal is, tehát a kezdeményezést övező csend nem azt jelenti, hogy elképzeléseink nem való­sulnak meg.” A magyarországi Rockmúzeu­mot a korábban katonai objek­tumként használt lillafüredi sziklába álmodták az egyedül­álló ötlet kitalálói. Hiller István, aki korábban is volt már kultu­rális miniszter, és elment az 1973-as miskolci popfesztivál harmincadik évfordulóján ren­dezett koncertre, fejébe vette, hogy segít a Rockmúzeum létre­hozásában. A zenészek közül el­sőként Charlie és Somló Tamás csatlakozott a kezdeményezés­hez, személyesen adták át a mi­niszternek múzeumba szánt re­likviáikat. Charlie a trombitáját ajánlotta fel, Somló Tamás pedig egyik hajdani LGT-s dzsekijétől szabadult meg, hogy azt is ki­állíthassák a majdani magyar rockemlékhelyen. A rockminisz­ternek is nevezett Bozóki And­rás előző kulturális miniszter is szerette volna, ha megnyílna végre ez a múzeum, és remél­hető, hogy az újra kulturális mi­niszteri pozícióba kerülő Hiller István nem feledkezik meg tá­mogatói szimpátiájáról. ■ Cs. T. HIRDETÉS Ne rágódjon a mobilszámlán! Vodafone 1500. kisvállalkozásoknak. Osztozzon kollegáival havi 1500 percen. így mindenki egyformán alacsony percdíjjal beszélhet. Az előre megvásárolt percek díján túl egyéb havidijal nem kell fizetnie További információért hívja a +361 288 4900-as számot. Zárt csoport opcióval az egymás közötti percdíj vodafone most élhetsz Igazán Geszti Arcai újra felvonulnak a téren A héten nyitott az idei ARC ki­állítás, amelynek rendhagyó pla­kátprodukcióit már hetedszer láthatjuk a Felvonulási téren. A plakátkiállítás és videó- bemutató idén „magasfeszültsé­gű mondatmustrával” is bővült, központi témája a romaintegrá­ció kérdése. A megnyitón a zenei program mellett a közöny elleni tüntetésre is felhívtak. Geszti Pé­ter szerint a tüntetés a mai Ma­gyarországon elsősorban politi­kai műfaj, miközben létjogosult­sága a különböző társadalmi gondok esetében is helyénvaló. „Ilyen például a romaintegráció, a természetvédelem, a nők elle­ni erőszak, amelyre a többség természetellenes vaksággal rea­gál - mondta a kiállítás egyik szülőatyja, Geszti Péter. - A mos­tani ARC kiállítással szeretnénk megmutatni a szembesítésnek ezt a politikán kívül is érvénye­síthető módját.” A 7. ARC plakátkiállításon a romaintegráció fontos helyen szerepel Szimbiózis címmel. A beküldött több mint ezer pla­kátból 98-at, a negyvennyolc vi­deóból húszat láthat a közönség augusztus 22-ig a Felvonulási té­ren. Az ARC-tüntetésen kívül koncertekkel is népszerűsítették az eseményt, fellépett és fellép többek között a Romano Drom, az Anima Sound System, a Kis- tehén Tánczenekar. A koncertek és a díjátadók között felolvassák majd a magyar írók ez alkalom­ra írt kijelentéseit. ■ Cs. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom