Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-05 / 182. szám

Dzsungelben kereste a csillagszeműt szabadságharc Van hely a nagyvilágban, ahol a virág mindig virág, a tigris pedig mindig tigris SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 5„ SZOMBAT RIPORT 13 Cey-Bert Róbert évtizedek óta sok időt tölt az őserdőben. Harcol a szabadságért, s közben verseket ír Aranyozott pagodák, véres puccsok Mianmarban Az utóbbi évtizedekben elnyomott délkelet-ázsiai népek szabadságharcát segítette Cey-Bert Róbert Kalandjait versekben örökítette meg. Czene Attila- 1988-ban Laoszban, a hmong szabadságharcosok soraiban találkoztam egy fiatal lánnyal egy gerillaakció során, amely­nek tétje az édesapja kiszaba­dítása volt - idézte föl. - Felesé­gül vettem, egy őserdei táltos adott össze bennünket. Három hét múlva azonban a váratlanul támadó laosziak lelőtték. En­gem védett a testével.- Az igaz szerelemről tovább­ra sem mondtam le - árulta el Cey-Bert Róbert. - 1992-ben visszaköltöztem Magyarország­ra, de december és május között minden évben visszatértem a délkelet-ázsiai harcterekre. Tán ezért is tettem ezt a téli hóna­pokban, mert megjósolták, hogy ott találom meg az igazi párom, ahol nagyon sok hó van. Ugyan­akkor szerettem volna segíteni Magyarországon a gasztronó­mia és a turizmus terén szerzett tapasztalataimmal. Nem rangot, nem pozíciót kerestem. Tervei­met azonban nem tudtam meg­valósítani. Túl idealista voltam: kihasználtak, becsaptak, vissza­éltek a jóindulatommal, bizal­mammal. A rosszindulat és irigység megnyilvánulásainak a sorozatát kellett átélnem. Nem­csak az üzleti, hanem a magán­életben is az emberi kapcsola­tok negatív szövődményei vet­tek körül. A nők is inkább szá­mításból, anyagi érdekeik miatt közeledtek felém. Ugyanakkor a karenni dzsungelben az ember előbb-utóbb kiismeri magát, mert ott minden az, aminek lát­szik; a barát az barát, az ellen­ség az ellenség, a tigris az tigris, a virág az virág.- 2003 tavaszán Amö, az ős­erdei aka törzs tudós táltosa, aki közel húszéves ismeretségünk során a barátommá és tanító- mesteremmé vált, megjövendöl­te, hogy közeledik az idő, ami­kor találkozni fogok a lánnyal, akit mindig is kerestem - mondta. - Sorra vettem a számí­tásba jöhető országokat; Korea, Mongólia, Tibet, Ujguria, Közép- Ázsia, Törökország és Japán. Utóbbiban reménykedtem a leg­inkább, s elkezdtem szervezni az utazásomat, amikor Siófokon 2004. október 20-án felragyog­tak előttem a csillagszemek; a japános hajviseletű, fekete hajú lány Erdélyből érkezett. Mintha villám csapott volna belém. De amikor találkoztunk, a karen- niktől már egyre rosszabb hírek érkeztek, a burmaiak átfogó tá­madásra készültek ellenük. Mennem kellett. De megegyez­tünk, hogy 2005. április 18-án találkozni fogunk a bangkoki reptéren.- Amikor a hadszíntérre ér­keztem, kiderült, hogy a helyzet annál is rosszabb, mint amire számítottam - emlékezett Cey- Bert Róbert. - A bázist két hete éjjel-nappal lőtte a nehéztüzér­ség. Egyetlen reménysugár akadt; a csillagszemű lányról a kitörési hadművelet kódja Valö- Éva, rövidítve Valöé lett, amely karenniül sikert jelent. A Valö egyébként rövidítés, amit még ismeretségünk első hetében ta­láltunk ki, a Veled Akarok Len­ni Örökre mondat szavai első betűinek az összevonásával. Égő bokrok között futottam sűrű füstfelhőben, miközben lőttek rám, de éreztem, hogy nem tör­ténhet bajom.- Többször kerültem életve­szélybe, de a gerillaharcok so­rán nyert tapasztalataimnak és a szerencsémnek köszönhetően megúsztam az ütközeteket - mondta. - így átölelhettem Évát az előre megbeszélt időpontban a bangkoki reptéren. A táltos utasítását követve a következő napon örök hűséget esküdtünk egymásnak egy gyönyörű pál­maligetben. Nászúira Japánba mentünk. A gerillaháború pok­lából a paradicsomba jutottam. ARANYOZOTT PAGODÁK CSÚCSd tör a kék trópusi ég felé; szerze­tesek járnak házról házra és kegyeskednek elfogadni a fel­ajánlott ételt; bivalyok, amelyek dúsan díszített kordákat húz­nak poros földutakon - Burma, újabb nevén Mianmar. Lassú ritmus jellemzi a hétköznapo­kat. Mindenki a jobb újjászüle­tésben reménykedik. így köny- nyebben elviselhetők a nyo­masztó anyagi gondok is. Az ál­lam területe 679 négyzetkilomé­ter. A 41 millió állampolgár hét százaléka karén nemzetiségű. A Kínából érkező burmaiak a 8. sz. elejétől jutottak meghatá­rozó szerephez e földdarabon, a britek 1886-ban csatolták in­diai gyarmataikhoz. A 20. szá­zad elején nacionalista függet­lenségi mozgalom jött létre, 1948-ban sikerült megalapíta­ni a Burmái Uniót. 1988-ban népfelkelés döntötte meg a tá­bornokok uralmát, ám véres puccs árán ismét a hadsereg szerezte meg a hatalmat. Az új rezsim gazdasági reformokat kezdett, de folytatta az elnyo­mó politikát. Gerilla-líra rövid időn belül két verseskö- tetet jelentetett meg Cey-Bert Róbert Gyula, a Gasztronómiai Világszövetség elnöke, aki a Kodolányi János Főiskola sió­foki tagintézményében is tanít, repülőtársaságokat és szállo­dákat népszerűsít. Nem ki­finomult lírai alkotásokról van szó, amelyek romantikus hangulatban az íróasztal mel­lett születtek, hanem faragat­lan művekről, amelyek magu­kon viselik a dzsungelhábo­rú, a gerillaharcok kímélet­len nyomait. Rímei meggyötör­tek, mert élet-halál küszöbén születtek, tűzharc hevében, jobb esetben csata előtt, tá­bortüzek mellett. A gerilla-líra sajátságos mű­faj. Adj szabadságot vagy ha­lált - ez a kötet 2004-ben, a Kép áfán pedig 2005-ben je­lent meg. „Robi" azt vallja: a szabadság olyan érték, amiért az ember képes az életével is fizetni. Ez történt 1956-ban, amikor pesti srácként ő is szembeszállt az akkori világ legerősebb hadseregével. A for­radalom vérbe fojtását követ& en sem adta föl elveit, s fő­képp délkelet-ázsiai országban harcolt még az utóbbi évtize­dekben is az igazukért küzdő elnyomottak oldalán. Tudom, hogy vagy! Távoli álmok távoli lányok csábos mosolyán Téged kereslek, nem tudom ki vagy nem tudom hol vagy, de tudom, hogy vagy, jelekre várok, hogy megtaláljalak. Küldj hát jeleket a Nappal és a Holddal gyors szárnyú sólymokkal virágokkal, fákkal álmok világával majd így megtalállak karjaimba zárlak. (1981) Cigányok, akikről se film, se könyv nem készült A magyar cigányholokauszt 508 települést érintett, és bizo­nyíthatóan mintegy százezer ál­dozata volt, bár az elhurcoltak és meggyilkoltak száma ennél vélhetően magasabb. Michael Zimmermann német kutató szerint Németországban a nemzetiszocialisták hatalom­ra kerülése után szinte azonnal hoztak a cigányok diszkriminá­cióját célzó lépéseket. A germá- nosítással párhuzamosan a né­met vér és becsület védelmében már 1938-tól koncentrációs tá­borba hurcolták a romákat, aki­ket a társadalom söpredékének tekintettek. A cigányokat 1942 végétől már az auschwitz-birke- naui haláltáborba szállították. A professzor egy előadásában azt mondta, hogy a zsidókat sokkal radikálisabban üldöz­ték, mint a cigányokat, akiket nem fenyegetett minden elfog­lalt országban a lemészárlás ve­szélye, sok államban nem is volt tömeges deportálás. Romaholokauszt somogybán nyolcvan-száz településről gyűjtöttek össze mintegy ötszáz romát, az egészségesebbeket munkatá­borba vitték. A betegeknek, öregeknek, gyerekeknek nem kegyelmeztek. Babá­csára négyen tértek vissza. Tíz éve emlékeztek meg el& szőr a cigányholokauszt ál­dozatairól, az idén ma lesz ennek a napja. Bársony János kisebbségku­tató azt mondta, hogy hazánk­ban a romaholokauszt ötszáz­nyolcvan települést érintett. Az adatok azonban eléggé hiányo­sak. A nehéz helyzetben lévő kutatók részben a magyaror­szági levéltári anyagok feldolgo­zásával, részben a túlélőktől szerzett információk alapján kísérlik meg feldolgozni a tör­ténelmi eseményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom