Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-29 / 202. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 29.. KEDD CSOMBÁRD - 04 1 ÍK][£líI£^CaH Év végére jön az internet, védőcső a kábeltévének KÖZEL NÉGY KILOMÉTER hoSZ- szú védőcsövet fektettek le Csombárd és Hetes között a kábeltévé és az internet veze­tékeinek. Csombárd is rácsat­lakozhat a világhálóra, mert ha minden jól megy, még az idén bevezetik a faluba az internetet. Ingyentankönyvet kapnak a községtől a gyerekek az iskolakezdés Csombár- don is óriási költségeket je­lent a családoknak. Az önkor­mányzat éppen ezért évek óta támogatja az általános is­kolásokat: a tankönyveket in­gyen kapják a gyerekek. A segítség közel félszáz kisdiá­kot érint, míg a falu középis­kolásai és egyetemistái anya­gi támogatásban részesülnek. Megújulhat a Rákóczi utca regionális támogatással kevés pénz jut fejlesztésre idén, ám az önkormányzat reméli, a Rákóczi utca új bur­kolatot kaphat. A 2,4 millió forintos beruházás egyik felét a falu állja, a másikra siker­rel pályáztak a regionális te­rületfejlesztési tanácshoz. Végre fektetik a csatornát, és víztisztítót is építenek két hónapja megkezdődött a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építése. A település Hetessel közösen pályázott sikeresen, s építi meg az 1,1 milliárd fo­rintba kerülő rendszert és víztisztítót. Hetessel összefogva építteti az önkormányzat a csatornát Az oldal cikkeit Vas András írta Fotók: Kovács Tibor Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Egységben az erő. Id. Gazda Dezső (balról), Zajgán Mónika, Gabriella és id. Gazda Dezsőné szerint már csak a család segítségére lehet számítani Hisznek az egyesült erőben a fejlődés záloga Munka nincs, viszont egyre komfortosabb a falu Szinte orrba vág a decens ká­posztaillat, amint a házba lé­pünk: készül az ebéd, jófajta ká­posztás bélés sül a konyhában, beindítva a gyomornedveket. A párálló illatfelhővel csak Gazda Gabriella dacol, aki már teletöm­te pocakját. Mit neki káposztás bélés, egyelőre az anyatejre es­küszik a legifjabb csombárdi, aki csendesen szunyókál kis­ágyában.- Áldott jó gyerek, nem hiszti­zik, nem követelőzik, éjszaka is csak ritkán sír fel - büszkélke­dik nagymamája, idősebb Gazda Dezsőné. Persze, mint minden nagyi, ő is elfogult a kis unoká­val, ám Zajgán Mónika, Gabriel­la édesanyja sem panaszkodik, azaz az öthetes csöppség egyelő­re nem borította fel a család mindennapi életét. Ami meglehetősen egysíkúan telt a harmadik unoka születé­séig, hiszen az apró, Kaposvár­tól úgy tizenöt kilométerre fek­vő háromszáz lelkes faluban rit­kán adódnak nagy események.- Nem is szerettem itt lakni eleinte - meséli idősebb Gazda Dezsőné. - Itt születtem, de az­tán Somogysárdon nőttem fel, s igencsak fájt a szívem, amikor vissza kellett jönnöm. Aztán előbb hozzászoktam, majd meg­szerettem a falut. Csombárd adott munkát a férjemnek, ott­hont a gyerekeimnek. Idősebb Gazda Dezső erre csak bólogatni tud a kanapéról: a ma már nyugdíjas férfi egyko­ron a helyi gáztelepen serényke­dett, míg élete párja a hajdan jó csengésű Egyesült Erő téeszben dolgozott. Egészen a szövetkezet megszűnéséig, akkor aztán a megyeszékhelyen a húskombi­nátban vállalt munkát.- Kellett a pénz, fel kellett ne­velni a gyerekeket - állítja idő­sebb Gazda Dezsőné. - Munka után itthon mentünk a földre, gondoztuk az állatokat. Persze A tinédzserkorból kinőtt ge­nerációknak tényleg ingersze­gény a környezet a faluban, a kicsik viszont jól érezhetik magukat. Az önkormányzati parkosításnak hála, megany- nyi rendezett zöldterület várja a gyerekeket, s egy remek ját­nem csak ennyit, mint amit most lát - int a baromfiudvar fe­lé, ahol megannyi csirke és ka­csa dacol a szemerkélő esővel. - Volt olyan év, hogy ötven hízó növekedett az ólban. Ma viszont üresek a mellék- épületek, baromfin kívül nincs állat a háznál.- Megöregedtünk, elfárad­tunk - vonja fel a vállát idősebb Gazda Dezső -, éppen elég ezt az ötszáz kvadrát földet megka­pálni, gondozni. Ezen megterem annyi, ami a családnak kell. Persze elsősorban a gyerekek­nek, az unokáknak terem a föld. Kell is a segítség, hiszen nehéz előrelépni a mai világban. Csak családi segítséggel, egyesült erő­vel lehet boldogulni. szótér is épült a központban. A falu vezetői persze az id& sebb korosztályoknak is meg­próbálnak a kedvében járni: felépült egy strandröplabda­pálya, már csak a vízpart hi­ányzik. Ám a hírek szerint ki­alakítanak egy halastavat is.- Nem úgy van az már, mint régen - legyint idősebb Gazda Dezső. - Ma annak is örülni kell, ha munkája van az embernek. Erről fiuk is tudna mesélni, aki, miután megszűnt Somogy­sárdon az állása, másfél évig ke­resett munkát magának. Hely­ben nem is talált, Osztopánba in­gázik nap mint nap a téeszbe.- Csombárdon nincs munka - kesereg Zajgán Mónika. - Aki dolgozni akar, az jórészt Kapos­várra jár.- Régen senkinek sem kellett elmennie, annyi volt a munka - replikázik idősebb Gazda De­zső. - A föld eltartott mindenkit.- Viszont nem volt víz, villany, csatorna - szól közbe felesége. - Harminc év alatt sokat fejlődött a falu. És jön az internet is. Legalább lesz valami szórako­zás, hiszen a tévén kívül más nem nagyon akadt a faluban. A fiatalok közül ezért is költöztek el sokan, ha nem is Kaposvárra, de Jutába, Hetesre, ott mégis­csak nagyobb az élet- A mieink maradtak - veszi vissza a szót idősebb Gazda De­zső. - Itt születtek, itt akarnak élni. Még ha néha nehéz is... Parkok és játszóterek létesültek a gyerekeknek Sok a nyugdíjas és a gyerek ha lassan is, de egyre fogy a népesség Csombárdon. Az év elején még 299-en laktak a fa­luban, jelenleg viszont már csak 293-an. Meglehetősen sok a nyugdíjas: a település harmada az idősek közé tarto­zik. Meglepetésre nagyjából hasonló a 18 év alattiak ará­nya is, azaz éppen a középkor- osztály hiányzik a faluból. A település legidősebb lakója Szabó Ferencné, aki 85. élet­évét tapossa, míg a legifjabb csombárdi az öt hete született Gazda Gabriella. Jelentős hiányt terveznek mindössze 35 millió forintból gazdálkodik az idén a telepü­lés. A költségek csaknem fele, 16-17 millió forint a Hetessel közös intézmények, a körjegy­zőség, az iskola és az óvoda fenntartására megy el. Szociá­lis támogatásra még úgy is 3,7 milliót fordítanak, hogy a munkanélküliség nem éri el a tíz százalékot. Fejlesztésre alig marad valami a kasszában. Sőt, erre az évre 12 milliós hi­ánnyal számolt a falu vezetése. RECEPT Resztéit máj hozzávalók: 80 deka sertés­máj, vöröshagyma, 3 evőkanál olaj, pirospaprika, só, fűsze­rek. A májat megmossuk, konyhai papírtörlővel szárazra töröljük és vékony csíkokra vágjuk. A hagymát megtisztít­juk és vékonyan felszeleteljük. Felforrósítjuk az olajat, és hal­ványsárgára pirítjuk benne a hagymát. Hozzáadjuk a májat és állandó forgatás, keverés mellett 1-2 percig pirítjuk. Közben megszórjuk a piros- paprikával, a majoránnával, őrölt borssal, és kevergetve készre pirítjuk, megsózzuk. Nyugalomból korlátlanok a tartalékaik hanyatló idegenforgalom Bezárt a kastélyszálló, hiába várják a turistákat Varázspálca és öt lelkes szülő segít a kisdiákoknak Hat esztendeje, időközi válasz­tás során került a falu élére Pré­seli József polgármester, aki ter­vei szerint az októberi önkor­mányzati választások után is Csombárd vezetője marad. A polgármester szerint a mai ön- kormányzati rendszerben nem könnyű az olyan kis települések, mint Csombárd helyzete, az elő­relépéshez, fejlődéshez minden­képpen csatlakoznia kell egy nagyobb faluhoz.- így élünk mi a rendszervál­tás óta szimbiózisban Hetessel - mondta Préseli József. - Egye­dül képtelenek lennénk például jegyzőséget fenntartani. Fel sem merült bennünk kilencvenben, amikor megszűnt a Juta-Hetes­Csombárd közös tanács, hogy egyedül próbáljunk boldogulni. Az anyagi előnyök mellett konkrét haszna is van az együtt­működésnek: Csombárdon sok Kaposvár környéki település előtt, s azok nagy irigységére már épül a csatorna - persze He* tessel közösen pályáztak.- Ebben a ciklusban ez a leg­nagyobb sikerélményünk - foly­tatta a polgármester -, persze nem is terveztünk több ilyen horderejű beruházást. Amit viszont kigondoltak, jobbára sikerült is megvalósíta­ni. Megkezdődött a kultúrház felújítása, megújultak a mező- gazdasági földutak, s tovább folyt a parkosítás. Utóbbinak kö­Préseli József büszke rá, hogy folyamatosan szépül a település szönhetően Csombárd az egyik legrendezettebb, legvirágosabb somogyi településsé lépett elő a helyiek nagy örömére. Fájó pont viszont, hogy az idegenek nem láthatják a fejlő­dést: miután két éve bezárt az egykori Pongrácz-kúriából ki­alakított szálló, nem járnak er­re a turisták.- Korábban sem volt itt bala­toni pezsgés, de legalább volt némi mozgás - sóhajtott Préseli József. - Igaz, nincs semmi, ami idevonzaná az embereket. Nem vagyunk vadász- vagy horgász­paradicsom. Csak csendet, nyu­galmat tudunk adni: igaz, ab­ból szinte korlátlan tartalékkal rendelkezünk. Szerencsésnek mondhatják magukat a csombárdi gyere­kek: az iskolakezdés előtti utol­só hétvégén még egy jó nagyot lubickolhattak a nagyatádi für­dőben. Hala a jó időnek és a Va­rázspálca alapítványnak. Utób­bit öt lelkes szülő hozta létre négy esztendővel ezelőtt, azzal a céllal, hogy kellemesebbé te­szi a helyi gyereksereg min­dennapi életét.- Próbálunk értelmes progra­mokat kitalálni a számukra - mondta szabó attiláné, az ala­pítvány egyik létrehozója. - Ját­szóházat, vetélkedőket szerve­zünk számukra, kirándulni visz- szük őket, műsoros esteket ren­dezünk. Húsvétkor, karácsony­kor, gyereknapkor pedig meg is ajándékozzuk őket. A különböző rendezvénye­ken a tizen­nyolc év alatti csombárdiak ingyen vehet­nek részt, a költségeket az alapítvány állja. Többek között a falu lakóinak hozzájárulásaiból, no és a So- mogyért szövetség, valamint az önkormányzat éves apaná­zsából.- Évi 150-200 ezer forintból gazdálkodunk - folytatta Szabó Attiláné -, ebből a pénzből még buszbérlésre is futja a kirán­dulásokhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom