Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-28 / 201. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ SZAMOKBAN Fiatalodik a település somogyvárnak 1823 lakosa van, kilencszáztizenhét nő és kilencszázhat férfi. Hatvan év felett háromszáznegyven­egyen élnek a faluban, tizen­nyolc év alatt négyszáztizen­hat fiatalt számoltak. Tavaly huszonnégy kisbaba szüle­tett és huszonhat somogyvári halt meg. A legfiatalabb az egyhetes Orsós Réka, a leg­idősebb pedig a kilencven- egy éves Gábor Lajos. A tele­pülésen 788 ingatlan van, ebből hetvennégy külföldiek tulajdona. Huszonkétmilliós hitel az ÖNKORMÁNYZAT ötszázmillió forintból gazdálkodik. Ennek az összegnek a nyolcvan szá­zalékát a működés viszi el. A többit pedig fejlesztésekre, fel­újításokra, pályázati önrészre ütemezték be. Negyvenmillió forintos forráshiánnyal kezd­ték az idei évet, és hiteltörlesz­tésük is van. Három éve hu- szonkétmillió forintot vettek fel a hivatal épületének meg­vásárlásakor, amit tíz év alatt kell visszafizetni. RECEPT Káposztás hajtóka egy darab másfél kilogram­mos káposztát lereszelnek és besózva állni hagyják. Köz­ben 1 kilogramm lisztet 1 to­jással, 20 deka zsírral, 2-3 da­rab tejföllel vagy kefirrel és egy kávéskanál szódabikarbó­nával összedolgoznak. Ha túl kemény, szódavízzel lehet lá­gyítani. Majd két részre oszt­ják és kisodorják. Kinyomko­dott, borsozott káposztával megszórják, ami lehet nyers vagy elősütött, és a tésztát szorosan felcsavarják. Felda­rabolva tepsibe teszik, felvert tojással megkenik és közepes tűznél megsütik. A fűzni való édespaprika is a kert ajándéka. A nagyszülők, Kakstetter Imre, Kakstetter Imréné, Margit és hétéves unokájuk, Rosta Martina A fiataloknak új utca épül marasztaló falu Semmi nem hiányzik, de egy uszoda jól jönne Traktor az udvarban, paprika és fokhagymafüzérek lógnak a virágok között a terasz alatt, sa­játos díszítést adva az amúgy is takaros háznak. - A paprikát majd később ledarálom, tavaly is mintegy tizenöt kilogramm lett - mondta Kakstetter Im­réné. - Legutóbb savanyúság- nakvalót tettem el, káposztával töltött paprikát, csalamádét, szelt paprikát. Minden a kert­ben termett. Még egy kis fólia­sátrunk is van, hogy minél ha­marabb legyen friss zöldség. Éppen az idén vettünk rá új fó­liát, tízezerhatszáz forintba ke­rült a csere. Igazából a boltban csak a legszükségesebbet vesszük meg, amit csak lehet, megtermelünk. A húsra sincs gondunk, apróállatokat és anyadisznókat tartunk. Nagy a család, kell is. Két lányunk és három unokánk van. A fiata­labb, Tímea férjével és a hét­éves Martinával velünk él. Most csak az unokám van itt­hon. Édesanyja a helyi élelmi­szerboltban, édesapja pedig Jádon a benzinkútnál dolgo­zik. Az idősebb lányunk, And­rea is Somogyváron lakik csa­ládjával.- Ami marad a disznókból, azt pedig eladjuk - vette át a szót Kakstetter Imre. - Leg­utóbb kétszáznyolcvan forintot fizettek kilójáért. Egy tízhektá­ros földdel is gazdálkodunk. Most a kukorica ideje van. Szárítva viszik el, mázsánként kétezer-kétezerötszáz forin­tért. Bár az idén kétszer kellett elvetni, mert az elsőt az eső kimosta. Bizony jól jön a ke­resetkiegészítés. A feleségem még dolgozik a somogyvári gyermekotthonban szakács­ként, most is a délutáni mű­szakra készül. Én viszont már 1992 óta rokkantnyugdíjas va­gyok. Huszonhét évig dolgoz­tam a helyi mezőgazdaságban traktorosként. Negyvenhétezer forint nyugdíjat kapok. Azon­kívül spórolni is kell, a velünk élő Tímeáéknak különálló há­zat szeretnénk. Beszélgetésünk közben az utcáról egy jól ismert szignál hangzott fel. Az unoka, Mar­tina rögtön felkapta a fejét és a nagyszülőktől kapott apró­pénzzel elsietett fagylaltot venni. - A citrom, a vanília és a kókusz a kedvencem - árul­ta el visszatérve. A hétéves kislány szeptemberben a má­sodik osztályt kezdi a somogy­vári általános iskolában. Kitű­nő tanuló. - Szeretek suliba járni - csacsogta. - Zeneisko­lás is vagyok, zongorázni ta­nulok. Elkezdtem karatézni is, már sárgaövem van. Martina bevallása szerint nem túl so­kat segít otthon a ház körüli munkában. Inkább olvas, tévé­zik vagy a számítógép előtt ÜL Jutalomtábor a jól tanuló gyermekeknek a diákok jó tanulmányi ered­ménnyel, közösségi munkával és sportteljesítménnyel érde­melhetik ki a jutalomtáboroz­tatást, aminek költségeit az is­kola és az önkormányzat áll­ja. Ilyen a sítábor az osztrák testvértelepülésen, amit ők is támogatnak. A lányok kézi­labda-, a fiúk focitáborba me­hetnek. Jövő évtől pedig lesz egy új lehetőség is. Erdély vár­ja majd honismereti táborba a jól teljesítő gyermekeket. Azért, ha feladatot osztanak rá, elvégzi. Boltba megy, jár­dát söpör. - Kialakítottam ne­ki egy kiskertet, ha kedve van, dolgozgasson benne - nevetett nagymamája. - A kezdeti lel­kesedés már a múlttá, legin­kább már csak én gondozom. Egyébként jó lenne még a falu­ban egy uszoda a gyerekek­nek. Bár úgy tudom, a sport- csarnokot mikor elkezdték épí­teni, tervezték azt is. Aztán nem lett belőle semmi. Ezenkívül semmi mást nem hiányolunk a településről. Van orvosunk és gyógyszertárunk is. Minden közmű adott, bár mi nem álltunk át teljesen a gázfű­tésre, vegyes tüzelésű kazá­nunk is van. Általában tíz köb­méter fa fogy el egy télen. Szép, rendezett, tiszta és virágos Somogyvár. Színvonalas ren­dezvények is vannak. Mi is el­járunk a pihenés és a szórako­zás kedvéért. Legutóbb a Szent László-napokon voltunk. Kakstetterék szerint a falu mindent megtesz azért, hogy megtartsa a fiataljait. Nem is jellemző, hogy elvándorolná­nak. Még egy új utca is épül, amit fiatalok népesítenek be. Az önkormányzat fizeti a könyveket, füzeteket több mint hárommillió forin­tos tétel az önkormányzat költségvetésében a diákok tanévkezdési támogatása. Idén kétszáztizenöt általános iskolás kapja meg ingyen a tankönyveket és a kezdéshez szükséges füzetcsomagokat is. A középiskolások tizenöt­ezer forintot, a főiskolások és az egyetemisták pedig hu­szonötezer forintos segítsé­get kapnak. Lerakónak használták a kupavári derítőtartályt kupaváron Somogyvár külte­rületeként még nincs szenny­vízcsatorna, csak tartályos derítő. Ismeretlenek felesle­ges rakományuktól szabadul­va lerakóhelynek használták a derítőt. Három-négy köb­méter folyékony bitumennel töltötték meg. A tartály hasz­nálhatatlanná vált, a cseréje mintegy félmillió forintjába kerül az önkormányzatnak. Hatmillió forint jut az új garázsok építésére A TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS támogatásával mintegy hat­millió forintból garázsokat építtet az önkormányzat a hivatal mellett. Fedelet kap a falugondnoki autó, az is­kolabusz, a körjegyzőségi gépkocsi és a kisteherautó is. A garázsok épületét úgy alakítják ki, hogy a későbbi­ekben bővíthető legyen. A tetőtér hasznosítása is a ter­vek között szerepel. Később még az építmény tetőterét is hasznosítják Az oldal cikkeit Vigmond Erika írta Fotók: Kovács Tibor Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Éjjel-nappal vigyázzák az önkéntesek a köztereket Reklámmal lehet eladni a települést dicséret Nemcsak az emlékhelyeket, a vendéglátást is felemlegetik Tagdíjak, pályázatok és önkor­mányzati támogatások segítik a somogyvári Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesületet. Jut felsze­relésekre, ruhákra, technikai eszközökre. - Még egy saját jár­őrautó hiányzik - mondta lóka József, az egyesület egyik tagja. - Most még a mi benzinköltsé­günkre járjuk az utcákat, de ön­kéntesek vagyunk, a települé­sért dolgozunk, ezért természe­tesen felvállaljuk. Somogyváron negyvenhatan vették vállukra az egyesületi fel­adatokat. Vigyázzák a falu biz­tonságát éjjel-nappal, biztosítják a különböző rendezvényeket, tü­zet oltanak, viharkárok elhárítá­sánál segédkeznek. - Az utóbbi időben az esőzésekkel és a viha­rokkal gyűlt meg leginkább a bajunk - tette hozzá Lóka Jó­zsef. - Fákat tá­volítottunk el, pincéket elön­tött vizet szi- I vattyúztunk szá­mos utcában. A tűzeset szerencsé­re ritka. Tavaly volt az utolsó, ami­kor egy családi ház gyulladt ki. Az önkéntesek büszkék arra, hogy munkájuk során nagyobb lett a közbiztonság a települé­sen. A lengyeltóti rendőrőrssel együttműködve sikerült vissza­szorítani a leggyakoribb bűnese­teket. Főleg az őszi és téli betö­réseket, a megélhetési bűnözést. Somogyvár legnagyobb kin­csei az építészeti, történelmi emlékei. Ezeket nemcsak meg­őrizni, hanem fejleszteni és reklámozni kell, mert önmagá­tól nem keresi fel senki a tele­pülést - vallja Móring József At­tila polgármester. Az emberek egyre büszkébbek arra, mikor a mosolygós vendégek nem­csak az emlékhelyeket, ha­nem a somogyváriak vendég­szeretetét is dicsérik. - Ezt csak összetartással, alapvető kérdé­sekben egyetértve lehet kiér­demelni - mondta a polgár- mester. - Korábban egy szét­húzó, veszekedős falu volt So­mogyvár. Évekre volt szükség, hogy békesség, együttműkö­dés legyen. Az egyik legna­gyobb eredménynek tartom, hogy ezt sikerült is megtarta­ni. Nem alakult ki vita egy be­ruházás körül sem. Ennek leg­főbb bizonyítéka a szennyvíz­csatorna-építés. Bár komoly terheket rótt az emberekre, be­látták, hogy szükséges és sen­ki nem ágált ellene. A falu első embere arról is beszélt: az elmúlt években nem igazán dúskáltak a javakban, de amit elterveztek, sikerült megvalósítani. A már említett szennyvízberuházás mellett fo­lyamatos a járdák, utak felújítá­sa. Új épületet kapott a hivatal, apartmant alakítottak ki és ga­rázsokat is építenek az önkor­Mórlng József Attila: dicsérik a vendéglátó somogyvárlakat mányzat járműparkjának, amit három év alatt sikerült lecserél­ni. Még egy traktort is vásárol­tak. Most kezdtek hozzá a rava­talozó felújításának. A szolgál­tatások is bővültek. Jelentős lépésnek számított, hogy egy bankautomata is léte­sült, a somogyváriaknak nem kell máshova utazni, hogy pél­dául felvegyék a fizetést. A köz­lekedés biztonsága miatt pedig sebességmérőket állítottak fel. A számítások be is váltak, csök­kent a településen átszáguldo- zók száma. A sport és az egye­sületi élet is fellendült. Az egyik igazán hatékony szerveződés például az Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület is. SOMOGYVÁR - 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom