Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-24 / 198. szám

FIAD 0 5 2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK SZÁMOKBAN Nőtt a lakosság száma tíz lakossal nőtt a zsákfalu- ban élők száma az utóbbi hat évben, jelenleg 200-an lakják. Huszonnégyen iskolások, a nyugdíjasok száma 63. A múlt évben négy kisgyermek szüle­tett. Nyolcvanöt ingatlant tarta­nak nyilván, melyből nyolc kül­földi polgár tulajdonában van. Az utóbbi hat évben egy német házaspár épített új házat. A leg­idősebb Androsovics Mihály, augusztusban ünnepelte 80. születésnapját. A legfiatalabb Nyári Alexandra Boglárka. 3,5 millió hitelállomány a képviselők által elfogadott költségvetés főösszege 39,2 millió forint. A forráshiány tízmillió 900 ezer. Az önkor­mányzatnak jelenleg 3,5 milli­ós hitelállománya van. Az ön­hibáján kívül hátrányos hely­zetű településként 4,3 milliós önhikis támogatást igényeltek, ám egymillióval kevesebbet kaptak. A jóváhagyott költség- vetésben hatmilliót terveztek szociális kiadásokra, fejlesz­tésre pedig 660 ezer forintot. RECEPT Fiadi körmös pacalpörkölt járfás sándorné felhasznál 2 kg pacalt, 40 dkg sertéskör­möt, 15 dkg bőrkét, 10 dkg zsírt, 5 fej vöröshagymát, 4 gerezd fokhagymát, 3 dkg köményt, 6-ó db zöldpaprikát és paradicsomot. Sót, őrölt borsot és paprikát, ételízesítőt tetszés szerint. Az előfőzött pacalt, körmöt és bőrkét csí­kokra vágja. Megpárolja a hagymát, hozzáadja a kockára vágott paprikát és paradicso­mot, megszórja pirospapriká­val és hozzáteszi a pacalt. Felönti vízzel és egy órát főzi. Hozzáteszi a főtt és csíkokra szeletelt bőrkét, körmöt. Húsz perc összeforralás után főtt burgonyával tálalja. Mindenhol jó, de otthon a legjobb... Gyakran van együtt az egész család: Martin, az apa, az édesanya, Diána a kislány, Bence és a nagymama A nagy család kis faluja ragaszkodás Marasztaló a csend és a községhez való kötődés Csak közúton érhető el a Kop- pány-paták völgyében, a dom­bok között meghúzódó kicsiny­ke zsáktelepülés: Fiad. A falut páraüanul szép természeti kör­nyezet övezi. Fellendülést talán a vadgazdálkodás és az erre épülő turizmus hozhatna, ám ez a lehetőség még kiaknázatlan. A község lakói csendben a „vi­lágtól kissé elzártan” élik napja­ikat. A Kossuth Lajos utcában régi parasztházban háromgene­rációs család él: özv. Rózsa Jánosné, a fia, Attila, a menye, Apáti Andrea, illetve a három unoka; Martín, Bence és Diána. Az udvaron három kutya vigyáz a családra. A kuvasz „Sebes”, a tacskó „Morzsa” és az egyéves vadászkutya „Bella".- Ebben a csodálatos faluban születtem - emlékezett vissza a nyugdíjas özv. Rózsa Jánosné. - 1959-ben ugyan Somogyacsára mentem férjhez, ám 24 év után visszajöttünk két gyermekünk­kel, Attilával és Jánossal. Ezt a házat vettük meg. Mindössze egy szoba, konyha, kamra volt. Azóta bővítettük, korszerűsítet­tük: előszoba, fürdő- és kis szo­ba épült. Hatan lakunk benne. Hogy szeretem-e szülőfalumat? Nagyon! Ide köt minden. Itt vannak eltemetve a szüleim, a férjem. Itt gyerekeskedtem és nőttem föl, innét nem megyek már el. Apáti Andrea 14 éve Karód­ról jött férjhez. Ebédet főzött a konyhában: a húsleves mellé csirkét sütött, köretnek pedig krumplipürét készített.- Karádhoz képest kicsinyke falu, de nagyon otthonos - vette át a szót a gyesen levő kisma­ma.’-'Szinte nagy család az egész lakosság. Mindenki isme­ri a másik ügyes-bajos dolgait, ezért segítenek egymáson az emberek. Ez nagy dolog a mai rohanó világban. Hamar meg­szoktam és beilleszkedtem a családba, a faluba. A három ge­neráció jól kijön egymással. Együtt kell élnünk, ugyanis két hivatásos és öt sportva­dász él a cser-, tölgy- és gyer­tyánoserdőkkel körülvett te­lepülésen. Récsei József hob­bivadászként 1991-ben tett vizsgát. Dédnagyapjától örö­költe a természet és a vadá­nincs más lehetőségünk. A leg­nagyobb gond a munkahely hi­ánya és a zártságból adódó köz­lekedési problémák. Szórako­zásra úgy van lehetőségünk, ha a mama vigyáz a gyerekekre. A helyi rendezvények mellett néha Bonnyára vagy Kisbárapá- tiba jutunk el. A televízió nyújt kikapcsolódást, vagy ha több kisgyermekes családdal össze­fogva szervezünk magunknak programot szalonnasütéssel egybekötve. Ezt szoktuk meg, nem vágyunk el innét - Nekem a vadászat és a hor­gászat nyújt leginkább kikap­csolódást, szórakozást - kap­csolódott a beszélgetésbe Rózsa Attila, a férj. - 1998 óta tagja va­gyok a Kisbárapáti „Gazdák” Vadászegyesületnek. Munkaidő után vagy hétvégeken járom az szat iránti vonzalmat. Két gyermeke is állatbarát. Úgy látja, hogy a kétéves Richárd- ból is lehet sportvadász. - Kedvelem a vadételeket, kü­lönösen a dámvadból készí­tetteket - mondta. erdőt. A község keleti határá­ban található kígyósűrűi és az örvösi részen vadászom. Térsé­günk nagyvadakban gazdag. Szarvasok, őzek, vaddisznók ta­lálhatók, de van fácán és kevés nyúl is. Büszke vagyok a fiadi réten elejtett vaddisznóra. Ked­venc ételem á fácánhúsból fő­zött leves. A legidősebb gyermek Ró­zsa Martin, az andocsi általá­nos iskola 7. osztályos diákja. Azt mondta: nagyon szereti a természetet és a vadakat. Hiva­tásos vadász és vadtenyésztő szeretne lenni.- Most elég bátortalanul moz­gok, mert két hete vakbélműté­tem volt - mondta. - Ezért in­kább olvasok, és a számítógép játékprogramjait „futtatom”.- En állattenyésztő leszek - vágta közbe testvére, a harma­dik osztályos Rózsa Bence.- Imádom a háziállatokat: tyúko­kat, kacsákat, pulykákat, disz­nókat. Még trágyázok is alóluk. Kedvencem azonban a ló. A fa­luban mindössze egy van. Or­sik Mihályékhoz gyakran me­gyek, etetem és hajtom is „Bolygót”. Persze magamnak egy kis pónit szeretnék... Hivatásos és hobbivadászok is élnek a településen wmsmskm Száz adag pörkölt és babgulyás a falunapon SZÁZ ADAG MARHAPÖRKÖLTTEL, illetve babgulyással vendé­gelte meg a falunap résztve­vőit az önkormányzat, ame­lyet a faluház mellett rendez­tek. A település képviselő-tes- tülete ötödik alkalommal szervezte meg a programot. A másfél órás vidám kultúr­műsorban fellépett az ando­csi iskola és a miklósi tánco­sok, valamint a bonnyai aero- bik-csoport tagjai. Különdíjat kaptak a krumplifesztiválon KÜLÖNDÍJAT VEHETETT ÁT a Mernyén rendezett krump- lifesztíválon a Fiadért-Somo- gyért Egyesület csapata. A ci­vil szervezet öt tagból álló team-je első alkalommal kap­csolódott be a megyei főző­versenybe. A csapat finom krumpligombócot főzött, ame­lyet hortobágyi módra készí­tett mártással öntöttek le. Lecserélték az öreg falugondnoki autót lecserélte az idén az elöre­gedett tizenegy éves Mazda típusú falugondnoki autóját a község vezetése, mivel már több mint 800 ezer kilomé­tert futott. Tízéves lízingszer­ződést kötöttek egy kaposvá­ri autókereskedéssel, hogy az új autóval biztonságosan lát­hassák el a teendőket: az ebéd- és betegszállítást, gyógy- szerklváltást, a lakosság szál­lítását a kisbárapáti vasút­állomásra. A patikából hozott gyógyszert vette át Androsovics Mihályné Az oldal cikkeit Krutek József írta Fotók: Gáti Kornél Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Kutatják és felelevenítik a régi hagyományokat Öt fiadi lakos kezdeményezésé­re 2004 augusztusában 19 alapí­tóval jött létre a Fiadért-Somo- gyért Egyesület. Ekkor választot­ták meg a civil szervezet elnöké­nek GYURIK ATTILÁT. A 34 éves férfi részt vesz a település irá­nyításában is. Hét éve önkor­mányzati képviselő, 2002 óta alpolgármester is. Az egyesület célként fogalmazta meg a köz­ség hagyományainak felkutatá­sát, felelevenítését és őrzését. Másrészt aktívan kívánják segí­teni az önkormányzat munká­ját, programokat szerveznek.- Két év tapasztalat azt mon­datja velem, hogy érdemes volt létrehozni az egyesületet - mondta az elnök. - Hagyomány­őrző jelleggel szerveztük a hús­véti játszóházat, több települést érintően a bor­versenyt és a szemétgyűjté­si akciót a falu területén. Részt veszünk fő- zőversenyen is. Az egyesület tevékenységét anyagilag támogatja a megyei önkormányzat, de a helyi kép­viselő-testület is százezer forin­tot szavazott meg. A Nemzeti Civil Alapprogramtól 200 ezer forintot nyertek, így a volt pol­gármesteri hivatalban inter­net-hozzáférési lehetőség és könyvtár kialakítására kerül sor az ősszel. Többfunkciós kuKúrház a büszkeségük elképzelés Mintegy hatvanmillió forint kellene a célok megvalósítására Sok álmatlan éjszakát okozott Járfás Sándor polgármesternek a több funkciót ellátó faluház be­fejezése, amely évtizedek óta a kis zsáktelepülés legnagyobb beruházása. Tizennégy év kel­lett ahhoz, hogy az egykori álom végre megvalósuljon. Közel 25 millió forintból épült meg a kor­szerű, minden igényt kielégítő létesítmény. 9,6 milliót pályáza­ton nyertek, a nagy obb összeget - 15 milliót - az önkormányzat saját erőként fordította rá: hitel­ből és szigorú, takarékos pénz­ügyi gazdálkodással. Tizenhat éve vesz részt vezetőként a tele­pülés életének irányításában a község 56 éves polgármestere. Négy évig volt tanácstag, 1994 óta képviselő. Megválasztották alpolgármesternek is, 2001-től pedig a település első embere. A közéleti munka másfél évtizede alatt sikerek és kudarcok egy­aránt érték. Úgy fogalmazott: az október 1-ji helyhatósági válasz­táson ismét megméretteti ma­gát, mert vannak megkezdett munkák, amelyeket szeretne befejezni.- Nagy sikernek tartom, hogy végre elkészült a közösségi ház és februárban birtokba vehet­tük - mondta. - Itt kapott helyet az orvosi rendelő és a polgár- mesteri hivatal tárgyalóval, szo­ciális blokkal, nagyteremmel. Az épület alkalmas arra, hogy különféle rendezvényeket, elő­Járfás Sándor polgármester szerint mindig van újabb feladat adásokat, összejöveteleket tart­hassunk. Most már a környezet parkosításán, virágosításán és a kerítés befejezésén a sor. Fiadon az utóbbi négy évben 21 millió forint jutott fejlesztés­re. Célkitűzéseik jelentős részét megvalósították. Igaz, a temető bekerítése és a feljáróút építése elmaradt. Helyette lecserélték az öreg falugondnoki autót. A biztonságos szolgálat ellátása érdekében szükség volt rá.- Összeállítottuk a következő hét év célkitűzéseit is - mondta Járfás Sándor. - Tervezünk jár­daépítést, a Kossuth utca és a játszótér felújítását, a rendezési terv elkészítését, az elmaradt feladataink megvalósítását..

Next

/
Oldalképek
Tartalom