Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-03 / 180. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK Kilencszázmilliós a büdzsé A város idén 841,5 millió fo­rintból gazdálkodhat. A műkö­dési célú kiadás több mint a bevétel. Felhalmozás céljára 77 millió forintnyi kiadás sze­repel a költségvetésben, céltar­talékba 20 millió forintot tet­tek. Az állami normatívából és a személyi jövedelemadóból tervezett bevétel 2006-ban 297 millió forint lehet. Nőtt a helyi lakosok száma A város belterülete 346 hek­tár. Lakásból 946, állandó la­kosból 2253 van; 1171 nő és 1082 férfi. A legidősebb pol­gár 96 éves. Több mint négy­ezer szálláshelyet tartanak nyilván és 125 vendéglátó üz­letet. Az egyre öregedő lakos­ság szá-ma folyamatosan vál­tozik. Legutóbb nem a beköltö­zések miatt nőtt hirtelen ez a szám, hanem mert üdülőtulaj­donosok százai jelentkeztek be állandó lakosnak a kedve­zőbb adózás miatt. RECEPT Rakott sertéspörkölt hozzávalók: 50 deka sertés­hús, 15 deka rizs, 50 deka burgonya, egy fej vöröshagy­ma, egy kiskanálnyi paprika, 3 zöldpaprika, 2 paradicsom, zsír, só, két deci tejföl. A hagymát apróra vágjuk, zsí­ron megpirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott húst, a piros- paprikát, majd felengedjük egy kis vízzel. Megsózzuk, és félig megpároljuk. A rizst előfőzzük, a burgonyát meghámozzuk, karikákra vágjuk, majd azt is egy kicsit főzzük. Egy tűzálló edényt kizsírozunk, a pörkölt levét leöntjük, félretesszük. A tál aljára egy sor burgonyát, arra pörköltet, karikákra vá­gott paradicsomot, rizst ra­kunk, majd az egészet beborít­juk a maradék pörkölttel. Horváthék szerint Földvár változott a legtöbbet a Balaton-parton az elmúlt évtizedek során; takaros kisváros lett az aprócska fürdőtelepből Gombászni jártak a főútra gizi néni, a mozis Előadás öttől éjfélig, esőben sem mozdult a jónép Béke, csend, nyugalom honolt. Varázsa volt Földvárnak; aki egyszer betette ide a lábát, az nem akart elmenni. Ma nem jó vendég, aki erre vágyik, mert az nem fogyaszt. Változott a vi­lág - összegzik az elmúlt röpke hét évtizedet Horváthék. Anya és fia; Horváth Istvánné Gizi néni, a hajdani mozis, valamint Horváth László, aki sokat segí­tett szüleinek mozigépészként, ma vitorlavászon-készítő.- Még a Sirhán Péter nyitotta a mozit 1927-ben, a saját ter- ciáján; én a harmincas években láttam ott először filmet - kezdi az emlékezést Horváth István­né. - Egy tündéri, családias kis filmszínház volt, eleinte tető nélkül, de páholyokkal. A hábo­rú idejében már jegyszedő vol­tam, aztán 21 évig pénztáros és 24 évig üzemvezető. Férjem fe­lelt a műszaki dolgokért. Meg­élni nem lehetett belőle, mind­ketten másodállásban csinál­tuk. Amikor tető is épült fából a nézők feje fölé, a Balaton-part első fedett kertmozija lett. Sok­sok esős előadásra emlékszem; zuhogott, de a nép nem moz­dult. Amikor például A dél csil­laga ment. A háború idején az orosz katonáknak is gyakran vetítettünk; például a Havasi gyopárt Máj Gerő főszereplésé­vel, meg más magyar filmeket, már nem emlékszem, de bizto­san orosz felirattal. A pénznek annyira nem volt értéke, hogy tojással, terménnyel fizettek a nézők a jegyért. Aztán amikor megjelent a forint, évekig ötven fillérért adtuk a belépőt az első három sorba. Horváth Istvánné úgy emlék­szik: fia, László nagy örömmel segített a papának a gépház­ban. - Megcsináltam, marad­junk ennyiben - pontosít a fiú. - Más világ volt akkoriban, még magam is emlékszem: erdő, mocsár, mező, nádas volt azo­kon a területeken, ahol ma vil­lák, szállodák, lakóházak ma­gasodnak. Gombászni jártunk például oda, ahol ma a Holo- vitsék vitorlásboltja áll; remek fülét meg csiperkét lehetett ta­lálni. Amikor vége lett a hábo­rúnak, hogy üzemelhessen a mozi, apám a Bertalan Lajos bácsival eszkábált össze egy mozigépet kettőnek a darabja­iból. S ők vágták össze dara­bokból az első bemutatandó filmet is. Horváth László szerint a szo­cializmus idején mintha kivéte­leztek volna Földvárral, fontos helyen szerethették, mert olyan filmeket is vetíthettek, amit má­sutt nem. - Persze, hiszen itt volt a pártüdülő és az elvtársak is inkább tőlünk kérték el az Bajor Gizi ötforintos szerencsepénze emléket őriznek Horváthék Bajor Gizitől, akinek Bala- tonföldváron volt nyaralója, s előbb a szabadtéri színpadot, majd a közösségi házat nevez­ték el róla. A földvári ifjak nyaranta előszeretettel mat- rózkodtak. így tett Horváth Ist­ván is. Ötvennyolc éve, július 28-án született a fia, László. Azon a hajón értesült a későb­bi mozigépész az örömhírről, amelyen Bajor Gizi is rajta volt. A színésznő adott egy öt­forintos szerencsepénzt az ak­kori ifjú matróznak. Feleségé­vel aztán ezt dobták fel, hogy eldöntsék az új jövevény nevét Őfelsége kapitánya kópiáját ve­títésre, mert inkább azt nézték, mint az ideológiával teli alkotá­sokat.- Tizenhét órakor kezdtük az első filmet, s ha jól ment, még éjfélkor is vetítettünk a „fény­korban”; akkor persze még nemigen jelentett konkurenciát a televízió, a videót meg még nem ismerték - veszi vissza a szót Gizi néni. - A régi mozi las­sanként elöregedett, 1978-ban nyílt az új fedett kertmozi a Nyolcvan huszárral. Ekkortájt vezették be, hogy az őszi főváro­si bemutatók előtt a Balatonnál nyáron levetítették az újdonsá­gokat. Hiszik vagy sem, de az Abba-filmmel huszonkét egy­mást követő telt házat produ­káltunk...- Meg a Belmondo-filmek s a Jézus Krisztus Szupersztár, va­lósággal „ölték” egymást az em­berek a jegyért - toldja meg a fiú, a vitorlavarró.- A kilencvenes évek eleje óta nem jártam a mozinak még csak a környékén sem - árulja el Horváth Istvánné. - Elcsen­desedett, nem kell már a nép­nek. Azt sem tudom, üzemel-e még egyáltalán... Jövőre már jelezhetik a bajt a rászorulók beindul jövőre a jelzőrend- szeres segítségnyújtás Ba- latonföldváron és a kistér­ség településein. Egyre na­gyobb igény van rá, sok az egyedül élő idős ember. Már megkötötték a szerződést a szolgáltatóval; a rászorulók egy gombnyomással segítsé­get kérhetnek. Waldorf-óvoda indul a megyében elsőként WALDORF-ÓVODA INDUL ŐSSZel a városban. Az önként szer­veződött Dél-balatoni Waldorf Egyesület vállalását a földvá­ri önkormányzat azzal segí­tette, hogy helyet biztosít az első ilyen csoportnak a helyi óvodában. Ezzel a döntéssel lehetőséget adtak, hogy So­mogy megyében elsőként itt nyílhat a Waldorf-pedagógia módszereivel dolgozó óvoda. Wellness-szálloda épül 600 millió forintból wellness-szállodává alakít­ják az Anna-Mária Villa Ho­telt. A tulajdonosok 179 mil­lió forint támogatást nyertek el uniós pályázaton. Több mint hatszázmillió forintot költenek a beruházásra. Az átalakítás révén tizennégy szobával bővítik a szálláshe­lyeket, s egy nagy vendégfo­gadó tér és étterem is épül. Wellness-szolgáltatások is he­lyet kapnak a szállodában: kétféle masszázs és szauna, valamint élményfürdő és sóbarlang áll. Az építkezés je­lenleg is zajlik. A tervek szerint október végére lesz átadható a megújult hotel Az oldal cikkeit Fónai Imre és Keszthelyi Zoltán írta. Fotók: Gáti Kornél Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Könyvvel állítanak emléket az eltelt száztíz évnek Száztíz éves évfordulóját ünnep­li idén a település, mely 1896 jú­niusában Földvár-Fürdőtelep né­ven nyitotta meg kapuit szállo­dáival, villáival. Önállóvá csak később, az ezerkilencszázas §vek közepén vált Földvárpusz- :a néven. Addig a szomszédos Kőröshegyhez tartozott. - Az dei programjaink a születés­nap jegyében telnek - mondta 3ERKESNÉ HEGEDŰS MÁRTA, a nűvelődési ház vezetője. - Meg- elent a Balatonföldvár képesla- nokon című könyv Halász Gábor /álogatott képeslapjaiból. Szín­én az évfordulóhoz kapcsoló- iott a partnervárosi találkozó, nelyen emlékkövet állítottunk íz elmúlt több mint egy évszá­zad tiszteletére. Természetesen Földvár napját is tartottunk júni­usban, melyen a civil szerveze­teink álltak színpadra. Ez­zel nem ért vé­get az esemé­nyek sorozata, ugyanis az év végén egy helytör­téneti kiadvány is megjelenik a település történetéről. Háromezer példány készül belőle, a kiadása hárommillió fo­rintba kerül. Az önkormányzat egymillió forinttal támogatja a kiadását, így kétmillió forintot kell „összekalapozni”. Megírá­sában Berkesné Hegedűs Márta vezetésével 30-an vettek részt. Pénzcsap híján ésszerű gazdálkodás nyilvánosság A képviselők rendre leszavazták az élő tévéközvetítéseket Érdekes, tanulságos négyéves ciklus végéhez közeledünk - így összegzett Bezeréti Katalin polgármester.- Nem volt könnyű elfogad­tatni magam, már csak nőként sem ebben a tisztségben - em­lékezett. - Ezért aztán az első év volt a legnehezebb. Idő kel­lett, mire mindenki megértette: már nem dől a lé, sőt, már csak nem is csöpög az a bizonyos pénzcsap, hanem gondos odafi­gyeléssel, ésszerű gazdálkodás­sal juthatunk előbbre. Aprónak tűnő, mégis fontos lépés volt a pénzügyi gondnokság meg­szervezése; az intézményeink önállóak maradtak, csak a gaz­dálkodásuk lett közös. A legna­gyobb eredménynek éppen azt tartom, hogy fizetőképes ma­radt a város, s ha a korábbinál kevesebb is, de jutott elegendő pénz az intézményekre. Minde­nütt volt létszámleépítés, de so­kan gondolják: a polgármesteri hivatal kimaradt. Ennek is megvan az oka: számos plusz­feladatot kaptunk és vállal­tunk, mint például a kistérség vagy a Leader-program irányí­tása. Bezeréti Katalin szerint örömteli pillanatból több volt, mint kudarcból. - Jó, hogy erő­södött a demokrácia az elmúlt négy évben; működik már a ci­vil kontroll, a helyi egyesületek mernek javasolni, kritizálni, Bezeréti Katalin: Ráment egy év, míg elfogadták, hogy új szelek fújnak kérdezni. Elkészült a járda a partra vezető sétányon úgy, hogy életben maradtak az öreg fák is. Az ősszel folytatódik a beruházás útépítéssel, csapa­dékvíz-elvezetéssel. Örömteli, hogy önálló kistérség lett a föld­vári és hogy létrejött a többcélú társulás; mindkettő pluszpén­zeket hozott a városnak. Ami vi­szont fájó: hiába terjesztettem elő többször is, a képviselő-tes­tület többsége leszavazta, hogy a helyi televízió élőben közvetít­se az üléseket. Hiába, ez a de­mokrácia, a polgármesternek is csak egy szavazata van, ugyan­ez volt a helyzet, amikor nem értettem egyet a vízparti Bala­ton Klub eladásával... BALATONFÖLDVÁR - OIO

Next

/
Oldalképek
Tartalom