Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-01 / 178. szám

13 5 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD NAGYKORPÁD - _____ Vadonatúj buszöböl épül a település központjában HAMAROSAN MEGKEZDŐDIK és októberig el is készül a busz­öböl a faluközpontban. Az ön- kormányzat pályázati pénz és saját erő felhasználásával építteti meg az új buszváró helyet, amely kényelmesebbé és biztonságosabbá teszi a járműre való várakozást, va­lamint a le- és felszállást. A beruházás közel kétmillió fo­rintból valósul meg. Szebb, korszerűbb lesz az óvoda épülete is hétmillió forintból szeptem­berre teljesen átalakul, meg­újul a falu óvodája. Az intéz­mény kívüi-belül megújul, a tetőszerkezet korszerűsítése mellett a vizesblokkokat is ki­cserélik és akadálymentessé, vagyis kerekes székkel is be­járhatóvá teszik a létesít­ményt A rekonstrukcióhoz ötmillió forint pályázati pénzt nyert az önkormányzat A nyár végére megújul a katolikus templom TEUES KÜLSŐ-BELSŐ felújítást végeznek a helyi katolikus templomon. A munkákat, melynek során az épület tető- szerkezete is megújul, az egyház finanszírozza, de az önkormányzat is hozzájárult a felújításhoz. A település 150 ezer forintot adott az egy­házi létesítmény korszerűsí­tésére, mely jó ütemben ha­lad, így várhatóan a nyár vé­gére teljesen befejeződik a templom rekonstrukciója. Az oldal cikkeit Csikós Magdolna írta Fotók: Láng Róbert Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Nagycsaládban a legjobb közösség A família összetartó, de a falu népe már nem annyira Öten élnek együtt a falu köze­pén lévő családi házban Hoz- lárék, akiknél kisebbik lányuk maradt a szülői házban férjé­vel és kisgyerekével. Czárné Hozlár Eszter szerint előnye is hátránya is van annak, hogy a szülői házban maradtak. - A férjem nagyatádi származású, de nem igazán merült fel, hogy oda költözzünk, már csak azért sem, mert Attila a Volánnál dolgozik buszvezetőként, és a nagykorpádi vonalon jár, innen indul és itt teszi le a buszt. így munka szempontjából sokkal kényelmesebb mindannyiunk­nak. Egyébként is jó, hogy így együtt vagyunk apuval, anyu­val, hiszen nagy családban jobb, mint egyedül. Jól megva­gyunk, a gondokat, az örömö­ket is megosztjuk egymással és a mindennapi teendők is jobban megoszlanak. Persze vannak súrlódások nálunk is, de ezek nem jelentősek. Ettől függetlenül azt mondom, akik el akar menni a szülőktől, men­jen, hiszen egyedül, külön csa­ládban jobban meg lehet ta­pasztalni az élet nehézségeit. Mi egyelőre nem tervezzük, hogy különköltözünk a szüle­imtől. Anyagi lehetőségünk sincs rá, de a falun belül nem is költözködnénk. Ha egyszer úgy alakul, akkor Kaposvárra vagy annál messzebb me­gyünk, mert itt a környéken nincsenek lehetőségek. Én fod­rásznak tanultam, dolgoztam is a szakmámban, de itt a falu­ban már volt fodrász, mikor én kezdtem, így abból helyben nem tudtam megélni. A nagy­atádi Industrie Elektriktől mentem el gyesre, mikor meg­született a pici. Amióta itthon vagyok, azon gondolkodom, mit csinálok majd, ha lejár a gyes. Jó lenne tanulni valamit, amivel aztán el is tudok helyezkedni HOZLÁR FERENCNÉ évek Óta készít tortákat pörkölt cukor­ból. Egy falubeli idős asz- szonytól tanulta a dióból és olvasztott cukorból álló torta készítésének fortélyait, s ma már híresek szép, számos valahol. A kereskedelem érde­kelne, de ahhoz előbb érettségi is kell. Aztán ha az meg is van, még mindig, hiszen hiába vég­zem el az iskolát, ha nincs gya­korlatom, nem alkalmaznak.- Sajnos így van, ahogy a lá­nyom mondja - mondja Hozlár Ferencné, aki női szabóként dol­gozott otthon hosszú évekig, az­tán gerincproblémája miatt le­százalékolták. - Nehéz bármibe is belefogni. Mikor én kezdtem, azért könnyebb volt, de manap­ság már a varrásból se nagyon tudnánk megélni. Néha ma­gunknak varrók, mondjuk nem is bírnám úgy, mint régen. Azért mindennap van mit csi­nálnunk, van kiskertünk, mál­nánk és hát a picivel is elvan alakzatot megmintázó csip­kés tortái. Esküvőkre, szü­letésnapokra, évfordulókra szívesen rendelnek tőle a különlegességből helyből, a környékről és a környező megyékből is. az ember, habár most már megy, szaladgál. A háztartás­ban persze van teendő, de ezt megosztjuk a lányommal. A be­vásárlások kasszája közös, aho­gyan a főzést, a ház körüli mun­kákat is megosztjuk. Ha ki kell mennem a kertbe vagy málnát kell szednem, mint most nyár elején, akkor a lányom főz. A férjem és a vöm pedig a ház kö­rül segít. Anyósom is sokat van itt, sokat segít, és mi is gyakran átmegyünk hozzá. Mindenki­nek megvan a feladata. A szóra­kozást meg leginkább a tévé­zés jelenti, bár a gyerekek néha elmennek moziba, strandra. Az azért jó, hogy a kábeltévét be­vezették a faluban. Egyébként is sokat fejlődött Korpád, bár még van, ami hiányzik.- A szennyvízcsatorna pél­dául, ami az egyik legfonto­sabb lenne - szól közbe Eszter. - Fontosabb lenne, mint a gáz, mert fát csak vesz az ember, és árban lassan ugyanaz, mint a gáz, de a szippantás nagyon drága. Azt a pénzt inkább a kis unokámra költeném - mondja mosolyogva. Különleges sütemények olvasztott cukorból Hozlárék jól megvannak együtt a fiatalokkal. Czárné Hozlár Eszter (balról), Czár Boglárka, Hozlár Istvánná, Hozlár Ferencné a családi körben Lábodhoz tartoznak NAGYKORPÁDNAK 620 lakosa, mintegy kétszáz családja van. A falu legidősebb lakója Soós Józsefné, aki 86 éves, míg a fa­lu legkisebb gyereke két hóna­pos. A település intézményeit az 1969-es körzetesítés során közigazgatásilag Lábodhoz csatolták, s bizonyos értelem­ben ez a mai napig így ma­radt, hiszen az óvoda és az al­só tagozatos iskola működés tekintetében Lábodhoz tarto­zik, az ottani létesítmények tagintézményei. A faluban 1989 óta működik körjegyző­ség és polgármesteri hivatal. Pályázatokból fejlesztenek A FALU KÖLTSÉGVETÉSE 112 mil­lió forint, melynek jelentős ré­szét az önkormányzathoz tarto­zó létesítmények fenntartásá­ra, a működési költségekre, bé­rekre költi a település. Sokat fordítanak pályázatokra, illetve azok előkészítésére, hiszen a nagyobb terveket csak így tud­ják megvalósítani. A faluban magas a munkanélküliség ará­nya. Helyben kevés a munkale­hetőség, legtöbben Nagyatádon próbálnak munkát találni. RECEPT Nagykorpádi sajttorta HOZZÁVALÓK: A tésztához: 125 g vaj, 3 evőkanál cukor, 20 dkg kekszmorzsa A töltelékhez: 25 dkg túró, 40 dkg tejszínes krémsajt, 15 dkg cukor, 1 va­níliás cukor, 2 evőkanál liszt, 3 tojás, 1 tejföl mazsola, fahéj, aszalt vagy friss gyümölcsök, reszelt narancs- vagy citrom­héj, tejföl helyett gyümölcs­nektár. Egy szétszedhető torta­formát kivajaznak, majd a megolvasztott vajjal elkeverik a cukrot és a kekszmorzsát. Az így kapott masszát bele­nyomkodják a tepsibe. Simára keverik a túrót, majd hozzáad­ják a többi alapanyagot is. SZAMOKBAN Apránként azért korszerűbb lesz a falu ■ejlődés Lépésről lépésre valósítják meg a jól megfontolt terveket temrégiben parkot avattak a aluközpontban, s az ünnepé- yes átadáson Szabó Zoltán pol- ;ármester azt mondta, a kis >ark nemcsak szép zöldövezeti észe Nagykorpádnak, de jelké- >e is az elmúlt időszak fejlesz- éseinek, a település fejlődésé- íek. - Néhány éve egy kis fát iltettünk, akkor még csak az az így növény volt azon a terüle- en, ahol most egy kis pihenő­ész és a negyvennyolcas em- ékmű kapott helyet - mondta a >olgármester, aki négy éve ve- :eti a települést. - Ahogyan az a ds park, úgy fejlődött Korpád is íz utóbbi években. Lassan, de olyamatosan. Az itteni embe- ek nem nagyon tudnak eljárni szórakozni, így fontos volt szá­mukra a kábeltelevíziós szol­gáltatás, amit bevezettettünk. Ez aránylag egyszerű feladat volt, a neheze eztán jött, hiszen az utak, a járdák felújításra szo­rultak. Ehhez azonban már pá­lyázatok is kellettek, saját erő­ből nem tudtuk volna megvaló­sítani a falu hét utcájához tarto­zó járdák rendbetételét. Végül két év alatt sikerült annyi pá­lyázati forrást kapni, hogy több ütemben megvalósítsuk ezt is. Az intézményeink felújítása is szükségessé vált, ezt a folyama­tot most tudtuk elkezdeni, az óvoda rekonstrukciójával. Már tervezzük a folytatást, elkészül­tek a tervek az önkormányzat Szabó Zoltán polgármester szerint van még tennivaló a faluban epületenek korszerusitesere is, ami az orvosi rendelő megúju­lását is jelentené, hiszen a ren­delő velünk egy épületben van. Szintén pozitívum, hogy falu- gondnoki buszt tudtunk venni, ami nagy segítségére van a lakóknak, az ebédszállítás, a ki­sebb csoportok utaztatása so­rán. Viszont vannak még hiá­nyosságok is. A faluban nincs vezetékes gáz és szennyvízcsa­torna-hálózat sem. A gáz beve­zetése 150-200 ezer forintba ke­rülne családonként, amit az itt élők többsége nem tud megfi­zetni. így ehhez is támogatást szeretnénk szerezni. Szennyvíz- csatorna ügyében pedig mi is a kistérségi lehetőségre várunk. Figyelik az oviból kikerülő gyerekek további sorsát A gyerekekért, a falu legki­sebbjeiért dolgozik HORVÁTH mihályné, a helyi Pöttöm Pal­kó óvoda vezetője, aki szinte együtt él a kicsikkel. Nemcsak munkája miatt és a mindenna­pi teendők során figyel a gyere­kekre, hanem akkor is, mikor az óvodások már nincsenek az intézményben. - Sok helybeli kisgyerek nőtt fel mellettem, s természetes, hogy a mostani is­kolásokkal is jó a kapcsolatom. Az óvodában sok időt töltünk a gyerekekkel és igyekszünk szép emlékekkel gazdagítani a gyermekkorukat. Emellett az ovin kívül is próbálunk figyelni rájuk, ha szükséges segíteni ne­kik, a szüleiknek. Most 20 gye­rekünk volt, szeptembertől 24- en járnak majd hozzánk. Intéz­ményünknek helyi nevelési programja van, aminek része a környezetisme­reti nevelés, a szűkebb kör­nyezet védelmével pedig külön is foglalkozunk. Gondosságra, figyelmességre, összefogásra neveljük a hozzánk járó kicsi­ket a mesék, a játékok segít­ségével. A faluban lakók is büszkék a picikre, hiszen min­den rendezvényen ott vagyunk, szerepelünk, fellépünk. Ez öröm a szülőknek, nagymamáknak, de minden nagykorpáidnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom