Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
Minden harmadik magyar naponta cigarettázik, igaz, kevesebb szálat Az EU-ban tilos a dohányosok hátrányos mégkülönböztetése MAGYARORSZÁGON tíz nőből 2,5, míg tíz férfiból 4 dohányzik rendszeresen - derül ki az ODE Dohányzás Monitor 2006 felméréséből. Az utóbbi két évben a férfiak között négy százalékkal emelkedett a dohányzók aránya, a nők körében nem változott ez az arány. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében még mindig nagyobb a dohányosok aránya. annak ellenére, hogy többen dohányoznak 2006-ban, mint 2004-ben, a naponta elszívott cigaretták átlaga egy szállal csökkent. A dohányosok több mint a fele az idei évben húsz szálnál kevesebbet szív el naponta. A FELMÉRÉS MEGÁLLAPÍTJA, hogy rászokásban igen nagy szerepe van annak, hogy az illető családjában, illetve baráti körében hányán dohányoznak. Megdöbbentő adat, hogy a ci- garettázók háromnegyede már 18 éves kora előtt kezdett el rendszeresen dohányozni. JELENTŐSEN ELLENSÉGESEBB lett a közvélemény a dohánycégek marketingtevékenységével kapcsolatban: a lakosság kétharmada ért egyet azzal, hogy „meg kellene tiltani a dohány- termékek reklámozását az üzletekben”. A lakosság fele egyetért azzal, hogy „meg kellene tiltani, hogy a dohánygyárak sport- vagy közéleti rendezvényeket szponzoráljanak”. abban A lakosság szinte egésze egyetért, hogy ne legyenek kitéve a dohányfüstnek a gyerekek, a terhes nők és az idősek. Négy megkérdezettből három gondolja úgy, hogy senki semmilyen körülmények között ne lehessen kitéve dohányfüstnek. az európai bizottságtól szokatlan kommunikációs baki borzolta a dohányosok idegeit néhány napig. Vladimír Spidla, az unió kormányának tekinthető brüsszeli testület foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős tagja ugyanis azt találta közölni egy európai parlamenti képvisel& nek írott levelében: „egy állás- hirdetés, amelyik kiköti, hogy »dohányzók nem jelentkez- hetnek«, nem esik semmiféle tiltás alá”. A kijelentés - amelyet szóvivője is megerősített - nem csak azért keltett feltűnést, mert a bizottságnál fegyelmezettebb nyilatkozókat nehéz találni, s tagjai a legritkább esetben sem közölnek nem egyeztetett véleményeket. Ennél is furcsább, hogy Spidla szembekerült az EU talán legfontosabb alapelvével a hátrányos megkülönböztetés minden formájával szemben alkalmazandó tilalommal. Végül megint csak szóvivője kért szót, és jogszabályokkal cáfolta saját korábbi kijelentését. Á hátrányos megkülönböztetés tilalmát az unió az alkalmazás területén veszi a legkomolyabban. Ez alapján az elmúlt évtizedekben először a férfiak és nők közötti fizetéskülönbség ellen indult harc. Később a nem, faj vagy etnikai származás alapján történő megkülönböztetés tilalmát az élet minden területére kiterjedő jogszabályban erősítették meg. Az életkoron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon, valláson vagy meggyőződésen alapuló diszkrimináció tilalmát pedig a munkahelyekre terjesztették ki. S ugyanezt várják el minden tagországtól is - Magyarországot a 2004-es csatlakozás előtt többször érte bírálat, mert késlekedett elfogadni a diszkriminációellenes törvényt. TÉNY, A FENTI FELSOROLÁSBAN szó sem esett a dohányosokról - ezzel pedig jogilag az EU a tagországok kezébe adta a döntés jogát. Arról sem lehet azonban megfeledkezni, hogy a nem dohányzó dolgozók védelmében számos rendelkezés született - a munkahelyi dohányzási tilalmon kívül arról is, hogy a pihenőhelyen is biztosítani kell a tiszta levegőt. (A munkavégzést tehát elvileg nem zavarhatja a füst, bár Philip Tobin, az álláshirdetésében dohányosokat kizáró s ezzel az egész ügyet elindító ír cégvezető szerint a dohányosok bűzlenek, antiszociálisak és túl gyakran betegek) az európai unió azonban nem állt meg itt: a reklámozás tilalmán túl, s a félrevezetőnek tartott „light” elnevezés megtiltása közben több millió eurót költ dohányzásellenes kampányokra, egyre nagyobb feliratokat helyeztet el a paklikon, sőt, már elkészültek azok a hasonlóan nagyméretű képek, amelyeknek célja a fogyasztók elrettentése. Tóth Marcella- Gyükeri Mercédesz „Felszolgálót keresünk szállodánk éttermébe, gyakorlattal rendelkező, legalább angolul beszélő, nem dohányzó fiatalember személyében” - olvasható egy internetes hirdetésben. De nem ez az egyetlen olyan állás- ajánlat, amelynél feltételként szabják meg, hogy a jelentkező ne dohányozzon. A pozíciók széles skálájánál lehet találkozni ezzel a kitétellel, van olyan cég, amely nem dohányzó orvost, bolti eladót, takarítónőt, marketing- menedzsert, masszőrt, gyorséttermi dolgozót, kiadványszerkesztőt keres. Kétféle módon jelenhet meg álláshirdetésekben ez a kitétel. Lehet rá finoman utalni, például: „magyar tulajdonú középvállalat nemdohányzó pénzügyi osztályára keres...” Ezt megteheti egy munkáltató, állíthatja azt magáról, hogy füstmentes munkahely, vagy hogy az adott osztály füstmentes - mondta el érdeklődésünkre Buda Szabolcs, a jobpilot.hu ügyvezetője. A munkavállaló itt eldöntheti, vállalja- e, hogy a munkahelyen nem dohányzik. De ha a hirdetésben az elvárások között szerepel a „nem dohányzó munkatárs” megfogalmazás, az már hátrányosan különböztet meg. A jobpilot.hu szakértői szerint azonban a magyar jogban minden, a munkához nem kapcsolódó feltétel hátA nem dohányzó magyarok közel egyharmadáról mondható el, hogy munkahelye vagy családja miatt passzív dohányos. A munkahelyeken azonban javul a helyzet. rányos megkülönböztetésnek minősül, így akár büntethető is. A hirdetésekben megjelenő diszkriminatív kitételek miatt azonban nem indíthatnak eljárást az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, mivel az esetnek nincs sértettje - mondta el érdeklődésünkre Gregor Katalin, a szervezet jogtanácsosa. Csak akkor vizsgálhatnák ezeket a cégeket, ha valaki elmegy az állásinterjúra, ott közli, hogy dohányzik, és a munkáltató kifejezetten azért nem őt veszi fel. Azok a cégek, amelyek figyelnek a vállalat jó hírnevére (ez jellemzőbb a nagyobb multicégekre), óvakodnak minden, a munkavégzéshez nem kötődő diszkriminációtól. A potenciális pályázóknál és fogyasztóknál ugyanis inkább negatív Egyre több kicsengése van egy nyugati cég ilyen kitételnek. Az füstmentes. már gyakoribb, hogy a munkáltató a munkahelyen különféle eszközökkel, programokkal, tanácsadással segíti leszoktatni a dolgozókat, például ingyenes nikotintapasszal. Nyugaton egyre több multi hirdeti magáról büszkén, hogy füstmentes munkahely, de hangsúlyozza, a dohányzás mindenkinek a magánügye. Munka után nem szól bele a dolgozók életébe, és a felvételnél sem szempont*- magyarázza Buda Szabolcs. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem sok dohányos munkavállalót ért Magyarországon hátrányos megkülönböztetés káros szenvedélye miatt. Gyakoribb probléma, hogy valakit az életkora, neme vagy származása miatt ér diszkrimináció. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz ugyanis még nem érkezett olyan panasz vagy sérelem, hogy valaki azért nem jutott munkához, vagy azért nem szolgálták ki, mert dohányos. A 2003. évi 125. törvény pedig lehetővé teszi, hogy ha ilyen eset előfordul, a hatóság eljárást indítson az adott cég vagy szolgáltató ellen. A Philip Morris International dohányipari vállalat sajtóosztályán tájékoztattak minket, az európai uniós esettel kapcsolatban nem alakítanak ki álláspontot. A cég fontosnak tartja kiemelni, hogy a tudomány mai állása szerint „biztonságos” cigaretta nem létezik. A dohányipari vállalat azonban kutatásokat folytat, hogy csökkentsék a cigarettában található káros anyagokat. Az országban mennyire súlyos probléma a dohányzás? 2006. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP megkülönböztetés „Nem, Spidla úr nem fogalmazott pontosan. Amikor azt mondta, hogy el lehet utasítani a dohányosokat egy álláshirdetésben, akkor valójában úgy gondolta, hogy nem lehet elutasítani.” így írható le egy friss ügy a dohányosok és a dohányzásellenesek háborújában. A FELMONDÁS OKA: DOHÁNYZÁS? A dohányosok bűzlenek, antiszociálisak és túl gyakran betegek - egy ír cég vezetője ezzel akarta kitiltani a dohányosokat a vállalattól. Az EU egyik biztosa pedig erre azt mondta: bizony: aki dohányzik, azt ki lehet rúgni vagy el elhet utasítani. Tényleg? A HÉT TÉMÁJA
