Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-04 / 154. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JUUUS 4., KEDD Béresné Kövesi Zsuzsanna (balról), Brandtmiiller János, Béres Balázs Adrián és Kövesi Józsefné. A munkahelyek hiánya miatt felbomlik a család Családokat bont a munka költöznének Aki helyben jól megél, az csak aludni jár haza A kapuban németjuhász kutya köszönt. S bár kiírták, hogy ha­rapós az állat, kedvesen bújna hozzám, ha az időközben meg­érkező gazdája hagyná. Brandtmiiller János nyolc évig volt Mike polgármestere s ma is aktívan részt vesz a közélet­ben. Katolikus kántor és hittan­tanár. Kis házában két, egya­ránt négygenerációs família él.- Lányom, vejem, több unokám és dédunokám is itt él, ami szá­momra nagy öröm, hiszen így sokat lehetünk együtt - mondja a boldog nagypapa. - Bár nem nagy a ház, mindenkinek meg­van a külön kis része, a konyha és a fürdőszoba pedig közös.- A munkákat is együtt végez­zük, mindenki kiveszi a részét a háztartásból - veszi át a szót Kövesi Józsefné, aki házigondo­zóként és óvodai élelmezésve­zetőként dolgozik. - A férjem is helyben kapott munkát; sofőr és karbantartó. A női feladato­kat persze mi vállaljuk el a lá­nyommal, de a kert és az állatok gondozása közös feladat.- A kisfiam az állatokat szinte mindig együtt eteti a papával - mondja mosolyogva Béresné Kövesi Zsuzsanna, a dédunoka, vagyis a három és fél éves Bé­res Balázs Adrián anyukája. Sokáig azonban már nem lesz így együtt a család, a fiatalok ugyanis azt tervezik, hogy kü­lönköltöznek. Zsuzsannáék egyelőre csak a falun belül men­nek másik házba, de testvére, Norbert elköltözik. Ő Barcson dolgozik s a bejárás nehézkes. Ha a városban kap szolgálati la­kást, akkor végleg a háta mö­gött hagyja Mikét.- Mi a rokonoktól megörököl­tünk egy kis házat, nem messze innen - mondta a lánytestvér. - Reméljük, hogy még a nyáron sikerül beköltözni. Mi is szeret­nénk majd elmenni a faluból, de annak még nincs itt az ideje. Zsuzsanna egyedül neveli kisfiát, aki most a helyi óvodá­ba jár. Az iskolakezdésre azon­ban már Kaposváron szeretné­nek lakni.- Mikén élve nem tudok munkát találni - magyarázta. - Óvónőként végeztem, de hely­ben nincs munkahely. Kaposvá­ron pedig amint megtudják, hogy vidéki vagyok, megköszö­nik, hogy elmentem a felvételi beszélgetésre. A bejárás problé­más innen, ezt mindenki tudja, ezért nem alkalmaznak autóval nem rendelkező embert a falu­ból. A kocsi fenntartása azon­ban nagyon költséges. A gyes után kereskedő-vállalkozó isko­A kastély új gazdájában reménykednek a helybéliek AZ ÖNKORMÁNYZATON kívül egy kocsma és egy bolt ad munkát a faluban. Ezenkívül két gazda­ság van, egy krumplitermelő és egy pulykafarm. A jórészt csa­ládi vállalkozások mindössze két-három külső embert foglal­koztatnak csak. A falubeliek egy része azért még reményke­dik Egyrészt a most megépült szabadidőparktól várnak fellen­dülést és hosszabb távon mun­kát Másrészt pedig azt remé­lik, hogy a Somssich-kastély új, belga tulajdonosa is megtalál­ja majd a számítását az építen­dő szállodájában, s további munkahelyeket teremt lába kezdtem járni, most is azt végzem. Reggel elmegyek, este későn érek haza. Ezért az édes­anyám viszi a kicsit az oviba, ő is hozza haza. Gondolom, ez azután is így lesz, hogy külön­költözünk, bár a papa már most aggódik, hogy hiányzik majd neki Balázs.- Hát hogyne aggódnék, hi­szen olyan jól megvagyunk - reagált erre Brandtmüller János. - Tanítom a gyereket, sok mindent tud már az állatok­ról, a gazdálkodásról, bár még egész kicsi. Félek, hogy nagyon üres lesz nélküle a ház, de hát sajnos a fiatalok itt nem talál­nak boldogulást. Hiába szép, vi­rágos, ápolt a falu, munkalehe­tőség nincs és igazán szórakoz­ni sem tudnak itt a fiatalabbak. Korábban a mezőgazdaság, a krumplitermesztés meghatáro­zó volt Mikében, meg is éltek belőle szépen a családok. Már csak a varroda működik, de az is takarékon, és nem is helybe­lieknek ad munkát. Ma már csak néhány kisebb családi gazdaság van meg, apa-fia vál­lalkozások. Ők megélnek, de csak aludni járnak haza. Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette Csikós Magdolna Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Parkot kapott a település 5,5 HEKTÁROS SZABADIDŐPAR­KOT kapott a község, miután a Lábodi Vadászerdészet nem­régiben parkosította a falu ha­tárában lévő erdőrészét. A te­rületen padokat, pihenőhelye­ket helyeztek el és erdei ösvé­nyeket is kialakítottak. A par­kot hamar megkedvelték a helybeliek; idősek és fiatalok egyaránt szívesen járnak a közeli parkerdőbe. Leader-község lett Mike A bányai panoráma Egyesü­lethez csatlakozva a Leader+ uniós pályázati program résztvevője lett a község. A te­lepülés határában táblával is jelzett tagság azt jelenti, a kis település aktív részese a 2007 és 2014 között megvalósuló pályázatok előkészítésének. A kifejezetten kis falvak számá­ra lehetőséget adó program keretében számos fejlesztésre lehet pénzt igényelni, s Mike élni kíván a lehetőséggel. Átépítették a halálkanyart enyhébb ívű s jobb minősé­gű burkolattal ellátott lett a Mike határában lévő kanyar, amelyben korábban sok bal­eset történt. A felújítási és út- korrekciós munkát a Magyar Közút Kht. Somogy Megyei Területi Igazgatósága végez­teti el pályázaton nyert pénz­ből. Az őszig tartó munkák során nemcsak a kanyar, ha­nem az előtte és a mögötte lévő több kilométeres útsza­kasz is megújul. Nemcsak a veszélyes kanyart, hanem a környezetét is felújítják SZÁMOKBAN Sokan vallják magukat a kisebbséghez tartozónak MIKE KÖZSÉG NEVÉT elŐSZÖr 1213-ban említi a történelem. A falu 1745-ben került a Somssich család birtokába. A 19. század­ban két alkalommal is telepítet­tek Mikébe német, később ma­gyar családokat. A 752 lakos húsz százaléka cigánynak vallja magát. A falu legidősebb lakója nyolcvanöt éves, a legfiatalabb pedig három hónapos. Évek óta magas a faluban a munkanélküliek aránya A LAKOSSÁG KORÁBBAN főként a mezőgazdaságból, dohányter­mesztésből élt, most azonban már kevesen gazdálkodnak. A munkanélküliség húszszázalé­kos. Az önkormányzatnak négy önálló intézménye van; az orvosi rendelő, az óvoda, az alsó tagozatos iskola és a könyvtár. A falu költségvetése tízmillió forint, melynek jelen­tős részét az iskola és az óvoda fenntartása viszi el. Ezenkívül saját erőből költenek kisebb települési felújításokra is. RECEPT Sváb babos kifőtt tészta hozzávalók; fél kg bab, ötven dkg kifőtt tészta, egy nagy fej vöröshagyma, olaj, pirospapri­ka, só, bors és tejföl. Eredetileg bablevesből megmaradt babból készítették, de külön megfőzött szárazbab is megfelel a célnak. A sváb recept szerint a vörös­hagymát kevés olajon megfony- nyasztják, sózzák, majd pedig pirospaprikát adnak hozzá. Ezt követően hozzáteszik a babot, jól összekeverik, majd az egé­szet a közben kifőtt tésztára te­szik. ízlés szerint ízesítve, akár tejföllel lehet fogyasztani. Aki sültebben jobban szereti, az ti­zenöt-húsz percre a sütőbe is teheti az elkészített ételt. Mikén önerőből is futja fejlesztésekre gondok A rossz buszközlekedés miatt nem találnak munkát az emberek- Megfontoltan, lehetőségeink­hez képest jól gazdálkodtunk az elmúlt időszakban. Ezt az is mutatja, hogy hitele nincs a fa­lunak, s önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetbe került település sem vagyunk - mondta Tóth Ár­pád polgármester. - Ez utóbbi persze nem mindig jó, hiszen tulajdonképpen arról van szó, hogy nem vagyunk jogosultak plusztámogatásra. Ugyanakkor jó érzés, hogy a saját erőnkből is sikerült számos fejlesztést végrehajtanunk az elmúlt idő­szakban. A településen 22,5 millió fo­rintból építettek új útburkolato­kat, s több helyen kisebb felújí­tásokra is futotta a pénzből.- Ebben az évben a járdáink­ra költünk több millió forintot - tette hozzá a polgármester. - A rendelő felújításához pedig mintegy tízmillió forintnyi pá­lyázati pénzt nyertünk. így ösz- szesen 18,5 millió forintért épülhet korszerű orvosi rende­lőnk. Az iskolánk, óvodánk már most is szép, az intézmények konyháján pedig közel száz sze­mélyre főznek naponta. A szépen fejlődő településen továbbra is a munkanélküliség jelent problémát, s ennek okai évek óta változatlanok.- A buszközlekedés változat­lanul rossz - sorolta Tóth Ár­pád. - Reggel hat órakor indul az első, és este hét órakor érke­Tóth Árpád; Mikének hátrány, hogy a kaposvári kistérséghez tartozik zik az utolsó járat. Vagyis mű­szakba bejárni sehová nem tudnak a falubeliek, hiába van közel Nagyatád és Kaposvár is. A munkaadók pedig nem jön­nek helybe, aminek részben szintén az infrastrukturális problémák az okai. Nagy gond­ja még a falunak a szennyvíz- csatornázás hiánya. Mivel a többi zselici kis településhez hasonlóan a kaposvári kistér­séghez tartozunk, nem tudjuk megfelelően képviselni az ér­dekeinket ez ügyben. Önállóan pályázni képtelenség, a het­venhét tagú kistérségnek pe­dig ez nem érdeke, mivel a leg­több településen a csator­názás már megoldott. Adományokból segíti a gyerekeket az alapítvány 1999 óta működik a Mike Gyer­mekeiért Alapítvány. A négyta­gú kuratórium elnöke a nyugdí­jas ráczné gádor gyöngyvér.- Kizárólagosan a helybeli gye­rekek támogatására jött létre az alapítvány - mondta. - Nem ti­tok, hogy a faluban sok a hátrá­nyos helyzetű, nehéz körülmé­nyek között élő gyerek. Nekik szeretnénk segíteni a minden­napi dolgokban, illetve a gye­rekkoruk szebbé tételében. Programot keveset szervezünk. Kivétel például a minden évben megtartott úszásoktatás a nagy­atádi strandon. A tábort teljes egészében az alapítvány finan­szírozza. Emellett év közben já­tékokat, ajándékokat vásáro­lunk a gyerekeknek. Idén pél­dául az óvodába vettünk külön­böző fejlesztő játékokat, és néhány kerék­párra is futotta. Ugyanakkor a középiskolások segítésére is gondot fordítunk. Az alapítvány bevétele első­sorban magánszemélyek ado­mányaiból származik. Vannak képviselő-testületi tagok, akik felajánlották a tiszteletdíjukat. Emellett a helyiek adójának egy százalékából is származik né­mi bevétel, bár a magas arányú munkanélküliség miatt kevés adózó van a faluban. MIKE - 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom