Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-31 / 177. szám
063 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 31., HÉTFŐ GYÉKÉNYE S Idősb Borcsek Jánosné (balról), ifjabb Borcsek János, Borcsek Tamás és ifjabb Borcsek Jánosné játék közben. Jól érzik magukat Gyékényesen Fürdőzés helyett dolgoznak fiatalok Örökségül kapták a mezőgazdasági munka szeretetét HÍREK-.....................................* Új közúti határátkelőt szeretnének nyitni A TELEPÜLÉS VEZETÉSE régóta szeretne közúti határátkelő- helyet nyitni. Az elmúlt időszakban több ígéretet is kaptak, a horvátokkal egyeztettek. A vasúti határátkelőhelyen - a nagykanizsai határőr-igazgatóság adatai alapján - jelentősen nőtt a forgalom. Az egyenruhás-szervezet az egyik legjelentősebb munkaadó a környéken. Civilek, önkormányzatok, vállalkozók pályázhatnak az önkormányzat a kistérségi többcélú társulás tagjaként részese a Leader + Programnak, amely közel százmillió forintos pályázati forrást kínál a térség tizennyolc településének. A Magyar Népmese Vidékhez kapcsolódó fejlesztéseket segítő pályázatokat ezekben a napokban lehet beadni. Parketta az iskolába, mosdók az óvodába az ántsz előírásainak megfelelően hideg-meleg vizes kézmosási lehetőséget alakíttatott ki az önkormányzat az óvodában. Az intézmény egyébként minden évben a március 15-i, hagyományos Kossuth-vacsora bevételéből gyarapszik, így tudnak játékokat, új berendezéseket vásárolni. Az iskolában padozatot cserél az önkormányzat, most folynak a munkálatok. Szeptembertől megújult iskolában tanulhatnak a diákok Az oldal cikkeit Varga Andrea írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Reggel kilenc órakor már lüktet a falu. Biciklis asszonyok igyekeznek haza a boltból, a polgár- mesteri hivatal előtt árusok kínálják a portékájukat. Meg-meg- áll egy érdeklődő, aztán továbbsiet. A legtöbb gyékényesinek nagy a kertje, málnása van, meg itt a befőzés ideje, nem érnek rá bámészkodni. Egyedül a Kotró nyújtózik még álmosan, a nyaralóknak korán van a kilenc óra, a horgászok meg már bementek a partról. Az egyforma, apró tó menti házakban sok a nyaraló. Amikor épültek ezek a házak, a legtöbb tulajdonos nem is gondolt arra, hogy milyen jó befektetés. Az elmúlt években jelentősen felkúszott az áruk, s a kiadásuk sem jelent gondot. A tiszta víz s hogy nincs zsúfoltság, óriási vonzerőt jelent. A budapesti Hottó család például - mint elmondták - egy horgászmagazinban figyelt fel a dél-somogyi tóra, s nem csalódtak benne.- Nyugalom, szépség jellemzi a tavat és környékét - mondta Hottó Áron, a családfő. Kétéves fiukkal érkeztek, akinek hamar akadt társa is, mert a szomszéd házban is hasonló korú gyerekek nyaralnak. A faluban lakó, egyik ágon tősgyökeres gyé- kényesi Borcsek család azonban nem sok előnyét élvezi a tónak. Ezen a nyáron még egyszer sem fürödtek benne - mondták. A nagypapa Borcsek János őstermelő. A mezőgazdasági munkát szinte örökségként kapta a család, hiszen ahogy a nagymama, Borcsek Jánosné elmondta, kicsi koruk óta ebben nőttek fel és saját gyerekeik is ebbe az életformába szoktak bele, így nevelődtek. Répát vágtak, szecskát aprítottak már korán. Az ifjabb Borcsek János itthon maradt, idehozta zákányi feleségét, Erzsit. Kisfiúk, Tamás négyéves. A család reggel ötkor kel. A fia helyiek az utóbbi évekig nem nagyon fürödtek a Kotró tóban. A víz helyenként húsz méter mély, s ez távol tartotta őket. Sokáig nem érezték a faluhoz tartozónak, a környékére akkor mentek, ha muszáj atalasszony azt mondta: mostanában van abból negyed hat is, mert a hőség megviseli őket és nehezebb az ébredés. Anyósa az állatokhoz siet, a disznókhoz, a három tehénhez és a kisborjú- hoz. A tejet a meny viszi eladni a szomszéd községbe. Nem is bánnák a sok munkát, ha nagyobb értelmét látnák.- ló néhány éve még 190-en vitték a tejcsarnokba a tejet, most csak három családnak van tehene és a tejcsarnok sincs meg - mondta az idősebb Borcsekné. Nem kellett gondolkodnunk, hova adjuk el, és ha leszerződtünk a disznóra, biztosan megvették. De most minek termeljünk, ha nincs hova eladni? A fiatalok is elmennek a faluból, mert bizonyvolt. Ma a nyaralókban rejlő lehetőségeket is meglátják, bár gyerekcipőben jár még a falusi turizmus, kevés a szálláshely. Akik nem örülnek az idegenforgalom fellendülésének, a falu nyugalmát féltik. tálán a mezőgazdaság, mire maradjanak itt? A fölöttem járó osztályban még 34-en tanultak, most összesen száz iskolás sincs. A Borcsek fiatalok mégsem költöznek, most szépítgetik, újít- gatják a szülői házat. A férjnek a vasút ad munkát. Ám, mint mondta: itt sem egyszerű, hiszen amikor 1984-ben elkezdett dolgozni, még 300 embert fog- lakoztattak, ma már csak százat. Szórakozásra nem sok idő jut, de a mesztegnyői rétesfesztivált nem hagyták ki. A fiatalasszony elárulta: nem is törekszenek elmenni, mert a férje nem tud úgy ellenni, hogy csak „tétlenkedjen”. A nagymama szokta őket biztatni, hogy menjenek bálba, mert ők annak idején mentek a párjával. A Kotró is csak elvétve program. A feleség nem tud úszni, ahogy anyósa sem. Utóbbi mesélte, hogy gyerekkorában a szeme láttára mélyültek a bányatavak, tudja, milyen irdatlan mélység van a fürdőzők lába alatt. A fia azért megtanult úszni, bár féltették a szülők a tótól, amelynek a nagymama szavaival nincs is feneke. SZÁMOKBAN Bemutatóterem készül 288 MILLIÓ 454 EZER forintos főösszeggel készült el a település ez évi költségvetése. Negyvenmillió forint az ön- kormányzat működési hiánya, ezt az ÖNHIKI-támoga- tásnak köszönhetően 18,7 millió forinttal tudják csökkenteni. Az iskola padozatának a felújítására 7,5 millió forint jut, a nyílászárók idén kezdődő cseréjére 3 millió forintot fordíthatnak. A teljes beruházás ára tizennyolcmillió forint. A Dráva-projekt keretében bemutatótermet és oktatótermet alakítanak ki, valamint kilátót létesítenek mintegy 35 millió forintból. Felére csökkent a lakosság 1913. május 8-án született a település legidősebb lakosa, Ri- tuper Andrásné. A legfiatalabb gyékényesi Ivanics Boglárka, aki 2006. május 9-én látta meg a napvilágot. 1080-an élnek a faluban jelenleg. 1999-ben még 1259 lakos volt, az 1900- as évek elején pedig kétszer annyian - 2427-en - laktak itt, mint napjainkban. Vagyis a felére csökkent a lakosság száma egy évszázad alatt. RECEPT Málnás gyümölcskrém tíz deka málnát átpasszíro- zunk, ezután fél liter tejszínt habbá verünk. Tíz deka porcukorral elkeverjük, és a negyedrészét félretesszük, A többit összekeverjük a málnával és felét elosztjuk talpas poharakba. Erre negyven deka megtisztított, jól megmosott és lecsurgatott epret osztunk el, megcukrozzuk, rátesszük a krém másik felét, elsimítjuk rajta, s a visszahagyott tejszínhabbal és néhány szem málnával díszítjük. 10-15 percre hűtőszekrénybe tesszük és babapiskótával tálaljuk. Sajnos gyermekcipőben jár még a falusi turizmus Fellegvár lehet az épülő búvárközpont beruházások Pénz hiányában nem tudták felújítani a művelődési központot Időt és fáradságot nem kímélve kutatja a múltat A vállalt kötelezettségeinknek eleget tettünk, s a település megőrizte a működőképességét - hangsúlyozta Csordás József polgármester az elmúlt ciklust értékelve. Sajnos - akárcsak másutt - a lélekszám és a gye- reklétszám-csökkenés a jellemző, ami nehezíti az intézményeink fenntartását. A fenntartási költségek 45-50 százalékát ki kell gazdálkodnia az önkormányzatnak, ami a fejlesztés rovására megy. Ettől függetlenül lehetőségünk nyílt fejlesztésekre is, igaz, nem mindig arra lehetett pályázni, amire a legnagyobb szükségünk lett volna. Elkészült a ravatalozó, s - turisztikai szempontból lényeges, hogy - a Kotró-part környékét rendbe tették. Parkosítottak, szökőkút, ivókút készült, kulturáltabb a környezet. Az illegális táborozok és a szemetelők, a randalírozók azonban még mindig sok fejfájást okoznak.- A szennyvízvezeték kiépítésével jobb minőségű lett a tó vize, ezért különösen fontos, hogy megvalósulhatott a szenny- vízprögram - mondta a polgár- mester. - Sajnos nem kis pénzbe került az önkormányzati intézmények rákötése. Akadnak még problémák, ezeket azonban a kivitelező folyamatosan javítja. De inkább most, garanciális időn belül jöjjenek elő ezek, mint később. Csordás József polgármester: megőriztük a falu működőképességét A gondozási központban férőhelyeket bővíthették, ami nagyon kellett, hiszen harmincán várnak elhelyezésre. A tervezettnél kettővel kevesebb szobát építhettek, de így is három új szoba készült, s egynek már lakói is vannak. A másik kettőbe nyolcán költöznek. Az elmúlt időszakban megújult az iskola konyhája és sokat költöttek a vízmű gépház-rekonstrukciójára. Az épülő búvárközpont pedig a búvársport egyik fellegvára lehet, ám a befejezéséhez még ötvenmillió forint hiányzik. A polgármester csak azt fájlalja, hogy a művelődési házat - forrás hiányában - nem tudták felújítani. Családfáját kutatja födelmesi János. A férfi hat éve időt, szabadságot nem kímélve kutakodik a levéltárakban, könyvtárakban, böngészi a telefonkönyveket és felkeresi még élő rokonait. Szerencséje van, mert törekvésében a párja is támogatja.- Évtizedek óta érlelődött bennem, de csak 2000-ben kezdtem kutatni, amikor meghalt az apám - mondta Födelmesi lános. - Akkor megértettem ugyanis, hogy a múltamról már nincs kit kérdeznem. Kíváncsi voltam, hiszen ritka név a Födelmesi, sokan rosszul is írják le. Nem sokat tudtam az apai nagyapámról, aki Vindornyasző- lősről került Gyékényesbe 1919ben, s tíz év múlva meg is halt. A kutatás aztán magával ragaviseltek az őseink, a nyelvhasználatukról is, s már nem tudtam abbahagyni. 250-300 évre visszamenőleg feltárta a családfáját, sőt, a feleségei őseit is, és kutatta Vin- dornyaszőlős meg Gyékényes múltját. Igazi Sherlock Holmes-i munka ez - mondta. A maga tapasztalata tanította meg, hogyan érdemes kutatni, s ma már ő segít másoknak.
