Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-29 / 176. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 29., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Útszéli jövő: adózó pillangók gyors menet Három percig rontottuk az üzletet a hetes főút mentén Szolgáltatás a sztráda mellett. A baranyai bíróság szerint az örömlányoknak is adózniuk kellene. Ők viszont nem tudják, milyen jogcímen Kistérségek egyeztettek a regionális fejlesztésekről Kistérségi egyeztető fórumnak adott otthon pénteken délelőtt a kaposvári megyeháza címerter­me, melyre mind a tíz somogyi területfejlesztési térség vezetői meghívást kaptak.- Szerdán tárgyalja a regio­nális stratégiai fejlesztési prog­ramot a regionális fejlesztési ta­nács - tájékoztatott Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés elnöke előtte azonban le akartunk ülni a kistérségek vezetőivel, egyeztetni a somogyi álláspon­tot. A kormány elé várhatóan au­gusztus végén, szeptember ele­jén kerül a tervezet, mely nem­csak a Nemzeti Fejlesztési Terv II., azaz a 2007 és 2013 közötti időszakot öleli fel, hanem már tartalmaz terveket a rákövetke­ző hétéves ciklusra is. ■ Vas A. Módosították a panelpályázatok határidejét A panelpályázatok határidejé­nek megváltoztatásával fordult a Panellakok Érdekvédelmi Kö­zössége (PÉK) Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesz­tési miniszterhez. Lamperth Mó­nika döntött: a pályázatok leadá­sának határidejét szeptember 29-e helyett október 31-re módo­sítják. Ezzel azoknak a lakóhá­zaknak a képviselői számára is ■ Haladék a pá­lyázatok be­adására lehetőséget biztosítanak a panel­programban, akik a napokban hozták meg a döntést arról, hogy pályázni szeretnének. Csornai Ferenc, a PÉK egyesület alelnöke elmondta: a gondot többek közt az okozza, hogy a megyeszékhe­lyen összesen 3-4 pályázatíró szakember található, ők viszont az érvényes dátumig már nem tudnak több munkát vállalni. Hozzátette: a somogyi kezdemé­nyezés pozitív eredménye orszá­gos jelentőségű. A bő egy hónap lehetőséget nyújt arra, hogy a pályázni szándékozók elkészít­hessék pályázatukat, és hozzá­juthatnak már ebben az évben a támogatáshoz. ■ Meiszterics E. Nem kell tartaniuk a Bala- ton-parti örömlányoknak a somogyi adóellenőröktől, másfajta akciók kötik le az apehosok energiáját. Fónai Imre Meglehet, hogy a lányoknak egy friss precedensértékű bírósági ítélet alapján adózniuk kell...- Inkább egy menetet! - olda- log arrébb a hirtelenszőke, dús­keblű Ica. Egyből elkomorul az ábrázata, amikor elárulom, hogy mi járatban vagyok. Pedig, hogy el ne rettenjen, elő sem veszem a ceruzámat a jegyzetfüzettel... Néhány méterrel arrébb Andi is először tárt karokkal fogad, aztán rögvest előkapja a stopper­óráját. - Ezzel mérem az időt, most a tiédet. Három percet kapsz, kérdezz...- Ilyen jó a kapás, hogy ne­kem csak három perc jut? - ér­tetlenkedem. - Lehet, hogy pont abból a motorosból vagy kamio- nosból lenne kuncsaft, amelyik éppen elhúz; de amíg itt vagy, nem lesz fuvar... Azt akartam megtudni az örömlányoktól a 7-es főút siófoki bevezető szakaszán, hogy felké­szültek-e az adózásra, a vállalko­zói igazolvány kiváltására? A pé­csi adóellenőrök ugyanis a mi­nap megbírságolták ottani kollé­ganőiket, mert - természetesen- nem volt adószámuk és vállal­kozói igazolványuk. A Baranya Megyei Bíróság is az apehosok- nak adott igazat. Ez hát a jövő az út szélén?- Aztán mit írnának a vál­lalkozói igazolványba? Szexuális szolgáltatás? - teszi fel a költői kérdést Andi. - Francokat érde­kelnek az adóellenőrök! - veti oda az időközben újra közelebb merészkedő Ica.- Milyen alapon lehetne ellen­őrizni, hogy ki mennyit keres, mennyit vall be? - folytatja An­di, aki a többihez képest nem csak intelligensebbnek tűnik, hanem ápoltabb is; elárulja tit­kát: csak a szezonra jött a Bala­tonra, augusztus 20. után egy bárban folytatja, messze innen.- Nem lenne igazságos az áta­lányadó sem; akad olyan lány, akinek egy nap 30 ezer jön csak össze, másnak a 100 ezer is. Ha cserében kevesebbet zargatná- nak, lehetne szó a tevékenység „legalizálásáról”. Meg-megállnak a rendőrök, igazoltatnak, be is visznek néha, aztán másnap bí­róság elé kerülünk. Örülhetünk, ha megússzuk pénzbüntetéssel. A szezon elején tíznél is több örömlányt számoltam a siófoki bevezető szakasz két kilométe­rén - tizenhatan voltak, tudom meg a pontos számot a busz­megálló hűvösébe húzódó fiata­los barna bőrű nőtől, akiből ezen kívül egy szót sem lehet kihúzni -, mostanra megcsappant a szá­muk. Andinak erre is kész elmé­lete van: - Lejöttek először öten, azoknak jól ment, elterjedt a hí­re, aztán már túl sokan lettünk ezen a rövid szakaszon. Tudok olyanról, aki külföldre ment. Ott jobban lehet keresni? - kérdezem, de jelez a stopper: le­járt az időm. Gyors menet volt. Hogy ne távozzak kétségek kö­zött, megkönyörül rajtam a be­szédes hölgyemény: - Itt már tíz éve nem emelkednek az árak: a „szaxi” négyezer, a dugás öt-, a kettő együtt hatezer, de még így is sokan alkudnának a tarifából. Ezen nem annyira, azon már inkább csodálkozom: a pár száz méterrel arrébb rúzsozó szőke­ség azt állítja, tandíjra gyűjt. Re­mélem, csak viccel... Nem szakma AZ AMSZTERDAMI uniós egyezmény alapján olyan „szakma” nem létezik, hogy utcalány. Ezért is lepett meg több szakembert a pre­cedensértékű baranyai bí­rósági ítélet. Azt kérdik, akik papíron nem léteznek, azoktól milyen alapon kö­vetelnének adószámot. A somogyi adóellenőröket mindenesetre más jellegű akciók kötik le mostaná­ban a Balaton partján. - Az örömlányok ellenőrzé­sén még csak gondolkodni sem volt időnk - árulta el Hetesi Gábor, az APEH So­mogy Megyei Igazgatóságá­nak operatív ellenőrzési osztályvezetője. - A vendég­látásra, a kereskedelemre összpontosítunk nagy erők­kel, éppen a minap zajlott le a szokásos szezonközepi nagy országos akció. So­mogybán egyébként sem jellemző, hogy tömegesen álldogálnának az örömlá­nyok az utak mentén. Négyrészes filmet forgatnak a dél-dunántúli régióról Film készül a régióról. A produk­ciót 100 ezer forinttal támogatja a Dél-dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás. A Sziget Produkciós Iroda 5-6 millió fo­rintos költségvetéssel vállalta, hogy a Magyarország tudásrégi­ói című sorozatának első darab­ja a Dél-Dunántúlon készül. A filmek a gazdaság, a környezet- védelem, az oktatás és az egész­ségügy életébe engednek majd bepillantást. A négy húszperces tematikus filmet az M2-n vetítik majd. Gyenesei István, a társulás elnökhelyettese azt mondta: a társulás azzal a feltétellel ad megbízást a filmeseknek, hogy részletes forgatókönyvet készíte­nek a tervezett munkáról és mind a három megyében meg­bíznak egy-egy helyi tévés társa­ságot, akik feladatokat kapnak a forgatásból. ■ Fábos Erika A környezetet hittel védik a somogyi fiatalok Tizenhatodik alkalommal ren­dezték meg a katolikus egyete­misták és főiskolások találkozó­ját, ezúttal Nagykovácsiban. A ta­lálkozó szervezője a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete (KEFE). A július 25-30-ig tartó találko­zó kikapcsolódást, a hit elmélyí­tésének lehetőségét nyújta. Min­■ A találkozóra a nemhívőket is várják den évben egy témát dolgoznak fel: idén a teremtett világ védel­méről szólnak az előadások. Nemzetiségi estek, táncházak, népi mesterségek, vetélkedők, valamint sport és kirándulás is szerepel a programban. A szer­vezők a lelki táplálékról is gon­doskodtak: az előadások mellett mindennap van szentmise, 28- án, pénteken Balás Béla kapos­vári egyházmegyés püspök taní­tását hallgathatják meg a fiata­lok. Bár a fesztivál elsősorban főiskolásoknak és egyetemisták­nak szól, nyitott minden érdek­lődő számára. A találkozó öku­menikus, így a nemhívők is láto­gathatják. ■ Bartos László A határon túl is kíváncsiak Barcs gyökereire Uj kapu a Rippl-Rónai villához avatás Megnyitották a VI. rómahegyi búcsút Kaposváron A kaposvári jelbeszédet használják a tolmácsok Gyökerek címmel negyedszer je­lentkezik várostörténeti kiad­vánnyal a Dráva Múzeum. A tava­lyi számából a lipcsei állami könyvtár kért, mert az egyik ta­nulmány a barcsi németek bete­lepülésével foglalkozott. - A Gyö­kerek 1992-96 között öt számot ért meg, 2003-ban jelenhetett meg újból változatosabb tarta­lommal. Ekkor döntöttünk: min­den évben jelentkezünk a kiad­vánnyal. Ezúttal a Dráva menti horvátokkal foglalkozik a legtöbb írás - mondta Rózsás Márton mú­zeumvezető. A közelmúlt feltárá­sa is folytatódik: a kulákdepor- tálás helyi eseményeire és Hor­váth Béla szemészprofesszorra emlékeznek. ■ Nagy László Felavatták a kaposvári Rómahe- gyen a Rippl-Rónai villakert ka­puját és megnyitották a VI. ró­mahegyi búcsút, közreműkö­dött Erdős Melinda operett-éne­kesnő. A fehér kaput a Róma­hegyi Baráti Kör újíttatta fel, hogy megőrizze Rippl-Rónai Jó- zsef emlékét, hagyatékát, mond­ta Kolber István országgyűlési képviselő (MSZP), a baráti kör elnöke. Az eseményen Horváth János Milán festőművész, művészet- történész Kunffy Lajos életmű- 2 vét mutatta be, majd a Róma- f hegyért-díjat, az Aranyecsetet a g műteremben helyezték el a “ műteremben és szombaton ad- a ják át. ■ Gungel Mónika Kaput állítottak a villakerthez. Rippl-Rónai hagyatékát ápolják Bár több ezer siket él Magyaror­szágon, több jelnyelven kommu­nikálni tudó alkalmazottra lenne szükség a közintézményekben.- Somogybán a Siketek és Nagyothallók Országos Szövet­ségének (SINOSZ) alkalmazásá­ban mindössze két jelnyelvi tol­mács dolgozik - mondta Tamás Angéla, a megyei jelnyelvi tol­mácsszolgálat vezetője. A me­gyében 450 tagot regisztrált a SINOSZ, közülük 123 teljesen siket. Tamás Angéla szerint sokkal több tolmács kellene. Ahhoz, hogy valaki jelnyelvi tolmács legyen, előbb alapfokú, majd középfokú vizsgát kell tennie, végül el kell végeznie a tolmácsképzőt. Ráadásul a jel­beszéd régiókként változhat.- Itt is vannak különböző dia­lektusok, mint például a debre­ceni, a soproni vagy a kaposvári. Az úgynevezett jeljárások úgy különböznek egymástól, mint a mi beszédünkben például a pa­lóc vagy a szegedi. Ennek oka, hogy a siketek iskoláiban más­képp tanulják meg egymástól a gyerekek a jeleket - mondta a vezető. - Ilyen iskola van Kapos­váron, Budapesten és Vácon is. Vannak olyan szavak, mint például a Budapest kifejezés, aminek csaknem négyféle for­mája van. A különböző jelek között pici eltérés van, de meg lehet érteni mindegyiket. ■ Sasvári Katinka

Next

/
Oldalképek
Tartalom