Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-27 / 174. szám

SIOFOK 175 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK A Sió-parti és a balatoni kerékpárút összeér A NAPOKBAN ELKÉSZÜL műsza­kilag a Sió-parti kerékpárút, amely kapcsolódik a nemrég felújított Jókai parkhoz. Mindkét beruházást az uniós Orpheusz-program támogat­ta. A bringáét átadását össze­kapcsolják majd egy túrával. Augusztus 30-ra elkészül az a szakasz is, amellyel össze­kapcsolódik a Balaton körüli kerékpárúttal. Körforgalom épül a Vitorlás utcában folyik a Vitorlás utca teljes átépítése, a munkát az építők csak a csúcsszezon néhány hetére függesztik fel. Ezt kö­vetően állnak neki az új kör­forgalmú csomópont kialakí­tásának a Halászati Rt. telep­helye közelében. Ha elkészül a beruházás, onnantól kezd­ve kétirányú lesz a közleke­dés a vasúti átjárón át a Fő utcára. Ugyancsak jó hír az autósoknak, hogy a Széche­nyi utca is kétirányú lett az elkészült felújítás után. Jégolvasztó is kerül a főtéri járda alá A főtér átalakítása a járófelü­leteken túl a teljes zöldfelületet is érinti. Az amúgy is teljesen megújuló járda alá jégolvasztó berendezést építenek be. Nagy István városházi sajtóreferens szerint ez környezetbarát jég és hó eltávolító módszer. Ezzel sikerül kiváltani a növényze­tet, a járófelületet és a polgá­rok cipőjét tönkretevő, ag­resszív só használatát Nem kell havat lapátolni, jeget törni ezek után a főtéren Az oldal cikkeit Fónai Imre írta Fotók: Gáti Kornél Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Szenvedélyük a vitorlázás. A Pomucz-testvérek: János, István és Tamás amikor csak tehetik hajóba szállnak, és kifeszítik a vitorlákat Siófok-pártiak Pomuczék balaton-imádók Édesanyjuk is indult a vitorlás versenyeken- Neveltetésünkből fakadóan ragaszkodunk Siófokhoz. A Ba­laton szeretetét, a hajózási is­mereteket pedig a vitorláson szívtuk magunkba anélkül, hogy tanultuk volna - vallják Pomuczék. Családfájukat hat­száz évre vezette vissza Ma­tyiké Sebestyén József múze­umigazgató, a város helytörté­nésze, aki maga is rokon. Eb­ből kiderül, hogy a négy nagy­szülőből három sokadíziglen siófoki származású volt. Édes­apjuk a kivétel, mégis ő tette ismertté Siófokon a Pomucz nevet. Négyen vannak a Pomucz-testvérek: János, Ist­ván, Tamás és Mária.- Az ötvenes években, ami­kor tízezres lélekszámú nagy­község volt Siófok, szinte min­den családban volt sógorunk, kománk - eleveníti föl a legidő­sebb testvér, János, aki közgaz­dász. - Olyan is előfordult, de ez még a harmincas években, hogy a megyei bajnokságban futballozó siófoki csapatban egyszerre hét Gáspár lépett pá­lyára; mind rokon volt, anyai ágon.- Gyilkos-kocsmaként volt is­mert az a hely, ahol valaha az ősi Gáspár-féle kis üzlet állt - toldja meg Tamás. A négy test­vér közül ma ő a legismertebb; vitorlázott az 1992-es barcelo­nai olimpián, majd szövetségi kapitányként készítette fel a hazai legjobbakat a vitorlás versenyekre. Idősebb Pomucz János a ba­latoni vitorlásélet egyik megha­tározó alakjával, Szabó Imrével (Pempőként volt ismertebb) az ötvenes években beszálltak a helyi építőipari szövetkezetbe. Ebből Pomucz János elnökös- ködése alatt 250 dolgozót fog­lalkoztató ipari középvállalat lett. - Apánk szociálisan érzé­keny alkatként a romákat ka­rolta fel elsősorban - folytatja szívesen tenne a város sport­jáért ma is, bár nincs semmi­lyen hivatalos tisztsége, meg­bízatása Pomucz Tamásnak. Civilként, a Siófoki Vízi Sport­kör elnökeként azon fárado­zik, hogy minél több balatoni fiatal megismerkedhessen a vitorlázásnak legalább az alapjaival. Nyári vízi táborok ifjabb Pomucz János. - Sokat alkalmazott, a szövetkezet há­zakat is épített nekik. No és nagy sportbarátként is ismert­té lett. Többször nyert magyar bajnokságot vitorlázásban. Tamás és István örökölte ezt tőle, ma ketten viszik a vitorlás boltot a kikötő tövében. - Anyánk is vitorlázott, még ver­senyeken is indult - döbbent meg a szavaival István. - Mi meg a hajón szívtuk magunkba a tudományt; a vízi biztonságot, a különböző tudnivalókat, a Ba­laton imádatát. Apánk és Pem- pő a szövetkezeten belül egy ha­jóépítő üzemet is alapított, Fü­reden. Tamás és én is ott kezd­tünk sportolni, ő vitte többre. jelentenek erre például remek lehetőséget. Azt pedig roppant kevésnek tartja a korábbi vi­torlás EB-bronzérmes, ametíy- nyit a helyi önkormányzat a sportra költ a város költségve­téséből. Sok helyütt jár ország- ban-világban, s úgy látja, az arányok szinte mindenütt ked­vezőbbek a siófokinál. A legidősebb testvér, János közgazdászként elkerült a vá­rosból, de nemcsak őt, hanem a családját is hazahúzta a szíve.- Mindig csodálattal figyel­tem világjárásom során: a spa­nyol fennsíkon például mi ma­rasztalja a pásztort egy bodegá- ban az állataival - mereng el Tamás, a hajdani olimpikon. - A vonzódás, a ragaszkodás a szülőföldhöz, akár csak nálunk.- Vita akad köztünk is a vi­lág, meg a város fejlődése kap­csán, de az, hogy Siófok-pártiak vagyunk, alaptézis - tudatja Já­nos. - A lányom és a vöm ha­mar beleszerettek a városba Bu­dapest után, a fiam már kritiku­sabb, ő fájlalja, hogy nem őrzi meg Siófok a parti villasor ha­gyományait és engedi magas üdülőházak sorát építeni köz­vetlenül a Balaton mellé.- A rendszerváltás után meg akartak nyerni a Pomucz név előnyei miatt a helyi politiká­nak. Jól döntöttem, hogy nem vágtam bele - árulja el Tamás. - Még ma is túlságosan átpoliti­zált a helyi közélet. A gyereke­ink már talán majd egy ebből a szempontból is üsztább, egész­ségesebb világban élhetnek... Vízi táborba hívja a Balatonnál élő fiatalokat 3,5 milliárd fejlesztésekre a város 2006-os költségvetésé­nek kiadási és bevételi főösz- szege 11,9 milliárd forint. Idén fejlesztésre 3,5 milliárdot költ­het az önkormányzat. Siófok nevét 1055-ben már említi a Tihanyi Apátság alapítólevele. Rákóczi fejedelem 1705-ben adományozott címeres pecsé­tet a településnek. A fürdőhely kialakulása az 1800-as évek közepén kezdődött. 1861-ben megépült a Déli Vasút, majd 1864-ben a hajókikötő. Siófok 1968-ban kapott városi rangot. Gyarapodik a lakosság A VÁROS ÁLLANDÓ LAKOSAINAK száma: 24 437. A 060 év közöt­tiek 19 399-en vannak, a hat­van év felettiek 5 038-an. Az ál­landó lakosokból férfi 11 358, nő 13 079. A rendszerváltás­kor, 1990ben 22 ezren éltek Siófokon, a várossá válás után két évvel, 1970-ben 16 974-en. A városban több, mint félszáz civil szervezet működik. RECEPT Pácolt csirkecomb hozzávalók: 1 vöröshagyma, 3 evőkanál olívaolaj, 1 na­rancs leve és lereszelt héja, 1 citrom leve, 8 csirkecomb, 20 dkg paradicsompüré, hat dkg méz, só, bofs és tabasco szósz. A hagymát apróra vágjuk, ola­jon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a narancslevet és a lereszelt héját, a citromlevet, a paradicsompürét és a mézet. 15 percig főzzük, majd sóval, borssal és néhány csepp ta- bascoval ízesítjük. A csirke­combokat két-három órán át az elkészített szószban pácol­juk. A grillezésnél fontos, hogy a rácsot jól beolajozzuk és fel- forrósítjuk mielőtt rátesszük a combokat, melyek mindkét ol­dalát negyed órán át sütjük, hogy jó ropogós legyen. Köz­ben megkenhetjük páclével. Elén a fejlődésben a Dél-Dunántúlon beruházások A szállókkal és a fürdővel ma már téli-nyári üdülőhely a város Bemutatná a fiataloknak a jeles elődök jó példáját Nem csak Somogy megye, s a balatoni régió, hanem a Dél-Du- nántúl legdinamikusabban fej­lődő városa Siófok, állapította meg egy tanulmány. Balázs Ár­pád siófoki polgármester sze­rint ez mindennél beszédesebb most, amikor a helyhatósági vá­lasztások közeledtével lehet majd ilyen, meg olyan értéke­lést is olvasni arról, hogy sike­res volt-e, vagy sem az elmúlt négy év.- A legnagyobb szabású be­ruházások itt valósultak meg a térségben, s közben stabil ma­radt a gazdálkodásunk; a hitel- állományunk inkább csökkent, mintsem nőtt volna - mondta Balázs Árpád. - A képviselő­testület szakszerű, eredményre törő munkát folytatott. S a kö­vetkező testületnek sem kell „megszorító csomaggal” kezde­ni, vagyis nem a város jövőjét éltük fel a sikerek érdekében. Négy éve először fogalmaztunk ciklusprogramot, s bár az élet általában átírja a szép elképze­léseket, alig kellett terveket fel­adnunk. Az elsődleges cél a be­ruházásokkal a foglalkoztatás javítása volt. A számok mai vi­lágunkban nagyon felértékelőd­tek, s továbbra sem hazudnak. Folyamatosan nő a lakosság száma, de stabilan a legalacso­nyabb a régióban a munkanél­küliek aránya. Azt a célt is ki­tűztük, hogy több turista jöjjön Balázs Árpád: a lakosság száma nő, a munkanélkülieké nem nyáron, s legyenek turisták té­len is. Ha ezen a téren még messze is vagyunk az ideálistól, de már vannak jól látható ered­mények; újabb és újabb wellnes-szállók épülnek, s ki­nyitott a Galérius fürdő. Siófok most már nemcsak az első szá­mú nyári üdülőhely, hanem té­li-nyári termálfürdő hely is az ország turisztikai térképén. El­mondható tehát, hogy jó úton járunk. A siófoki polgármester elárul­ta: a számára legkedvesebb be­ruházás a Jókai park átépítése volt. A leghasznosabbnak az utak építését, felújítását tartja, a leginkább jövőbe mutatónak pe­dig az aranyparti élményfürdőt. juhász János még mindig nem nyugszik... Több, mint tíz éve a telefonellátási gondokra kere­sett megoldást a Balatel megala­kulásának a szorgalmazásával, aztán Siófok virágosításába fo­gott „Tegyünk virágot az ablak­ba” jelszóval. Nemrég a Tudatos Vásárlók Körét alapította meg, közben „megmentette” a bezárt kispiacot, Most Múzeumbará­tok Köre toborzásán fáradozik.- Már megalakult a kör - tájé­koztat Juhász János. - Talán még nem késő, s megmenthető a vá­rosnak a több éve bezárt Beszé­des József vízgazdálkodási mú­zeum anyaga. Magánemberek közreműködésével már gyűlik az anyag a jeles elődeinket be­mutató tárlatra, arra készülünk, hogy az évvégi városnapon nyit­juk meg. Kelle­nek a példaké­pek! Dalkörök, fürdőegyletek, régi szakmák, művészek, hí­rességek bemu­tatására készülünk. Megérdem­lik az emlékezést, akik hozzájá­rultak Siófok szebbé, jobbá téte­léhez. Gondolkodunk a helyi cé­gek fejlődéstörténetét bemutató kiállításon; halászat, vasút, hajó­zás, kőolaj, idegenforgalom, len­ne miből meríteni. S a Balaton élővilágát, a vízgazdálkodást is szívesen megismertetnénk az új generációkkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom