Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-22 / 170. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 22., SZOMBAT LENGYELTÓTI TÜKÖR Könnyedebb olvasmányra vágynak nyáron a varoslakók Életre keltett történelem aratás Az egykori magtáros mindig szívből végezte a munkát „Teltházzal” működik a városi könyvtár a nyári hónapokban. Peitlerné Takács Éva könyvtár- igazgató arról számolt be: a látogatók fele az internet-használat miatt keresi fel a bibliotékát. Tódban nyolc számítógép áll rendelkezésre, a helybelieken, külföldi ingatlantulajdonosokon túl sokan járnak ide környékbeli településekről. A könyvtárigazgató elmondása szerint a 23 ezer kötetes könyvtárban nyáron a könnyedebb olvasmányok a kelendőbbek, míg ősszel rendszerint a szakirodalom iránt nő meg az érdeklődés. Jelenleg nyolcszáz beiratkozott olvasót tartanak számon. ■ Füleki T. A felújított útburkolat állja majd a vihart A korábbinál lényegesen biztosabb alapokon álló út épül a keleti temetőben. Ismert: a korábbi utat a kora-nyári vihar mosta el teljesen, a domboldalról lezúduló víz a térkő-burkolatot is magával sodorta. Sándor János, a polgár- mesteri hivatal műszaki referense arról számolt be: az új út készítése előtt árokkal, gáttal erősítették meg a dombon a területet, ezért a legutóbbi vihar már nem tudott betörni a temetőbe. A referens elmondása szerint az űj utat az előzővel ellentétben betonalapra helyezik, szélesebb lesz. A viharkárok helyreállításához 13 millió forintos vismaior-támo- gatást hagyott jóvá a városnak a megyei területfejlesztési tanács, az igényt az illetékes minisztériumhoz továbbították. ■ F. T. Egyhetes tábort szerveznek a papiak udvarán A papiak udvarán szerveznek egyhetes gyermektábort a következő napokban. A Hit és Fény Alapítvány jóvoltából enyhén fogyatékos fiatalok tölthetik el a szünidő egy részét a városban. A vendégek Kaposvárról és környékéről érkeznek. Készülődés a nagy napra. Kajtán János fél évszázaddal ezelőtt minden nap kalapálta a kaszát, mert kellett a jó szerszám a gabona aratásához Már-már történelem mindaz, ami ma megelevenedik Lengyeltótiban. Füleki Tímea A kisváros néhány lakója azt gondolta: nem hagyják kikopni az emlékek közül az egykori „kézi” aratások hagyományát, hangulatát Eszükben sem volt fesztivált szervezni, megkeresték az öregeket: „elkérték” a határt, mennének aratni. A hetvenkét esztendős Kajtán Jánost magától értetődő volt felkeresniük.- Föl vagyok készülve a nagy napra, két kaszám is van. Összeállt már a brigád, a kaszás, a marokszedő, meg a kévekötő. Én azt vállaltam el, hogy kalapálom a kaszákat, értem a dolgot- Kitől tanulta annak idején?- Nem kellett azt tanítani, rájöttünk saját magunktól. Még azt sem mondanám, hogy olyan sokat kellett volna nézni édesapámat, amint csinálta. Kisgyermekként is volt feladatunk az aratásokon, hordtuk a vizet. Iskolás koromban meg már szántottam.- Azt mondják Önről, hogy tősgyökeres tóti.- A dédszüleim is azok voltak.- Mi lett az iskola után?- Amikor az ember az iskolából kimúlt, már mindent kellett csinálni. Nálunk kicsit más volt a helyzet. Középparasztnak mondtak minket. Annyi volt a föld, hogy nem bírtuk volna. Húsz kataszteri holdja volt édesapámnak, annak fele a búza, a rozs, az árpa, meg a zab. Ezért voltak mindig részaratóink. Jött egy család, belőlük összeállt a kaszás, a marokszedő, a kévekötő, ők arattak. Nekünk meg annál több volt a dolgunk a „betakarolásnál”. Négy-öt nappal az aratás után összeállt a baráti társaság lófogatokkal, megegyeztünk, hogy kinél kezdjük. Egy gazda földjén két nap alatt végeztünk három fogattal.- Más volt akkoriban a kapcsolat a tótiak között?- Nagyobb tiszteletet adtak az emberek egymásnak, nem úgy mint most Más szellemben éltek, most nagyobb az irigység. Jó közösség volt, összeálltunk, amikor csak kellett. Szinte mindenki gazdálkodott. Az iparosok voltak még, akik a mezőgazdaságot kiszolgálták, a bognár, a kovács és még sorolhatnám.- Bizonyára nemcsak az izzadság, hanem az ünnepek is közösek voltak. Aratás után a bál, a kikapcsolódás.- Nem tudnék ilyet mondani, nem emlékszem. Az az igazság, mindenkinek megvolt a maga kis öröme azzal hogy „ennyi vagy annyi gabonám lett”. Voltak disznók, meg a hízóbikának volt jó ára.- Meddig ment ez így Tótiban?- 1960 őszén még mindenki a saját parcelláján vetett, aztán azt Félszázados időutazás az élő történelemórán lengyeltótiban 02 alpolgármester javaslatára áll ma ösz- sze az aratóbrigád. A munka dandárját a régi tótiak végzik, akiknek egykori mindennapjait sokan most láthatják először. Többen azt tervezik■ gyerekeiket, unokáikat is magukkal viszik az „élő történelemórára”. Reggel hét órakor indulnak a földre, az asszonyok kosarában a szalonnával meg a hagymával. már a közösben arattuk. Jött a té- eszesítés, elvették a földeket. Akik tudtak aratni, bérbe learattak a téesznek, a fizetség az volt, hogy minden tizedik mázsa gabona a brigádé lett. Egy-két évig még így kézi erővel ment a munka, aztán lettek a gépállomások. Tótiban volt központ.- Ilyen egyszerű volt ez?- Mit tehettünk volna? A legjobb szó az, hogy „önként bekényszerítettek”. Nem hogy egy szavunk sem lehetett, de még tapsikolni is költött, hogy hű de jó lesz ez nekünk! Persze össze sem lehetett hasonlítani azzal, amikor mindenki magának dolgozott, és tudta, hogy mit miért csinál. Az embernek meg kellett találnia a helyét. Engem megválasztottak magtárosnak, 30 éven át ezen a poszton voltam, innen mentem nyugdíjba. Mindig a szakmában maradtam.- Sosem gondolt arra, hogy mást csinálna?- Szerettem, iparra soha nem gondoltam. Anyám sokat mondta: „Fiam, te miért nem tudsz traktoros lenni, azokat jobban megfizetik!” Mondtam neki: nem tehetek róla, az nem született belém. 11 Lemezen énekel a templom kántora LEMEZT ADOTT KI a CantO Duó, melynek bemutatóját a keddi Jakab-napon, a védőszent ünnepén tartják a helyi templomban. A korongon hallható egyházi műveket orgonán Izinger Attila, Fejér megyei kántor szólaltatja meg, a lemezen Molnár Zoltán, a tóti templom kántora énekel. Le kell bontani az elavult épületrészt ELŐZETES IGÉNYÉT JELEZTE az önkormányzat jövő évi céltámogatásra. A tervek szerint az iskola elavult, clasp-rendszerben épült részét váltanák ki az ebédlő feletti új szint építésével. A beruházás 323 millió forintból valósulhat meg, ennek 85 százalékát remélik a központi költségvetés forrásaiból. Uj tagokkal bővült a tóti jazz-zenekar A BALATONBOGLÁRI JAZZ és Bor Fesztivált nyitotta a helyi Balaton Jazz Orchestra fellépése. A Korolovics Lajos vezette zenekar tagsága folyamatosan bővül tavalyi megalakulása óta, repertoárjukban főként a harmincas, negyvenes évek jazz- standard-jei szerepelnek. Siker. A bogiári fesztiválon nagy tapsot kaptak a tótiak HIRDETÉS iarcs-Naaaiái Klímás modelljeink már havi 22 366 Ft-tal elvihetők! $ Karvalics & Karvalics Kft ...................- kq rvalics@qxelero.tiu 1 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 86. Tel.: 06-82/461-442 Nagyatád, Dózsa Gy. u. 102. Tel.: 82/553-018 Hűsítő araka Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 7500 Nagyatád, Dózsa Gy. u. 13. Tel./Fax: 82/553-042 E-mail: info@ady-nagyatad.sulinet.hu Érettségire épülő szakképzéseink a 2006/2007-es tanévben 1. Gépipari számítástechnikai technikus (2 év) OKJ: 52 544204 2. Idegenforgalmi technikus (2 év) OKJ: 52 787202 3. Rendszerinformatikus (2 év) OKJ: 52 464103 Számítástechnikai szoftverüzemeltető végzettséggel (1 év) Jelentkezési határidő: 2006. augusztus 15. • Jelentkezési lap átvehető az iskola titkárságán. Őseink mestersége éled újra a nyári táborban Balatonboglári, balatonlellei és fonyódi jelentkezők is akadnak a kézműves-táborba, amelyet a jövő héten tartanak a Csalogány iskola diákotthonában. A hétfőn kezdődő programra nem csak az intézmény diákjait várják a szervező pedagógusok. Farkas Edina, a Csalogány iskola igazgatója elmondta, hogy először szerveznek nyári tábort az érdeklődő helyi és környékbeli gyerekeknek. Céljuk a magyarság múltjának, népünk ősi kézművességének és hagyományainknak az ápolása. A foglalkozásokat vezető mesterek az ország legkülönbözőbb részeiből érkeznek majd, igazi különlegességnek ígérkezik a lószőr-ékszerek készítése. A gyermekek a tábor négy napja alatt megismerkedhetnek a nemezelés fortélyaival, s nem maradhat el az ősi mesterségek sorából a fazekasság. Faraghatnak az érdeklődők régi népi játékokat, az utolsó nap meglepetéseit pedig hétpecsétes titokként őrzik a szervezők. Az igazgató elmondása szerint hagyományteremtő szándékkal rendezik a nyári tábort, ahol a sok érdekes program mellett íjászkodhatnak is a gyerekek. ■ Füleki T. ■ Lószőr-ékszere- ket készíthetnek a gyerekek a Csalogány iskolában.
