Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-01 / 152. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JULIUS 1., SZOMBAT MI A VÉLEMÉNYE Beteg-e egészségügy? BRANDTMÜLLER ISTVÁN, a megyei kórház gazdasági igazgatója: - Nagyon sok baja van az egészségügy­nek. A közvélemény előtt mindig csak az anyagi dol­gok jelennek meg, pedig a szerkezetével is nagy gondok vannak. Ilyen pél­dául az orvoshiány, de még számtalan hibát so­rolhatnánk. Újra össze kellene rakni az egészség­ügyet, hogy megoldódjon ez a probléma. deák borbála könyvtáros: - Abban biztos vagyok, hogy nagyon beteg az egészségügy. Igazából nem is tudom, mit lehetne ten­ni ez ellen, hiszen annyi mindent kipróbáltak már, és mégsem sikerült. A leg­nagyobb gond talán az, hogy amit eddig befizet­tünk egészségügyi járulé­kot, az valahogy mára elfo­gyott. Szerintem nem jól osztják el a rendelkezés­re álló pénzt. varga csaba, a megyei Sürgősségi Betegellátó Centrum vezető főorvosa:- Igen, rettenetesen beteg. Sajnos, már nagyon régóta fennáll ez az áldatlan álla­pot. Az a legnagyobb baj itt, hogy az egészségügyet úgy kezelik, mint a magyar futballt. Vagyis hogy min­denki ért hozzá. Az lenne a legjobb megoldás szerin­tem, ha a szakma emberei­re bíznák a döntéseket. Gyakran harsan a kürtszó tehetség Örömzenél az ifjú iharosberényi tenorkürtös tehetség Alkata alapján inkább he­gedűt képzelnénk Kiss Dá­niel kezébe, nem trombitát meg kürtöt. Ennek ellenére olyan jóban van az említett hangszerekkel, hogy kor­osztálya országos legjobbjai között tartják számon. Varga Andrea Az iharosberényi 16 éves fiatal­ember szobája is árulkodik: a hangszigetelt ajtón túljutva okle­velekkel borított falra szegeződik a szem, s Dani nyolcéves zenei pályafutásának a sikereit élhet­jük újra. Az elismerések között a legutolsó a legrangosabb: a VIII. Országos Mélyrézfúvós Verse­nyen tenorkürtben a második he­lyen végzett. Az országos megmé­rettetést területi válogató előzte meg Pécsen, ahol az elérhető hat­van pontból ötvenkilencet szer­zett. A kiskunfélegyházi döntőn már nagy önbizalommal indulha­tott. Olyannyira profi volt a me­zőny, hogy harsona-verseny- számban nem is osztott díjakat a szigorú zsűri, mert szinten alulinak ítélték a teljesítménye­ket. Ám tenorkürtben két első és két második helyet is adtak, egyet Dani­nak köszönhetően. A fiú az alapokat a csurgói zeneiskola tanárától, Horváth Endrétől ta­nulta, akire ma is szeretettel em lékezik, bár most Nagykanizsán tanul és zenél. Másodikos korá­ban egyébként trombitával kez­dett, aztán váltott tenorkürtre, ami tanára, Tatár Csaba szerintjó választás volt.- Daninak bejött a tenorkürt, tehetséges gyerek. Négy darabot­,-C.- mm Tiszta hangokra hangolva. Kiss Dániel és a nagyméretű hangszer Farkas Ferenc-díj titkos szavazással döntöt­tek arról Nagykanizsán, hogy kié legyen a Farkas Ferenc- díj. Kiss Dániel kapta. A ze­nei pályára készülők hang­versenyére Ls meghívták - annak ellenére, hogy nem szeretne hivatásos zenész . lenni -, ahol így konferál­ták fel a növendékek és a tehetség... tanultunk meg, a kötele­zőkkel magasra tették a mércét - mondta a pedagógus, aki útra- valóul Johann Harth- m a n n Fa c a - litáját „adta” a fiúnak, ahogy annak idején ő is a taná­rától „kap­ta” a külön­leges, nehéz darabot. Tanít­ványa pedig ak­kora sikerrel ját­szotta, hogy mások is lecsaptak rá. Dáni­el nem készül zenei pá­lyára. Azt nem tudja elkép­zelni, hogy végképp letegye a hangszert, de a kötelező zené­lés helyet inkább örömzenél, s mint mondta, ez mindig része lesz az életének. Színcsapdát vetnek be a növényvédősök cseresznyelégy Ha bárhol fertőzést találnak, rögtön zárlatot rendelnek el Fejér megyében már találtak ke­leti cseresznyelegyet, Somogybán még nem mutatták ki a károsító jelenlétét - tájékoztatta a Somo­gyi Hírlapot pénteken a megyei növény-és talajvédelmi szolgálat. Hazánkban nem honos a ká­rosító, a hatóság országos felde­rítést rendelt el, tudtuk meg pénteken Tóth Istvántól, a nö­vény- és talajvédelmi szolgálat vezetőjétől. A légy lárvái rendkí­vül intenzív mértékben károsít­ják a gyümölcsöt, s ha nagyobb tömegben jelennek meg, ko­moly veszteséget okozhatnak a meggy- és cseresznyeültetvé­nyekben. A károsodott gyü­mölcs - megfelelő kezelés hiá­nyában - csak szeszipari célra hasznosítható. Tóth István azt is elmondta: ha bárhol fertőzést találnak, az érintett területen növény-egész­ségügyi zárlati intézkedést ren­delnek el. A fákon lévő, illetve a hullott gyümölcsöt is megsem­misítik. Ezzel próbálják megaka­dályozni a fertőzés továbbterje­dését. - Somogybán is megkezd­tük a vizsgálatot, pár helyen színcsapdát helyeztek el munka­társaim - tette hozzá Tóth Ist­ván. - Eddig még egyetlen kis­térségből sem kaptunk gyanús bejelentést. ■ Harsányi Miklós MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Bólingat és koccingat nyelvünkben, ha három különböző mássalhang­zó kerül egymás mellé, akkor a középső - beszéd közben kieshet. Ez a más­salhangzó-kiesés törvé­nye. Néhány példa: most sincs - ejtése: mos sincs; mindnyájan - ejtése: min- nyájan; azt hiszi - ejté­se: asz hiszi (vagy: assziszi)... Ezeket az al­kalmi hangkivetéseket írásunk általában nem kö­veti; tehát marad a „most sincs", „azt hiszi" stb. azt írtam, hogy általá­ban, mert van három olyan szavunk, amelyből már írásban is kiesik a három közül a középső mássalhangzó. E „tör­vénytelenségnek" a meg­szokás az alapja. E három szó: bólingat, kacsingat, tekinget. Ez ellentmond minden logikának, hiszen a szótő: bólint, kacsint, tekint; és ehhez járul a -gat, -get képző. A helyes alak tehát ez lenne: 'bó- lintgat, kacsintgat, tekint- get'. Mégis a -gat, -get előtti „t" nélkül szerepel­nek a helyesírási sza­bályzatban. elképzelhető, hogy nyel­vünk nagy művészének, Arany Jánosnak a verse lehetett - többek között - a döntés alapja: „Este van, este van: ki-ki nyugalom­ba! / Feketén bólingat az eperfa lombja". (Családi kör) e három szó leírásakor tehát a „t" helyesen tűnt el. Nem úgy a többi eset­ben: pillantgat, köhintget, érintget, pukkantgat, füttyentget, sikkantgat, kólintgat...Természetesen e szavakban a „t"-t nem vagy csak félig-meddig ejtjük ki. így aztán, ha va­laki gyakran koccintgat, majd kortyintgat, aztán hörpintget; végül bizonyá­ra kurjantgatni is fog! Jobb a somogyi vetőkrumpli fajtabemutató Régen három, most 10-12 fajta kerül földbe Minden szálláshely aranyat ér apartman A 35 millió forintos beruházás megéri a falunak Hagyomány, hogy a Solanum Kft., amely Somogy legnagyobb és az ország egyik legjelentő­sebb burgonyatermelő társasá­ga, tanácskozásra és fajtabemu­tatóra hívja a burgonyatermelő­ket Berzencére. A társaság célja, hogy tudásával gazdagít­sa a kistermelőket. A pénteki rendez­vényre mintegy kétszáz meghí­vót küldtek ki, s jöttek érdeklő­dők a határon túlról is. Varga György igazgató elmondta: az időjárás nem volt kegyes hozzá­juk, hiszen 10 nap alatt 154 mil­liméter csapadék esett, amit egy hétig szivattyúztak a földekről, utána meg folyamatosan öntöz­tek. 200 hektáron termelnek krumplit, ebből 110 hektáron 14 fajta szaporítóanyagot. Baranyai Sándor, a Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hiva­tal megyei kirendeltségvezető­je arról beszélt: a társadalom eseten­ként túlzónak tart­ja a mezőgazdasági támogatásokat, ám ahhoz, hogy a falvakban ma­radjanak az emberek, meg kell tudniuk élni, s ennek az alapja a mezőgazdaság. Megtudtuk: 2,7 milliárd forint Sapard-tá- mogatás érkezett Somogyba, amely 4-5 milliárdos fejlesztést tett lehetővé. Az AVOP kereté­ben mintegy négymilliárd fo­rinttal gyarapodik megyénk. Tass Levente, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Inté­zet főtanácsosa elmondta: folya­matosan csökken a burgonya vetésterülete hazánkban, jelen­leg csupán 21 ezer hektár. Kü­lönösen kevés a szaporítóte­rület. Utóbbi 2004 óta harma­dára csökkent, s a 84 szaporító- ból is csak 34 maradt. Jelenleg 130 burgonyafajta szerepel a mi­nősítési listán, s míg korábban 3 fajta volt a meghatározó, most 10-12 fajta uralja a vetésterület 85 százalékát. Gond, hogy az Európai Unióból behozott vető­gumók nem mindig jó minősé­gűek, ez a hazaival ritkábban fordul elő. ■ Varga Andrea Apartmanszállót avattak' teg­nap Csokonyavisontán; a har­mincötmillió forintos beruhá­zás állami támogatással való­sult meg. Tizennégymillió fo­rintot nyert a helyi vállalkozás a Regionális Opera­tív Program pályá­zatán.- Már régen nem az a kihívás ebben a régióban, hogy kevés a fürdő, hanem az, hogy megtartsák a vendégeket s még újabbakat csábítsanak ide - mondta Gyenesei István, a megyei köz­gyűlés elnöke, a térség parla­menti képviselője.- Fürdő már van elég, hiszen három nagy - az atádi, cso­konyavisontai és barcsi - s mellettük több kicsi termál­strand is versenyez a vendé­gért alig néhány kilométer­nyire egymástól. Ebben a hely­zetben minden szálláshely kincset ér, mert újabb és újabb lá­togatót jelent, illet­ve segít megtarta­ni a meglévőket. Ráadásul az is az igazsághoz tartozik, hogy kevés a térség­ben a jó szálló, s ezen a helyze­ten muszáj mielőbb javítani. Ezt a célt szolgálja a most átadott apartmanház is. Katz Zoltán tulajdonos elmondta: összesen tizennyolc szállás­hellyel, két- és négyszemélyes jól felszerelt szobákkal fogad­ják a vendégeket, akikre sze­rencsére nem kell sokat várni.- Ma még üres, de holnaptól már telt házzal üzemel a szál­ló, s reményeink szerint így marad egészen a késő őszig - móndta a csokonyavisontai vállalkozó. A szállót bemutatva elmondta: az alsó szint szobáit akadálymentesítették, így azo­kat a mozgáskorlátozottak is használhatják majd, s ugyan­így a szabadtéri medencét is. Csík László polgármester sok vendéget kívánt a vállalkozás­nak, mert - mint mondta - ez nemcsak a tulajdonosok, ha­nem az egész falu érdeke is. ■ Nagy László ■ Gond van az uniós vető­gumókkal... ■ A fürdők kihí­vása a vendég megtartása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom