Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-19 / 167. szám

SOMOGYSZIL 19 5 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 19., SZERDA Sámoly Ferenc (jobbról) szerint a gazdaságba akkor is kell ló, ha minden gépesített. Fiai Ádám és Tamás Jobban ragaszkodnak a traktorokhoz Parasztnak lenni is szakma mezőgazdaság Mindenkinek kell legalább egy szelet kenyér Marék János szerkesztette so- mogyszili monográfiában az ol­vasható, hogy... az agrárszövet­kezet mellett szám szerint öt vállalkozó szellemű család is je­lentős szerepet tölt be Szil tár­sadalmában és gazdasági életé­ben. Együttesen 1750 hektáron gazdálkodnak. Földjeik So- mogyszil közigazgatási egysé­géhez tartoznak. A gazdálkodó egyike Sámoly Ferenc.- Jöjjenek nyugodtan! - kia­bált ki Sámoly Adám, amikor megtorpantunk a kapuban. A négy hatalmas termetű kutya meggondolásra készteti a be­lépni szándékozót. - Ha itt va­gyunk nem bántanak ! - nyug­tatott meg félig-meddig. - Édes­apám azonnal itthon lesz! Mire beóvatoskodtunk, meg­érkezett vendéglátónk Sámoly Ferenc, akinek már az édesapja is mezőgazdasággal foglalko­zott. A tőle tanultakat és az új ismereteket a fiainak adja át.- Édesapámnak köszönhe­tem, hogy megszerettem a me­zőgazdaságot, s belevágtunk a családi gazdaságba - mondta. - Bár én másodállásban végzem az itthoni munkát, mert állatte­nyésztőként dolgozom a szövet­kezetben. Lassan én is háttérbe szorulok, hiszen a fiaim Ádám és Tomi átveszik a stafétabotot. Egyelőre a tanulás mellett dol­goznak itthon. A két Sámoly fiúnak azonban természetes volt a döntés.- Ebbe születtünk - mondták egybehangzóan. - Kaposváron élünk, de hét végén, szünetben azonnal jövünk ki. A Sámoly család 170 hektá­ron gazdálkodik: kukoricát, bú­zát, illetve olajos növényeket, árpát termelnek. Több évtizede sertést tartanak. Évente mint­egy 300 hízót adnak el.- A rendszerváltáskor azt hit­tem, hogy az Európai Unió más államaihoz hasonlóan ötven hektárból kényelmesen meg le­het élni. Ma már mást tapaszta­lunk. Nagyok a költségek, az áremelkedések begyűrűznek mindenhová. Ügy tűnik, eddig jól gazdálkodtunk, fejlődtünk. Előrelépést jelentett, hogy 2002-től családi gazdaságként működünk, kedvezményes hite­lekkel lecseréltük a teljes gép­parkot, földeket vásároltunk - mondta az édesapa. Somogy- szilben a mezőgazdaságból, ál­lattartásból kellene megélni az emberek nagyobb részének. Ehelyett egyre jobban kiszorul­nak a piacról.- A faluban valamikor fő ál­lattartási ágazat a sertés, a szar­vasmarha és a ló volt. A szövet­kezet évekkel ezelőtt 4000- 4500 sertést állított elő, és 10- 15 embert foglalkoztatott. A fa­luból is adtak le vagy három­ezer disznót, de abbahagyták. Az lenne jó, ha nem állnának üresen az istállók. Szarvasmar­ha ma két helyen van. A régi tejbegyűjtő már nem felelt meg az uniós előírásoknak, bezár­ták. Nagyon nehezen emésztem meg, hogy se tejből, se sertés­ből, és lassacskán baromfiból sem vagyunk önellátóak. Nem­csak az állatokhoz kell érteni, hanem ki kell alakítani az infor­mációs bázist is. Ezt a szakmát is állandóan tanulni kell. Annyival könnyebb a helyze­tem, hogy a fiaim már értenek a számítógéphez. A gazdának kell megoldani a dolgait. A mai költségek mellett nem lehet alkalmazottat tartani. Sámoly Ferenc szerint a rendszerváltás után elindult a fejlődés a faluban és a gazdasá­gokban is. Ám úgy érzi, az utób­bi két évben ez megtorpant. Volt munkahely, az emberek tatarozták a házakat, de elfo-gyott a lendület. Vidéki kis faluba nem csordogálnak az uniós pénzek. A lakosság száma csökkent, s kevés olyan fiatalt találni, mint az én két fiam. Agrártermelők kiszolgáltatott helyzetben marék József írja a monográ­fiában. A gazdák állandó harc­ban állnak a felvásárlókkal, rendszeres a panasz a kiszol­gáltatottságuk miatt. Késlel­tetik a felvásárlást, lenyomják az árakat. Volt rá példa, hogy Somogyszilben pontosan a megbeszélt időben megjelent egy bosnyák felvásárló, ki is fizette a kialkudott árat. Majd mindjárt, ott a helyszínen tele­fonon keresztül tekintélyes felárral tovább is adta. Az oldal cikkeit F. Szarka Ágnes írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Egyeztettek a tervezők és a képviselő-testület készül A település rendezési terve. A tervező már egyez­tetett a képviselő testülettel. A terv elkészítése csaknem két és fél millió forintba kerül. Vizesblokk és út épül a község temetőjében ELKÉSZÜLT A RAVATALOZÓ vizes­blokkja. A mosdóra és illem­helyre mintegy 1 millió 400 ezer forintot költöttek. Most a temetői utakat javítják. Már könyvben olvasható Somogyszil története marék János szerkesztésében elkészült a település monog­ráfiája. A kötet összefoglalja a százévek során végbement felemelkedést, és a lassú ha­nyatlás elgondolkodtató tanul­ságául szolgál. Járdát építenek Kanyart szélesítenek elkezdődött a településen a Szabadság utcában a járda építése. Az evangélikus temp­lomtól a buszmegállóig mint­egy nyolcszáz méteres szaka­szon aszfaltoznak. A költsé­gek elérik a két és fél, három­millió forintot. Az egyik gabo­naszárító felé vezető úton az úgynevezett Takács-kanyar már régóta gondot okoz a gép­kocsivezetőknek. Az íve túl meredek és keskeny. Az ön- kormányzat, most ezt, a saját kezelésében levő szakaszt kiszélesítteti. Dolgos kezek. Járdát építenek, könnyebb lesz a közlekedés. Hitellel gazdálkodnak A somogyszili képviselők 99 millió forint sorsáról döntöttek az idei költségvetésben. Fej­lesztésre és dologi kiadásokra 11 millió forintot szánnak. A szociális ellátás 12 millió fo­rinttal karcsúsítja a kasszát. Százéves házak somogyszilben 8ó0 állandó lakos él. 340 családi házat tar­tanak nyilván. Az épületek nagyobb része 80-100 éves. Az elmúlt 2-3 évben új épület mindössze kettő készült. Műemlék, és helyi védelem A település katolikus templo­ma 1731-ben épült, védett mű­emlék. Az első világháború hősi emlékművét 1942-ben avatták fel. A tervek szerint néhány patinás épületet helyi védelem alá helyeznek, hogy az unokák is kapjanak ízelítőt az elődök építészetéből. RECEPT Rostélyos szili módra AZ ÉTEL ELKÉSZÍTÉSÉHEZ 4 Sze­let rostélyos, egy fej hagyma, 1,5 deci tejföl, 14 deka vegyes zöldség, 3 deka liszt, egy ba­bérlevél, pirospaprika, egy de­ci fehérbor, mustár, cukor, pet­rezselyem, olaj, őrölt bors és só kell. A hússzeleteket ki- klopfolják, sózzák, borsozzák. Olajon megpárolják a finomra vágott hagymát, ráteszik a húst és megpirítják. Annyi vi­zet öntenek alá, hogy ellepje és lefedve párolják. Amikor félig megpuhult, rászórják a vékony csíkokra vágott zöldsé­get, kevés pirospaprikával, babérlevéllel. Amikor a zöld­ség is puha, beleöntik a bort és együtt párolják, majd meg­szórják liszttel és felengedik a tejföllel. A mártást végül mustárral, cukorral ízesítik. SZÁMOKBAN Félkész a falu, ezért van még tennivaló választás Leköszön a polgármester, mert ezentúl csak a határt járja Sváb táncokat ropnak a somogyszili fiatalok A rendszerváltás óta a telepü­lés polgármestere Sámoly End­re. 16 év után azonban úgy döntött: elég volt. Az idei hely- hatósági választáson sem pol­gármesterként, sem képviselő­ként nem indul.- Egy polgármesternek min­dig a realitások talaján kell ma­radnia. Talán ezért választottak meg négyszer. De most elme­gyek. Nincs annyi lóerő, amivel itt lehetne tartani. Természete­sen maradok a faluban, bárki lesz az utódom, ha szüksége lesz rá, a kapcsolati tőkét át­adom neki. De nem üzenek semmit, mert azzal már bele­avatkozom az elképzeléseibe. Az új faluvezetőnek, testület­nek lesz új elképzelése, akara­ta. A képviselő-testület munká­jában is azért nem akarok részt venni, hogy a jelenlétemmel, a megnyilvánulásaimmal ne be­folyásoljam a ténykedését. Ha összegezni kell az elmúlt éveket nem elégedetlen. Azt mondta lassan indultak, taka­rékosan, de mindig meg tudták valósítani az elképzeléseket.- Bár az iskolát be kellett zár­ni, előtte az intézményre sokat költöttünk. Több beruházás azért maradt el, mert minden pénzünket az iskola fenntartá­sára fordítottuk. A közelmúlt­ban bevezettük a gázt, vízzel nem kellett foglalkozni, mert 1962-től egészséges ivóvíz jut Sámoly Endre polgármester: Elég volt, 16 év után vezesse más a falut minden családhoz. Vállalkozó­kat telepítettünk le, utakat és járdákat javítottunk, elkészült a ravatalozó, felújítottuk a hiva­talt és felépítettük a jegyző la­kást. A szennyvízcsatorna terve kész, a sorsa azonban bizonyta­lan. Egyik ciklus sem volt köny- nyű. Egy polgármester életében kevés a sikerélmény. Ha van pénz, és nyerünk a pályázaton, megvalósul egy elképzelés, az olyan, mint egy háztartásban az új konyhabútor. Sámoly Endre most úgy látja, hogy félkész falut hagy utód­jára. A nagy kérdés természete­sen a csatorna, s marad még jócskán utca és járda, amit rendbe kell tenni. Két éve alakult a Somogyszilért Egyesület tánccsoportja. Bár a felvételi korhatár 14 év, egyre több általános iskolás jelentke­zik táncosnak. Néhány hónapja a gyerekek nemcsak táncolnak, hanem énekelnek is. Lesz Gyuláné és két társa a kezdetek­től vezeti, pártfogolja a csoportot.- Somogyszüben még élnek svábok. Az idős nénik segítségé­vel tanulták meg a gyerekek a táncokat - mondta lesz gyuláné. - A környéken nincs ilyan tánccsoport, amelyben nemzetiségi táncot ropnának. Én is sváb származású vagyok, ez a zene bennem él. Az öregek segítségével választottuk ki a ze­néket is, amiket CD-lemezre mat­tunk. Nyolc számból áll a reper­toár, de folyamatosan fejlesztjük. a A legnagyobb sikert Kaposvá­ron a német ki­sebbségi önkor­mányzat által rendezett őszi gálán értük el. Vastapsot kaptak a gyerekek. Az idei bemutatóra új műsorszám­mal készülünk. Ez a zene nem­csak a szíveket dobogtatja meg, hanem a lábakat is mozgásra kényszeríti. A gyerekek magyar táncokat is szívesen táncolná­nak, de eddig nem volt rá lehetőség. Az ősztől jön egy tánc­tanár, aki ezeket a táncokat fogja megtanítani a gyerekeknek. HEffiEOMl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom