Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-15 / 164. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 15., SZOMBAT Felajánlaná-e bármely szervét? kanó Gábor Kaposvár, ügyfélkapcsolati asszisztens: - Természetesen felajánlanám bármelyik szervemet, ha ezzel egy emberéleten segíteni tudnék. Úgy gondolom, hogy ez így rendjén való. Azzal viszont nem értek egyet, hogy vannak olyan emberek, akik ezt nem szívesen vagy egyáltalán nem is tennék meg. Számomra elképzelhetetlen ezt megindokolni. juhász Melinda Kaposvár, gyógytornász: - Ez nem kérdés, természetesen bárkinek segítenék. A szakmámból adódóan is az a véleményem, hogy bármelyik szervemet, akár a fél vesémet is odaadnám, hogy segíthessek másokon vagy családtagjaimon, rokonaimon. Bárhol bárki szenvedhet el olyan súlyos balesetet vagy betegséget, amely miatt szüksége lehet mások ilyen jellegű támogatására. BODRI KÁROLYNÉ Somogy- szob, óvónő: - Bárkinek szívesen segítenék, hiszen ezzel akár egy életet hosszabbíthatunk meg. Úgy gondolom, ez teljesen elfogadott és természetes dolog. Sajnos vannak olyan emberek is, akik ezt valamilyen okból kifolyólag elutasítják, elzárkóznak előle. Sokszor nem tudni, milyen okból. Talán aki nagyon vallásos, az nem ajánlja fel a szervét. Jancsika vigyáz új tüdejére a fekete szép Bécsben végezték el az életmentő ötórás műtétet Megköszönték a hozzátartozóknak, hogy felajánlották a szervet. S imádkoztak a donor lelki üdvéért. Nekik köszönhetően Jancsika új életet kezdhet Május 20-án érkezett a riasztás a somogyszili Ratkai családhoz: van átültethető tüdő a bécsi kórházban, amivel megmenthető a 16 éves Jancsika élete. F. Szarka Ágnes Ratkai Jánoska kisgyermekként hangosan tervezgette az életét, hogy mi lesz majd, ha felnő. A szülei kétségbeesetten hallgatták az elképzeléseket A kisfiú ugyanis halálos betegséggel, cisztás fibrózissal született.- Nem lehet gyógyítani ezt a genetikai tüdőrendellenességet- mondta Ratkai Jánosáé, az édesanya. - Bizonyos fokig szinten lehet tartani a tüneteket gyógyszerrel, vénás injekcióval, rendszeres inhalálással. Jancsika tüdejének állapota már végstádiumban volt. Nagyon sok mindent kellett megtenni napról napra, hogy egyáltalán élni tudjon.- A műtét előtt fulladoztam, nem tudtam kerékpározni, szaladgálni - emlékezett Jancsika.- Naponta ötször kellett inhalál- ni. Magántanuló voltam, Darázs Nóri járt hozzám, ő tanított. Most végeztem el a nyolcadik osztályt négyes, ötös eredménnyel. Jancsika négy hónapig visel maszkot a műtét után. Az immunrendszerét le kellett gyengíteni, a szájkendő védi a fertőzésektől. Ritkábban kell már in- halálni vírus- és gombaölő szerekkel. S nincs szükség oxigénpalackra. Tavaly novemberben derült ki, hogy a fiatalember életét csak az átültetés mentheti meg. Februárban került várólistára, és azon a bizonyos májusi estén jött a riasztás: van tüdő.- Ezt a műtétet csak Bécsben végzik el - mondta a fiú. - A kaposvári mentőállomás gépkocsija vitt minket Sopronig, onnan az osztrákok Bécsig. 21- én került sor az ötórás műtétA cisztás fibrőzis öröklődő megbetegedés. A becslések szerint minden kétezerötszáz élveszületésre jut egy megbetegedés. A betegek zöme csecsemőkorban meghal, még mielőtt diagnosztizálnák a bajt. A cisztás fibrőzis gén öröklött mutációja, vagyis re. A mentőben is tudtam aludni. Én nyugodt voltam, anyu már nem annyira. Nem szabad félni. Rosszra nem emlékszem, nem fájt semmi. Eleinte folyamatosan kaptam a fájdalom- csillapítót, később szólni kellett ezért. Volt olyan beteg, akit kilenc napig altattak műtét után, engem nem kellett. A német nyelvvel volt egy kis gond, de megértettem magam az ápolónőkkel.- Nagyon akarta a fiam a műtétet, meg akart gyógyulni - idézte fel az édesanya. - Egy kis barátja, akinek ugyanez volt a baja, időközben meghalt. A műtétet az egészségpénztár teljes egészében finanszírozta. Az édesanya kint tartózkodását, azonban fizetni kellett.- Bécsben tanuló magyar fiagénhibája egy olyan fehérje megváltozását eredményezi, amely egyébként az ionoknak a sejtmembránon való átjutá- sáért felelős. A cisztás fib- rózis egyelőre nem gyógyítható, de a modern kezelések jelentős mértékben megnyújthatják a beteg életét. talok segítettek szállást keresni - árulta el. - Mindennap belátogatnak a kórházba, támogatják a betegek hozzátartozóit. Még nem számoltam össze, hogy mennyi pénzt vitt el Bécs, de azt tudom, hogy nagyon sokat. Két és fél hét után engedték haza a fiamat.- Én tartom a rekordot - szólt közbe Jancsika. - Általában három hét vagy annál több a kórházi tartózkodás - folytatta az édesanyja -, de a fiam nagyon meg akart gyógyulni. Most már biciklizhet, futhat. Egy év után áll teljesen helyre a légzése, de élete végéig szednie kell a kilökődésgátlókat.- Ez az új tüdőm! - mutatta a fiú a röntgenképet. - Olyan szép, mert minden fekete rajt. A régi felvétel szinte már csak fehér foltokból állt. Ratkai Jánosék a donorról nem tudnak semmit. Nem érdeklődtek, nem kutakodnak.- Mondtam a fiamnak a kórházban: imádkozzunk kis szívem és köszönjük meg a hozzátartozóknak, hogy felajánlották a szervet, és te meggyógyulhatsz. És imádkozzunk a donor lelki üdvéért, köszönjük meg neki is. Jó helyre került a tüdeje. Jancsika nagyon fog rá vigyázni. A betegek zöme már csecsemőkorban meghal A masinálás a régi időkben az aratás után következett a „masinálás”, vagy - ahogy ma mondják - a cséplés, a gabonából a szemtermés kiverése. Erre használták a cséplőgépet, vagy - ahogy akkor a népnyelv nevezte - a masinát. Ez jó, ha egy faluban egy volt, s járt aztán házról házra. A masi- nálásban a ház apraja- nagyja és a rokonság is részt vett, s a szomszédok is segítettek egymásnak. EL IS KELT A SEGÍTSÉG, hisz a nyár legfontosabb munkája egyúttal a legnehezebb is volt. Sürgette a résztvevőket nemcsak az időjárás (Jaj, csak nehogy essen!), hanem maga a masina tulajdonosa is; hiszen akkor tehetett szert nagyobb bevételre, ha sok háznál ma- sinálhatott. A masina legveszélyesebb helye a garat, ahova az ott álló személy a neki „vasvel- lával” feladogatott kévéket beleeregette. Ha nem figyelt, vagy „felöntött a garatra” (többet ivott a kelleténél); a fél karjával vagy akár az életével is fizethetett ezért. A MASINA A KÉVÉKBŐL kicsé- pelt gabonaszemeket zsákokba eresztette, amiket erős fiatalemberek válluk- ra emelve a padlásra vagy a csűrbe vittek. Egy másik helyen, a „polyvalikon” jött ki a pelyva vagy polyva, a cséplés közben a gabonaszemekről leváló apró, szúrós levélkék tömege. Az itt dolgozónak nem volt aranyélete; hiszen a nagy forróságban e szűk helyen a polyvát szedni nagy megpróbáltatás volt. A masinából jött még ki a törek, a szalmának és az üres kalászoknak a törmeléke; valamint a szalma. Az előbbi alkalmas volt az istállóban az állatok alá alomnak, az utóbbit - későbbi hasonló felhasználásra - kazalba vagy asztagba rakták. Téglamúzeumot építget Bugaszegen HOBBI Tíz esztendővel ezelőtt a szeméttelepen kezdte a téglák gyűjtését Európai uniós táborozás Somogydöröcskén Saját téglamúzeuma felső szintjének építésén fáradozik az egykori szőlész-borász, Csere János. Balatonboglár és Ordacsehi között, Bugaszegen áll a téglavár, amelynek galériájában a tervek szerint kortárs művészek alkotásaiból nyílik majd kiállítás.- Minden tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a szeméttelepekről gyűjtögetni kezdtem a téglákat - idézte fel Csere János. - Ahhoz kellettek, hogy megtámasszam a szőlőföldemen omladozó domboldalt Nem telt el sok idő, s már az ismerősök is gyűjtötték a téglát a lelkes várépítőnek. Mert Csere János a temérdek tégla láttán várat kezdett építeni.- Büszke vagyok rá, hogy a téglák többsége bélyegzés, vagyis viseli a gyártó manufaktúra jelét - mondta. - Még kínai írásjeles téglám is van. Csere János minden reggel elvégzi a kerti munkát, majd elmegy dolgozni a család csárdájába. Amint teheti, rohan a telekre, ahol kedvére csinosít- gathatja és bővítheti a téglabirodalmát. Jelenleg a leginkább azzal foglalatoskodik, hogy a negyvenezer téglából álló vár galériáján kiállító termet hozzon | létre a kortárs művészeknek. f Tervei szerint augusztus 20-án 1 adják át a téglamúzeumot, ame- J lyet a működése alatt is tovább I épít majd. ■ Gungel Mónika Csere János mindennap talál magának munkát a bugaszegi telken Messziről látni már az Európai Unió kék zászlaját Somogydöröcskén a Fészer továbbképző központban, ahol háromszáz budapesti középiskolás diák táborozik.- Európai uniós tábor van a Koppány-völgyi faluban - magyarázta Zeke József táborvezető. - Tíz tagállammal; Németországgal, Hollandiával, Portugáliával, Franciaországgal, Görögországgal, Angliával, Olaszországgal, Spanyol- országgal, Írországgal és Belgiummal ismerkedünk meg. Égy-egy uniós országot képviseltek a csoportok, amelyekbe vegyesen kerültek a különböző iskolákból érkezett gyerekek. A mellükön kitűzőt viselnek, rajta a képviselt uniós ország zászlaja. Beszélgettek az atomerőművek működéséről, ismerkedtek különleges növényekkel. Részt vettek kézműves foglalkozásokon, hallgattak előadást a drog és az alkohol ártalmairól. Láttak lovasíjász- és harcművészeti bemutatót is.- Igazi kikapcsolódást jelentett a tábor - mondta Rónás Dávid József. - Először jártam Somogybán, Somogydöröcskéről soha még csak nem is hallottam. Csendes a település, szép a táj, tiszta a levegő. Nagyon megtetszett, örülök, hogy eljöhettem ide. ■ Krutek József
