Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 15., SZOMBAT Felajánlaná-e bármely szervét? kanó Gábor Kaposvár, ügyfélkapcsolati asszisz­tens: - Természetesen fel­ajánlanám bármelyik szer­vemet, ha ezzel egy em­beréleten segíteni tudnék. Úgy gondolom, hogy ez így rendjén való. Azzal vi­szont nem értek egyet, hogy vannak olyan embe­rek, akik ezt nem szívesen vagy egyáltalán nem is tennék meg. Számomra elképzelhetetlen ezt megindokolni. juhász Melinda Kaposvár, gyógytornász: - Ez nem kérdés, természetesen bár­kinek segítenék. A szak­mámból adódóan is az a vé­leményem, hogy bármelyik szervemet, akár a fél vesé­met is odaadnám, hogy se­gíthessek másokon vagy családtagjaimon, rokonai­mon. Bárhol bárki szenved­het el olyan súlyos balesetet vagy betegséget, amely mi­att szüksége lehet mások ilyen jellegű támogatására. BODRI KÁROLYNÉ Somogy- szob, óvónő: - Bárkinek szí­vesen segítenék, hiszen ez­zel akár egy életet hosszab­bíthatunk meg. Úgy gondo­lom, ez teljesen elfogadott és természetes dolog. Sajnos vannak olyan emberek is, akik ezt valamilyen okból kifolyólag elutasítják, elzár­kóznak előle. Sokszor nem tudni, milyen okból. Talán aki nagyon vallásos, az nem ajánlja fel a szervét. Jancsika vigyáz új tüdejére a fekete szép Bécsben végezték el az életmentő ötórás műtétet Megköszönték a hozzátartozóknak, hogy felajánlották a szervet. S imádkoztak a donor lelki üdvéért. Nekik köszönhetően Jancsika új életet kezdhet Május 20-án érkezett a riasztás a somogyszili Ratkai családhoz: van át­ültethető tüdő a bécsi kórházban, amivel meg­menthető a 16 éves Jan­csika élete. F. Szarka Ágnes Ratkai Jánoska kisgyermekként hangosan tervezgette az életét, hogy mi lesz majd, ha felnő. A szülei kétségbeesetten hallgat­ták az elképzeléseket A kisfiú ugyanis halálos betegséggel, cisztás fibrózissal született.- Nem lehet gyógyítani ezt a genetikai tüdőrendellenességet- mondta Ratkai Jánosáé, az édesanya. - Bizonyos fokig szinten lehet tartani a tüneteket gyógyszerrel, vénás injekcióval, rendszeres inhalálással. Jancsi­ka tüdejének állapota már vég­stádiumban volt. Nagyon sok mindent kellett megtenni nap­ról napra, hogy egyáltalán élni tudjon.- A műtét előtt fulladoztam, nem tudtam kerékpározni, sza­ladgálni - emlékezett Jancsika.- Naponta ötször kellett inhalál- ni. Magántanuló voltam, Da­rázs Nóri járt hozzám, ő taní­tott. Most végeztem el a nyolca­dik osztályt négyes, ötös ered­ménnyel. Jancsika négy hónapig visel maszkot a műtét után. Az im­munrendszerét le kellett gyen­gíteni, a szájkendő védi a fertő­zésektől. Ritkábban kell már in- halálni vírus- és gombaölő sze­rekkel. S nincs szükség oxigén­palackra. Tavaly novemberben derült ki, hogy a fiatalember életét csak az átültetés mentheti meg. Februárban került várólistára, és azon a bizonyos májusi estén jött a riasztás: van tüdő.- Ezt a műtétet csak Bécsben végzik el - mondta a fiú. - A kaposvári mentőállomás gép­kocsija vitt minket Sopronig, onnan az osztrákok Bécsig. 21- én került sor az ötórás műtét­A cisztás fibrőzis öröklődő megbetegedés. A becslések szerint minden kétezerötszáz élveszületésre jut egy megbe­tegedés. A betegek zöme cse­csemőkorban meghal, még mielőtt diagnosztizálnák a bajt. A cisztás fibrőzis gén öröklött mutációja, vagyis re. A mentőben is tudtam alud­ni. Én nyugodt voltam, anyu már nem annyira. Nem szabad félni. Rosszra nem emlékszem, nem fájt semmi. Eleinte folya­matosan kaptam a fájdalom- csillapítót, később szólni kellett ezért. Volt olyan beteg, akit ki­lenc napig altattak műtét után, engem nem kellett. A német nyelvvel volt egy kis gond, de megértettem magam az ápoló­nőkkel.- Nagyon akarta a fiam a mű­tétet, meg akart gyógyulni - idézte fel az édesanya. - Egy kis barátja, akinek ugyanez volt a baja, időközben meghalt. A műtétet az egészségpénz­tár teljes egészében finanszí­rozta. Az édesanya kint tartóz­kodását, azonban fizetni kellett.- Bécsben tanuló magyar fia­génhibája egy olyan fehérje megváltozását eredményezi, amely egyébként az ionoknak a sejtmembránon való átjutá- sáért felelős. A cisztás fib- rózis egyelőre nem gyógyítha­tó, de a modern kezelések je­lentős mértékben megnyújt­hatják a beteg életét. talok segítettek szállást keresni - árulta el. - Mindennap belá­togatnak a kórházba, támogat­ják a betegek hozzátartozóit. Még nem számoltam össze, hogy mennyi pénzt vitt el Bécs, de azt tudom, hogy nagyon sokat. Két és fél hét után enged­ték haza a fiamat.- Én tartom a rekordot - szólt közbe Jancsika. - Általában há­rom hét vagy annál több a kór­házi tartózkodás - folytatta az édesanyja -, de a fiam nagyon meg akart gyógyulni. Most már biciklizhet, futhat. Egy év után áll teljesen helyre a légzése, de élete végéig szednie kell a kilö­kődésgátlókat.- Ez az új tüdőm! - mutatta a fiú a röntgenképet. - Olyan szép, mert minden fekete rajt. A régi felvétel szinte már csak fehér foltokból állt. Ratkai Jánosék a donorról nem tudnak semmit. Nem ér­deklődtek, nem kutakodnak.- Mondtam a fiamnak a kór­házban: imádkozzunk kis szí­vem és köszönjük meg a hozzá­tartozóknak, hogy felajánlották a szervet, és te meggyógyul­hatsz. És imádkozzunk a donor lelki üdvéért, köszönjük meg neki is. Jó helyre került a tüdeje. Jancsika nagyon fog rá vigyázni. A betegek zöme már csecsemőkorban meghal A masinálás a régi időkben az aratás után következett a „masi­nálás”, vagy - ahogy ma mondják - a cséplés, a ga­bonából a szemtermés ki­verése. Erre használták a cséplőgépet, vagy - ahogy akkor a népnyelv nevezte - a masinát. Ez jó, ha egy faluban egy volt, s járt az­tán házról házra. A masi- nálásban a ház apraja- nagyja és a rokonság is részt vett, s a szomszédok is segítettek egymásnak. EL IS KELT A SEGÍTSÉG, hisz a nyár legfontosabb munkája egyúttal a legnehezebb is volt. Sürgette a résztvevő­ket nemcsak az időjárás (Jaj, csak nehogy essen!), hanem maga a masina tu­lajdonosa is; hiszen akkor tehetett szert nagyobb be­vételre, ha sok háznál ma- sinálhatott. A masina legveszélyesebb helye a garat, ahova az ott álló személy a neki „vasvel- lával” feladogatott kévéket beleeregette. Ha nem fi­gyelt, vagy „felöntött a ga­ratra” (többet ivott a kelle­ténél); a fél karjával vagy akár az életével is fizethe­tett ezért. A MASINA A KÉVÉKBŐL kicsé- pelt gabonaszemeket zsá­kokba eresztette, amiket erős fiatalemberek válluk- ra emelve a padlásra vagy a csűrbe vittek. Egy másik helyen, a „polyvalikon” jött ki a pelyva vagy polyva, a cséplés közben a gabona­szemekről leváló apró, szú­rós levélkék tömege. Az itt dolgozónak nem volt aranyélete; hiszen a nagy forróságban e szűk helyen a polyvát szedni nagy meg­próbáltatás volt. A masiná­ból jött még ki a törek, a szalmának és az üres kalá­szoknak a törmeléke; vala­mint a szalma. Az előbbi alkalmas volt az istállóban az állatok alá alomnak, az utóbbit - későbbi hasonló felhasználásra - kazalba vagy asztagba rakták. Téglamúzeumot építget Bugaszegen HOBBI Tíz esztendővel ezelőtt a szeméttelepen kezdte a téglák gyűjtését Európai uniós táborozás Somogydöröcskén Saját téglamúzeuma felső szint­jének építésén fáradozik az egy­kori szőlész-borász, Csere János. Balatonboglár és Ordacsehi kö­zött, Bugaszegen áll a téglavár, amelynek galériájában a tervek szerint kortárs művészek alkotá­saiból nyílik majd kiállítás.- Minden tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a szemétte­lepekről gyűjtögetni kezdtem a téglákat - idézte fel Csere Já­nos. - Ahhoz kellettek, hogy megtámasszam a szőlőfölde­men omladozó domboldalt Nem telt el sok idő, s már az ismerősök is gyűjtötték a téglát a lelkes várépítőnek. Mert Csere János a temérdek tégla láttán várat kezdett építeni.- Büszke vagyok rá, hogy a téglák többsége bélyegzés, vagyis viseli a gyártó manu­faktúra jelét - mondta. - Még kínai írásjeles téglám is van. Csere János minden reggel elvégzi a kerti munkát, majd elmegy dolgozni a család csár­dájába. Amint teheti, rohan a telekre, ahol kedvére csinosít- gathatja és bővítheti a téglabiro­dalmát. Jelenleg a leginkább azzal foglalatoskodik, hogy a negyvenezer téglából álló vár galériáján kiállító termet hozzon | létre a kortárs művészeknek. f Tervei szerint augusztus 20-án 1 adják át a téglamúzeumot, ame- J lyet a működése alatt is tovább I épít majd. ■ Gungel Mónika Csere János mindennap talál magának munkát a bugaszegi telken Messziről látni már az Európai Unió kék zászlaját Somogy­döröcskén a Fészer továbbkép­ző központban, ahol háromszáz budapesti középiskolás diák tá­borozik.- Európai uniós tábor van a Koppány-völgyi faluban - ma­gyarázta Zeke József táborve­zető. - Tíz tagállammal; Né­metországgal, Hollandiával, Portugáliával, Franciaország­gal, Görögországgal, Angliá­val, Olaszországgal, Spanyol- országgal, Írországgal és Bel­giummal ismerkedünk meg. Égy-egy uniós országot képvi­seltek a csoportok, amelyekbe vegyesen kerültek a különböző iskolákból érkezett gyerekek. A mellükön kitűzőt viselnek, rajta a képviselt uniós ország zászlaja. Beszélgettek az atomerőmű­vek működéséről, ismerkedtek különleges növényekkel. Részt vettek kézműves foglalkozáso­kon, hallgattak előadást a drog és az alkohol ártalmairól. Lát­tak lovasíjász- és harcművé­szeti bemutatót is.- Igazi kikapcsolódást jelen­tett a tábor - mondta Rónás Dá­vid József. - Először jártam So­mogybán, Somogydöröcskéről soha még csak nem is hallot­tam. Csendes a település, szép a táj, tiszta a levegő. Nagyon megtetszett, örülök, hogy eljö­hettem ide. ■ Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom