Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-14 / 163. szám
6 2006. JÚLIUS 14., PÉNTE MAGYARORSZA Még vizsgálódnak a sajtos ügyében SZEPTEMBER 3-IG megllOSZ- szabbította a nyomozást az ügyészség a Fidesz-frakció felfüggesztett sajtómunkatársa ügyében, akit befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűntettével gyanúsítanak. A nyomozásnak egyelőre egy gyanúsítottja van, K. Krisztián, akit május 23-án vettek őrizetbe, majd szabadlábra helyezték. Ötezres leépítés a honvédségnél is legkevesebb öt és fél ezerrel csökkentenék a Magyar Honvédség és háttérintézményeinek létszámát, de a tervezett leépítés során akár hétezer embert is el- küldhetnek. Erről Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszélt. A politikus azt is elmondta, hogy jelenleg 30 ezer fő körül van a honvédelmi tárca létszáma. Iváncsik ismertette a tervet Iskolákban oktatnának bírósági ismereteket A bíróságok működésének menete ma már az általános műveltség nélkülözhe- teüen része, ezért a középiskolában kellene megkezdeni a szükséges ismeretek oktatását. Ezt kezdeményezte tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyben Hiller István oktatási miniszter támogatását is kérte. Kegyeleti juttatás az elhunytak után nagyjából 1,5 millió forint járna egy képviselő hozzátartozóinak, ha a politikus a mandátuma alatt meghal - egy törvényjavaslat szerint. A hathavi fizetésnek megfelelő kegyeleti juttatás a mentelmi bizottság szerint azért is indokolt, mert az elmúlt tizenöt év a politikai szereplők számára nagy testi-lelki-szellemi megterheléssel járt. [origo] Nem fogyasztott alkoholt a sofőr a toller László pécsi polgármester majdnem egy hónappal ezelőtt történt balesetéről készült szakvélemény szerint sem a balesetet okozó sofőr, sem a szolgálati gépkocsi vezetője nem fogyasztott alkoholt. A balesetet okozó Mercedes valószínűleg 90-95, a szocialista politikus szolgálati autója pedig körülbelül 110 küomé- teres sebességgel közlekedett - áll a tegnap ismertetett dokumentumban. @ további hírek: www.reggel.hu PANORÁMA Ügyeletes orvosra várnak a betegek egy budapesti kórházban. A szaktárca szerint az ügyeletben eltöltött időre kevesebb pénz jár a doktoroknak. Folytatódó orvosperek ügyelet Most az a kérdés, hogy mennyi jár az ügyeletért Újabb jogi érvelés akadályozza az orvosoknak járó ügyeleti díj kifizetését. Közben több száz orvos jelezte, ha nem kapja meg a pénzét, pert indít. Bánky Bea Hiába döntött úgy egy hónapja a Legfelsőbb Bíróság, hogy az orvosok ügyeletben töltött ideje teljes munkaidőnek számít, az érintetteknek továbbra sem fizetik ki az elmaradt pénzt erre az időre. így további perekre lehet számítani az ügyben. Csak Győrben 250-en fontolgatják, hogy munkaügyi pert indítanak. Több szegedi orvos is elszánt a bírósági eljárásra. A veszprémi kórház főorvosa, Dávid Gyula közölte: az ország uniós csatlakozásáig visszamenőleg igényelték az elmaradt ügyeleti díjat, amely az összes dolgozójukra számítva 200 millió forintot jelent. A fővárosi Heim Pál Gyermek- kórház húsz orvosa néhány lépéssel előttük jár: ők már áprilisban beadták keresetüket a munkaügyi bírósághoz, így tárgyalásukra még idén novemberben sor kerül. A gyermekorvosok 25 millió forint elmaradt ügyeleti díjat követelnek. Láposi Árpád, az intézmény egyik orvosa keserűen megjegyezte: „az igazgatóság úgy gondolja, hogy az európai irányelvek nem vonatkoznak a dolgozókra”. Az ugyan már nem kétséges, hogy a készenlétben töltött órákért jár a pénz, azt azonban nem lehet tudni, pontosan mennyi. Ebbe a jogi érvelésbe kapaszkodik az Egészségügyi Minisztérium is. „Az ügyeletek díjazásáról nem született legfelsőbb bírósági döntés, azt az elsőfokú bíróságnak kell a későbbiekben megállapítania. Mivel a díjazás kérdésében a bíróság még nem foglalt véglegesen állást, az ügyeleti díjak esetleges költség- kihatásai nem kalkulálhatók pontosan előre” - áll a szaktárca lapunkhoz eljuttatott állásfogminden, az egészségüggyel összefüggő jogszabályt és joganyagot a Magyar Orvosi Kamarának és más érdekképviseleteknek is véleményezni keli Ez elmaradt, emiatt Alkotmánybírósághoz fordulunk”- indokolta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a szervezet döntését. lalásában. A minisztériumban egyértelműen úgy gondolják, az ügyeleti díjak kérdésében elsősorban a kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek kell megállapodniuk orvosgárdájukkal. Több kórházigazgató azonban már jelezte, kórházi csődökkel járna a kifizetés. A minisztérium azt is közölte: „többlet ügyeletidíj-igényekkel az európai közösségi jog alapján nem lehet előállni, mivel az Európai Bíróság azt is kimondta, hogy a díjazás kérdése teljes egészében nemzeti hatáskörbe tartozik”. A szaktárca úgy érvel: az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét is sértené, ha az ügyeletek idejére ugyanannyi pénz járna, mint amennyit a rendelési órákra fizetnek. A kamarai elnök tegnap elmondta: amikor szóvá tették, hogy nem valósult meg a szakmai konzultáció, az Egészség- ügyi Minisztériumtól azt a választ kapták nem szakmai jog anyag készül, hanem gazdasági, így a kamara nem érintett Éger István szerint a szaktárca jogsértő módon járt el Ugyanakkor a díj megállapítása részletkérdésnek tűnik. Egyre több jel utal arra: a jogi útra terelésnek egyetlen előnye a kórházak számára, hogy késleltetni lehet a kifizetéseket. Az elvesztett perek költségeit és a pénz után járó kamatokat azonban a vesztes félnek kell majd kifizetnie. így minél több pert indítanak az orvosok, annál nagyobb kiadásra kell felkészülniük az intézményeknek. Várat magára a megoldás az orvosok színlelt szerződéssel való foglalkoztatásának kérdésében is. Akik eddig vállalkozóként dolgoztak, vagy ügyeletükért adtak le számlát, július elsejétől munkavállalóként maradhatnak állásban. A vállalkozóként végzett munka színlelt szerződésnek számít, és az ilyen kényszervállalkozásokat a múlt hónap végéig kellett felszámolni. Mikola István (Fidesz) tegnap a köztévében elmondta: támogatja, hogy az orvosok szellemi szabadfoglalkozásúként folytathassák munkájukat. Hozzátette: ehhez a Nyugat-Európa-szerte széles körben alkalmazott megoldáshoz a Munka törvény- könyvének módosítására lenne szükség. Korábban ugyanezt javasolta az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is. Felborulhat az idei büdzsé, ha normakontroll kér az államfő Ha Sólyom László köztársaság elnök normakontrollt kér az A kotmánybíróságtól a páriámén ben a héten elfogadott megszól tó intézkedésekről, akkor felb rulhat az idei költségvetés. Töt szervezet is arra ösztönzi az é lamfőt, hogy forduljon a talán testülethez. A pénzintézetek pé dául úgy vélik, a kormány ált; hozott intézkedések súlyos i aránytalan sérelmet okozhatna a hitelintézeteknek és az ügyi leknek is. Az érdekvédelmi sze vezetek azt panaszolják, hog szeptember 1-jén hatályba lép 4 százalékos, úgynevezett szol daritási adó, miközben a bai koknak az év végéig még tize niük kell a két évvel ezelőtt b vezetett különadót. A köztárs; sági elnök keddig dönt a pén ügyi törvények aláírásáról. H normakontrollt kér, akkor le; hamarabb csak egy hónap mű va hirdetik ki a jogszabályoka még akkor is, ha az Alkotmán; bíróság mindent rendben talá na. Szakértők szerint azonba az alaptörvényt sérthetik pé dául az évközi adóemelések. M nél tovább húzódik a megszór tások esetleges normakontrol ja, annál több pénzt veszíthet kormányzat, mivel a terveze ■ Minél tovább húzódik a döntés, annál több pénzt veszíthet a kormányzat. adóemelésekből így egyre kevi sebb pénz folyhat be a büdzsébi Egy nagyobb csúszás veszélye; tetheti a kabinet egyik legfonti sabb célkitűzését, hogy az állan háztartási hiány ne legyen töb a GDP nyolc százalékánál. Az államfő aláírása szüksége minden jogszabály kihirdetési hez, öt nap áll rendelkezésén hQgy megvizsgálja az elfogadó törvények alkotmányosságát, h a parlament a jogszabály sürgc kihirdetését kéri. A köztársas; gi elnök eddig már kétszer véti zott meg parlament által elfog! dott törvényt, s küldött vissz az Országgyűlésnek. Kiss Péter szociális és mm kaügyi miniszter úgy nyilatki zott: biztos abban, hogy a ko: mány csomagjának egésze me; kapja az alkotmányos legitim tást is, és a köztársasági elnö nem fogja gátolni érvényre ju tatását. ■ E. í Alkotmánybírósághoz fordul az orvosi kamara Herényi: lefejeztetik a hazai szakszervezeteket EU* tiltakozás a túlóra ellen óraszámemelés A kormány továbbra is hajthatatlan Az MDF felszólítja a kormányt, hogy alkossa meg azt a jogszabályt, amely szerint a szakszervezet vezető tisztségviselője nem lehet állami, államigazgatási vezető és politikai párt vezető képviselője. Herényi Károly, az MDF országgyűlési frakciójának vezetője elmondta: az MDF annak hatására kezdeményezi az új jogszabály megalkotását, hogy Wittich Tamás szak- szervezeti vezető posztjáról a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség élére távozik. Az MDF értékelése szerint a kormány lefejezi az érdekvédelmet azzal, hogy magas állami pozíciókra nevezi, nevezteti ki vezetőiket. ■ Sz. Sz. Törvénymódosítást javasol Herényi Az Európai Oktatási Szakszervezeti Szövetség (ETUCE) is tiltakozik a közoktatási törvény pedagógusokat érintő módosító javaslatai ellen, amelyekről hétfőn dönt a parlament, majd egy hét múlva zárószavazást tartanak. Tatai Tóth András (MSZP) a bírált törvénytervezeteket ugyanakkor elkerülhetetlennek és a „reform irányába hatónak” nevezte. A javaslat szerint a következő tanévben a munkáltató elrendelhet további legfeljebb heti négy foglalkozást, tanítást a pedagógusoknak, amelyekért nem jár ellenszolgáltatás. A 112 pedagógus-szakszerve- zetet tömörítő ETUCE támogatásáról biztosította a magyar pedagógusszervezetek erőteljes fellépését a kötelező óraszám emelése ellen. Az 5,5 millió pedagógust képviselő szervezet főtitkára, Martin Romer Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Hiller István oktatási miniszternek írt levelében azt kérte, hogy a kabinet újra tárgyaljon a pedagógus-szakszervezetekkel. Romer szerint a pedagógusoknak illő és tisztességes bért kell kapniuk, megfelelő munkakörülmények mellett. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke szerint az ETUCE is támogatja azt a követelésüket, hogy minden munkában töltött órát díjazni kell, s elfogadhatatlan az ingyenmunka elrendelhetősége. ■ É. S. A Fiatal Baloldal támogatja a fért míg a hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)tüntetést tervez a fejlesztési hozzájárulás (fér) bevezetése ellen, addig a Fiatal Baloldal (FIB) nem tartja indokoltnak a demonstrációt. Varga László, a FIB elnöke úgy fogalmazott: elfogadhatónak tartja az igazságosabb felsőoktatás megteremtését, amely a képzési költségek maximum 30 százaléka lenne.
