Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-12 / 161. szám

LAD - 114 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 12., SZERDA ......... Fa faragó család. Jakab Zsolt és felesége, valamint Levente, aki ugyan még csak kétéves, de már legszívesebben követné apját a műhelybe Természetes sorstalálkozás népművészet Fából faragja a jövőjét a faluba költözött házaspár SZAMOKBAN Többen vannak a férfiak A FESTŐI TELEPÜLÉSNEK jelen­leg 695 lakosa van. Többen vannak a férfiak; a 344 nő mellett 351-en képviselik az erősebbik nemet. 18 évnél fia­talabbak 126-an élnek Ladon. A falu legidősebb lakója a 95 éves Baráth Sándor, aki fiata­lon a közbiztonságra ügyelt a térségben, s tavaly felvették a vitézi rendbe. A legfiatalabb ladi Andik Alexandra. Ő csu­pán néhány hetes, június 22- én született. Sokba kerül az iskola 131,9 millió forinttal gazdál­kodhat idén Lad önkormányza­ta. Szociális kiadásokra 27,5 mil­liót költenek el, a Lad-Patosfa körjegyzőség működtetése hat­millió 400 ezer forintba kerül, amelyhez a szomszéd község is hozzájárul. Az iskola fenntartá­sára idén 14,6 millió forintot kell költeniük. Önhikis-támoga- tást remélnek a településen, mi­vel a folyamatos működéshez nyolcmillió forint hiányzik. RECEPT Burgonyás sertéssült hozzávalók: egy kg sertéscomb, öt dkg margarin, 80 dkg burgo­nya, 10 szem apró hagyma, só, törött bors, kakukkfű, babérle­vél, egy csokor összevagdalt pet­rezselyemzöld. Megforrósítják a margarint a kuktafazékban (vagy lábasban), és a megmosott hús­darabokat átsütik rajta. Hozzá­adják az ízesítőket, aláöntenek egy pohár vizet, és a kuktát le­zárva húsz percig párolják. Ek­kor teszik bele a meghámozott, hosszában ketté- vagy négyrét vágott burgonyát, meg a megtisz­tított apró hagymákat egészben. A kuktát újra lezárva még tíz percig forralják. Tálaláskor meg­hintik a felszeletelt pecsenyét petrezselyemzölddel, és köré rak­ják a fűszeres burgonyát. Egy-egy díszes fafaragás mellé az ember hajlamos idős, nagy bajuszú parasztembereket tár­sítani. A ladi Jakab Zsoltnak nincs nagy bajusza, s a nyugdíj- korhatártól is messze van még, a keze alól mégis szépen fara­gott tárgyak sokasága kerül ki évek óta. ízléssel, visszafogot­tan díszített sótartói, fűszertar­tói, polcai a modern konyhák­ban is jól mutatnak. A fiatal férj és feleség épp csak megérkezett a pécsi vásár­ból, kipakolni már nem volt ide­jük. A dobozokból szedegetik elő, úgy mutatják a férfi fából faragott műveit. Sorra kerülnek elő a szaru sótartók, fűszertar­tók, díszdobozok, szobrocskák. - Valaha repülőgép-szerelő akartam lenni, de erről le kel­lett tennem enyhe színtéveszté­sem miatt. Mivel a fa szeretete régtől bennem volt, ezért aszta­losszakmát tanultam - mondja a fiatal fafaragó. - Eleinte aszta­losként inkább a barokk bútor­készítés érdekelt. Ám egy helyi idős fafaragónál rátaláltam a so­mogyi népművészetre, s aztán rögtön beleszerettem. Azóta készített már tölgyfá­ból ülőgarnitúrát - ez most épp Budapesten van kiállítva -, fa­ragott kaput, oromzatot, a ladi önkormányzat megbízásából pedig kopjafát. Kisebb tárgyai­val több kiállításon is szere­pelt, s a legjobb úton halad afe­lé, hogy elnyerje a népi ipar­művész címet. - Három éven át kell zsűriztetni a munkáimat, s ha elegendő jó minősítést ka­pok, akkor jogosulttá válók a címre. Félúton tartok, jövőre szeretném elérni - mondja. Jakab Zsolt Ladon született. A párját Kiskorpádon találta meg, s évekig Budapesten éltek. Nem­rég azonban úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek a fiú szülőfalu­jába. - Több okunk is volt erre ­A FIATAL FAFARAGÓ SubaÜCS Sándornál ismerkedett meg a népművészet alapjaival. Az öreg ladi pásztor az ál­latok terelgetése mellett kapott rá fiatal korában a fafaragásra, majd Kapoli mondja Jakabné Molnár Zsófia. -A legfontosabb ok a szomszéd szobában alszik. Levente most kétéves. Ez a környezet ezerszer alkalmasabb egy gyerek felne­velésére, mint a zajos és poros főváros. Emellett a férjem is job­ban tud itt dolgozni, hiszen van műhelye, s az ihlet is könnyeb­ben jön, ha a felvonó zaja helyett madárszót hallgat az ember. Nem bántuk meg, hogy vissza­jöttünk. Nagyon szép ez a falu a hatalmas parkjával, könnyű beleszeretni. Vannak, akik azt mondják: Lad egyformán távol van minden nagyobb település­től. Szerintünk meg egyformán közel van mindenhez. Hogy melyik vélemény az igaz, egy éven belül kiderül. A Antaltól tanult meg sok mo­tívumot. Munkái bejárták az egész országot, Barcstól Budapestig, Kaposvártól Du­naújvárosig. Az öreg mestert néhány éve Lad díszpolgá­rává választották. csöppség ugyanis akkor megy óvodába, s anyukájának el kell helyezkednie. - Pedagógus­diplomám van, a fővárosban pedig a kereskedelemben dol­goztam. A gyes után még nem tudom, hogy mihez kezdek. Nincsenek illúzióim, tudom, hogy a térségben nehéz mun­kát találni - mondja. Közben fölébred Levente, s olyan büszkén tartja a faragott fuszertartót, díszdobozkát, mint­ha maga készítette volna vala­mennyit - Amikor apja a mű­helyben dolgozik, indulna utána ő is. Olyankor közli, hogy megy „dodozni”. Büszke is rá a férjem, hogy meglesz az utánpótlás. A fiatal pár elmeséli: mind­ketten ugyanabban a kórház­ban, azonos évben és napon születtek, mindössze néhány óra különbséggel. - A hivatal­nokok rendszerint visszaad­ják az adatlapokat, mert azt hiszik: biztosan elírtuk a dá­tumokat. Már a születésünk pillanatában egymásra talál­tunk. Csak adtunk magunk­nak húsz évet, hogy felkészül­jünk a közös életre. ■EH A Kadarkút-Hencse vonal tűnik a jó megoldásnak A lakossági szennyvízszip­pantás költségeinek több mint a felét az önkormányzat fizeti Ladon. Hosszú távon itt is a szennyvízhálózat kiépíté­sét tartják megoldásnak, ez azonban nem egyszerű. A barcsi térségi csatornaháló­zatról lemaradt a település, ezért az egyedüli megoldást a Kadarkút-Hencse vonalra csatlakozás jelentheti szá­mukra. Az elvi vízjogi enge­délyt már megszerezték, a megvalósítás azonban még messze van. A nyugdíjasoké lett a település talpas háza SAJÁT BERUHÁZÁSBAN felújít­tatta a talpas ház nádtetejét az önkormányzat; 1,3 millió forintot költöttek rá. A koráb­ban tájházként működő épít­ményt ma ismét hasznosít­ják: a nyugdíjasok klubja kapott itt otthont. Tízmilliót költöttek a művelődési házra az alapoktól a tetőig újjá­építették a művelődési házat Ladon. Mosdót építettek hoz­zá, s ma már a mozgáskor­látozottak is könnyen hasz­nálhatják a létesítményt. 10,3 millió forintot költöttek rá, amelyből 9 milliót egy si­keres pályázattal szerzett a falu. Új bútorokat vettek ide, és két csocsóasztal vásárlá­sára is futotta. Napi nyolc órában férnek hozzá az internethez az érdeklődők Az oldal cikkeit írta és fotózta Nagy László Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Díszpolgártól tanulta a mesterség fortélyait Németségük a mentőöv az iskolának összefogás Nem hagyják a képviselők, hogy kicsússzon a talaj a falu alól Sok beidegződéssel kellett szakí­taniuk a ladiaknak, amikor négy éve egy fiatal, csinos nőt válasz­tottak polgármesternek. Az el­telt esztendők őket igazolták; ér­demes volt fiatalítani és asszony kezébe tenni a kormányt, mert néhány év alatt többet fejlődött a falu, mint előtte évtizedekig. Most az orvosi rendelő és a te­metői út helyreállítása van so­ron. Az előbbit 15 millió forint­ból újítják fel teljesen, az utóbbi pedig 4,1 millió forintért kap asz­faltozást száz méter hosszan.- Vannak sikerek, de a gon­doktól sem sikerült megszaba­dulnunk - mondja Pirosáé Ta­más Krisztina polgármester. - Az iskola ugyan elkerülte a leg­rosszabbat, de szerencsés eset­ben is csak néhány évre kap­tunk haladékot. Szerencsére időben léptünk, ezért most már a működése nincs veszélyben, annak ellené­re sem, hogy kevés a gyerek. Be­vezettük a német nemzetiségi oktatást, s ezzel kiegészítő támo­gatáshoz jutottunk, s társulást hoztunk létre a szomszéd köz­séggel, ami szintén bevételt je­lent. A korábbi években a szük­séges létszámcsökkentést is megtettük. Ha nehezen is, de így sikerült megőrizni a működőké­pességét. Legalábbis részben megoldódni látszik az a problé­ma is, amely a település dom­borzatából adódik. Elöregedtek, Pirosné Tamás Krisztina: most a támfalak megerősítése ad munkát megerősítésre szorulnak a tám­falak. - Évek óta mondjuk, hogy a templomnál megindulhat a ta­laj, s most ez meg is történt. Az utolsó percben szerencsére nyertünk 3,5 milliót a támfal megerősítésére. A temetőnél a partfalat is meg kell erősíte­nünk, arra 6 milliót kaptunk. Új probléma viszont a közbiz­tonság romlása Ladon. Mosta­nában megszaporodtak a betö­rések, loptak már fűkaszát, te- mfetőkerítést, tyúkot is. Még egy lovat is elkötöttek, de az szeren­csére előkerült. - Három körzeti megbízott dolgozik a térségben, de lehet, hogy polgárőrség létre­hozására lesz szü,kség - mondta a polgármester. Három hosszú évtized a csöppségek között Harminckét, gyerekek között eltöltött év után idén abbahagy­ja a munkát a ladi óvoda vezető­je. A mosolygós szabó lajosné- ról ránézésre megállapítható, hogy ezután is gyakori vendég lesz a csöppségek között. Azt mondja: nemrég összeszámol­ta: 560 kisgyerek cseperedett fel a keze alatt. - Kaposfőről ke­rültem ide 1967-ben, s 1975 óta vezetem az óvodát. Menet köz­ben szereztem meg a képesí­tést Sopronban - emlékezik. - Részese voltam a kezdeteknek, s láttam, hogy a gyerekekkel együtt hogyan cseperedik fel ez az intézmény. Eleinte a szom­széd községhez tartozott, s a fejlődése akkor kezdődött, ami­kor végre önállóvá vált. Tudtuk, hogy mennyi pénzzel gazdál­kodhatunk, s mire lehet köl­teni. Igyekez­tünk minél töb­bet kihozni a keretből. Éppen ezért rossz most azt látni, hogy megindult a visszafejlődése. Jól felszerelt gyerekbarát óvo­dává vált mára, ahol a művésze­ti nevelésre került a hangsúly. A sok szép gyerekmunkából köny- nyű kiállítást szervezni. 2002-ig két csoportot indíthattak min­den évben. Azóta azonban egy­re csökken a létszám, s csak egy csoportra elegendő a gyerek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom