Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-11 / 160. szám
12 Keressük a legkedveltebb dél-balatoni üdülőhelyet verseny Lapunkban nyolc héten át bemutatjuk a Dél- Balaton településeit. A nyaralóvendégek kérdőív kitöltésével segítik az összehasonlítást, a pontverseny a turizmusban kulcsfontosságú tényezők összehasonlításával zajlik. Rögzítjük az örömöt és bánatot, felvillantjuk a település jellegzetes vonásait. Megmentették az utókornak a majorságot A szántódpusztai majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak. Többnyire egyházi birtok volt, egészen a török hódoltságig, amikor elnéptelenedett. A pusztán áll ma is a kúria, ahol valaha Kazinczy Ferenc író meglátogatta az akkori bérlőt, Pálóczi Horváth Ádámot; persze más ismert személyiségek is megpihentek nála, mint például Csokonai Vitéz Mihály. Egy kétszáz évvel ezelőtti irat tanúsága szerint a pusztán akkor kápolna állt, s gémeskút és kocsma; szépen rendben tartott kertek tar- kállottak. A puszta legszebb pontján áll a Kristóf kápolna. A dombon gyakran tartanak az ifjú párok esküvőket, idén augusztusban is lesz egy. Szabadtéri mise előzi meg az autók hagyományos megáldását is a Kristóf- napi hétvégén. A majorság 1995-ben Európa Nostra díjat kapott. Előző tulajdonosa, a Siotour vállalta, hogy rendbe teszi az épületeket. Ennek köszönhető, hogy fennmaradt a régi paraszti kultúra, a hajdani cselédlakások ma szálláshelyek. Európa-szerte ismert az idegenforgalmi központ. Gyakran kelnek egybe ifjú párok a Kristóf kápolna dombján SZÁNTOD SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 11, KEDD Lodobogas az ébresztő szántód A turistát nem zavarja a vándorló községhatár-tábla Több szobát is lefoglaltak a múlt héten a szántódpusztai fogadóban Hamvas Gergelyék. Tévé nincs a hajdani cselédlakásokban, de nem is hiányzott nekik Néhányat lép az ember, s máris Földváron vagy Za- márdiban találja magát - mondják a turisták, akik nehezen tudják körülhatárolni, mi is az a Szántód. Két biztos eligazodási pontjuk létezik: a kompátkelő, illetve az Európa Nostra díjas szántódpusztai majorság. Ez utóbbi cselédházaiban vesz ki szobát már nyolcadik éve az esztergomi Hamvas Gergely évről évre változó baráti társaságával. Ő is arról beszél: számára közömbös, hol a községhatárt jelző tábla, mely amúgy is többször vándorolt, mióta a pusztára jár. Vásárolni a hetes út melletti üzletházba járnak, ami ugye Szántód, vacsorázni Földvárra, fürödni meg a szabadstrandra, ami meg már Zamárdi... Hamvas Gergely állítja: fiatalok, mégis lenyűgözi őket a szántódpusztai szálláshely régi paraszti hangulata. - Élő skanzen, így szoktam emlegetni - magyarázza. - Számos barátomat megismertettem már a hellyel, s szinte mindegyiknek nagyon tetszett. No jó, akadt egy-két hölgy, aki kifogásolta, hogy sok a bogár, de hát ez maga a természet... Itt nincs tévé, de nem is hiányzik. Csend van, nyugalom, biztonságban itt hagyhatjuk az autónkat, sőt, hogy teljes legyen a pusztai romantika, reggelente gyakran lovak dobogására ébredünk. Horváth Piroska, a Siotourtól a keszthelyi kastélymúzeumot fenntartó társasághoz átkerült majorság vezetőjének a nyilvántartása szerint is Hamvas Gergely az egyik törzsvendégük az elmúlt években - egy nyáron többször is megjelenik -, akárcsak az „omegás” Benkő László, de utóbbi éppen a nyilvánosság elől elbújni látogat családostul, barátostul Szántódpusztára. S itt valóban meg is teheti, senki sem háborgatja. S miközben szálláslehetőség mára alig maradt Szántódon, nagyra tárja kapuit a Rév kemping: ez, bár a végében ott hullámzik a Balaton, nem kellett a Siotour új tulajdonosának; túladtak rajta, mert nádas takarja el a tihanyi kilátást. így most az új gazda reménykedik a vendégáradatban - ottjártunkkor úgy tűnt, egyelőre hiába... Zsugorodó kurtaxabevétel a költségvetésben SZÁNTÓD KÖLTSÉGVETÉSÉBEN egyre jelentéktelenebb tétel a kurtaxa, azaz az idelátogató hazai és külföldi vendégek által befizetett napi idegenforgalmi adó. Míg 1998-ban ez még 30 millió forintra rúgott, mostanra ötmillióra zsugorodott Akkoriban nagyobb volt a község területe, a határvitában született bírósági ítélet értékes részektől fosztotta meg. Sorra zártak be azóta a hajdani vállalati üdülők is: a Vértes Erőműé, a Ganzé, a MAV-é vagy éppen a Rév-üdülőtelep. Az egykori nagy Siotour-kempin- gek és pusztai szálláshelyek sem Szántódra adóznak már. Szálláshely alig maradt, csak néhány fizető-vendéglátó szoba várja a turistát. Sokallják a 250 forintos lángost A német is sokallja a 250forintot a sima lángosért. Horst Mühle és felesége buszos kiránduláson is járt korábban Szántód környékén; akkor 1200forintért többfogásos ebédet kaptak, most a parton 2000-be került egy második fogás savanyúval meg egy sörrel Fél órába telt, mire végigállták a sort. A lángos finom, csak kicsit drága Szántódról mondták a település vendégei így nevezték a vendégek Szántódot, Somogy megye egyik legfiatalabb települését: Szántód...- a megye északi kapuja- a legcsodásabb kilátás- kapu a Balatonra- kapu az északi partra- ahol a rév vár- az átutazók faluja- a fiatalok községe Verssorok a tanúi a falu évszázadainak A szántódiak biztosak benne: Csokonai a Rév Csárda elődjének falai között, vagy éppen árnyas tölgyfái alatt írta A tihanyi ekhóhoz című versét. Emléktáblát is elhelyeztek a műemlék épület falán az elődök, idén éppen hetven éve. S bár a település csak 1997 óta önálló, a mai szántódiak a község nevének minden korábbi említésében bizonyságot látnak arra: évszázadok óta az emberek tudatában él a Szán■ Több somogyi település, így Szántód is magáénak vallja kicsit Csokonait tód elnevezés. Éppen Csokonai írta a Dorottya című elbeszélő költeményében: „...Kiszállván a Balaton szántódi révére, az áldott országba, Somogyba betérve...” Simon István a révcsárda asztalánál üldögélve így örökítette meg a költő emlékét versében: „Kocsmából nézem, melynek falán a kegyelet véste fakó márványtábla hirdeti (mert a költőnek kijár): itt járt Csokonai Vitéz Mihály.” A híres révcsárda lábon álló fészerét és kocsiszínjét a közeli hotel építésekor elbontották. Ami pedig a régi dilemmát, A tihanyi ekhóhoz keletkezési helyét illeti: a dokumentumok szerint 1802-től állt az első révház, s 1839-ben épült a mai csárda. Csokonai azonban 1798-ban írta a verset. Ha mégis Szántódon, akkor csak a II. József idejében a mai csárda helyén épített házban tehette. A cikkeket Fónai Imre írta Fotók: Gáti Kornél Biztonságban érzi magát hazai és külföldi turista Szent Kristóf vigyáz itt a turistákra is átutazók Ki csak bevásárol, ki borozni készül vagy dolgozik a butiksoron Szántód nagyságánál és jellegénél fogva formabontó módon csak tíz hazai és öt külföldi turistát tudtunk arra kérni: egytől tízig pontozza, értékelje a települést. A vendégek közül nem mindegyik felelt minden kérdésre, de az kiderült a válaszokból, hogy a közbiztonsággal mindenki elégedett. A határvita lezárulta után alig maradt strand Szántódon, nehezen lehet tehát értékelni is. Vendéglőből, szállásból, üzletből sincs sok, ezt is figyelembe kell venni a végső összesítés átböngészésekor. Aki a kompra tart, vagy onnan hajt le, az a legkevésbé valószínű, hogy meg is áll Szántódon. Ha csak nem kelti fel az érdeklődését a révhez vezető út melletti butikok kínálata. A drá- vatamási Fekete József a túl- parti borokat indult kóstolni. A pécsi Szabó család először hozta el a gyerekeket a kompra. Az mindegyikükben tudatosult, hogy a kompon Szántódon lehet átkelni, így aztán bizonyára létezik ilyen nevű település, de más egyebet nem tudtak a faluról. Fiatalok üldögéltek egy-egy pohár sör mellett a rév közeli i büfében; dolgozni jöttek Szántódra, az egyik nyaralót csinoHAZAI KÜLFÖLDI A település tisztasága, rendezettsége 7 7,3 A strand minősége, felszereltsége 6 6 Közlekedés, parkolási lehetőségek 8 9 Eligazodás, kommunikáció 7,3 6.3 Vendégszeretet 6,3 7,3 Ételek és kiszolgálás a vendéglőkben 6,7 8 Szálláslehetőségek, azok minősége 7,7 8 Üzletek kínálata 7 7 Sport, kulturális, szórakoztató programok 6 5 Közbiztonság 9 9 A rév tette ismertté Szántód nevét, sokaknak ma is ez jut eszébe róla sítják. Német rendszámú autó fékezett a patinás, hajdan nagy hírű Rév Csárda parkolójában. A Balatont körbeutazó Flinger família sem Szántódon vert tanyát, miként a szupermarket bevásárlói sem. Beszéltünk földvári, szárszói, kőröshegyi lakossal-, meg olyan nyaralóval, aki Zamárdiból ruccant át nagybevásárlásra. De hol vannak Szántód vendégei? Ilyennel bizony eggyel sem találkoztunk kőrútunk során, így meg kellett állapítanunk, amit amúgy is sejtettünk: Szántód az átutazók faluja. A hetes főút mellett éppen Szent Kristóf, az utazók védőszentjének szobra vigyáz rájuk.
