Somogyi Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-07 / 157. szám
5 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚLIUS 7., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Megküzdőitek a terveikért a Rinya menti polgármesterek Deseda-parti csocsóparti kései szezon Hiába tiszta a víz, kevés a vendég a toponári strandon Csaknem két órát vitatkoztak a Rinya-menti Többcélú Önkormányzati Társulás polgármesterei a dél-dunántúli operatív programokhoz kapcsolódó térségi projektek indításáról. Mohr Tamás segesdi polgármester vetette fel, a következő években megvalósításra és uniós pályázati pénzre váró feladatok fele nagyatádi. A 35 programból 18 nagyatádi, a többin 17 település osztozik. Nagyatád 2,8 milliárd forint fejlesztésre pályázik, s 22 millió forint jutna a többi 17 településre a régiós pályázati lehetőségekből. A segesdi polgár- mester először egyedül maradt kifogásával. ■ Nagyatádon kell a legtöbb fejlesztést megvalósítani Egyed Árpád, a kistérségi iroda vezetője azt mondta: a kistérség húzóereje Nagyatád, így értelemszerűen a térség központjában kell a lehető legtöbb fejlesztést megvalósítani, amelyek között a városi Művelődési Ház rekonstrukciója is szerepel. Hozzátette: a településeknek volt idejük benyújtani fejlesztési javaslataikat, a térségi program elfogadása előtt. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a fejlesztési elképzeléseket nem elég kitalálni, a megvalósítás lehetőségét is biztosítani kell ahhoz, hogy nyertes lehessen egy pályázat. Ormai István, Nagyatád polgármestere annyit mondott, pozitív hozzáállással, a nyitott lehetőségek kihasználásának gondolatával kell együtt dolgozni, s nem azt nézni, hova jut több, hova kevesebb pénz. Végül több polgármester is bekapcsolódott a vitába, s kiderült: a falvak közel 200 pályáztatásra alkalmas fejlesztési ötlettel rendelkeznek. Ezek között ugyan volt, ami nem felelt meg a regionális támogatási feltételeknek, de jó néhány kidolgozott igény kimaradt a mostani tervezetből. Végül a tanács tagjai nem zárták le az előkészített pályázati tervet, hanem arról döntöttek, hogy a falvak által összeállított fejlesztési elképzeléseket ismét mérlegelik, és az eddigi tervek mellé újabb beruházási elképzelések is érkezhetnek. ■ Csikós Magdolna Többfunkciós medence. Vízilabdázni már nem lehet a desedai strand medencéjében, így a találékony ifjak egyérintőzésre használják Hiába a kánikula, egyelőre kevesen keresik fel a desedai strandot. A kilencvenes évek zsúfoltsága már a múlté. Vas András Csillogó, mélykék víztükör, kétoldalt zöldellő fák által határolva: rokokó festményre illő kép, ám mielőtt az idill végleg hatalmába kerítene, megcsapja az orrunkat az égett zsír szaga. Hurka-, kolbász-, rántotthúsillat- felhők keverednek a kánikulában, ám hiába a nagy sütés-főzés, a desedai büfések jobbára bágyadtan dülleszkednek a pultnak. Ráérnek nézelődni, hiszen az árnyas fák alá kitett asztalok mellett csak két idősödő pecás sörözget. A placc szélén már nagyobb a forgalom: halmokban áll a hámozott, kockára vágott krumpli, s a társaság tagjai éppen a kolbászt karikázzák, a hagymát aprítják. Készülőben a paprikás krumpli, azaz a kompánia sem gyarapítja a büfések bevételét - a tulajdonosok csak a bográcsozás utáni sörözésben bízhatnak...- Egyelőre kevesen vannak - ismeri el Koponya László úszómester, aki beszélgetés közben is fél szemmel a strandolókat vizslatja. - Alig hatvanan-százan vannak csúcsidőben. Talán a hétvégén, ha ilyen marad az idő... Meglepő az érdektelenség, a kilencvenes években júliusban egy-egy kánikulai napon alig lehetett helyet találni a fürdőlepedőknek, gyékényeknek: a kaposváriak ha tehették, megrohanták a toponári strandot. Aztán kósza pletykák kezdtek keringeni a víz tisztaságáról, s elmaradtak az emberek. A régi hírnevet pedig nehéz visszaszerezni. Hiába tiszta a víz, melyet az úszómesteri épület falán az ÁNTSZ-jelentés is megerősít, sokan tamáskodnak. Persze a „Fürdés után zuhanyzó használata ajánlott” felirat sem oszlatja a kételyeket. így hát a „maximálisan beengedhető: 950 fő” csak hiú ábránd. Pedig a környezet első látásra tényleg szemet gyönyörködtető. A strand nagy része a szomorúfüzek jótékony árnyékában található, azaz nem kell tartani a hőgutától. Sokkal inkább a vakondokoktól: a gondosan nyírt gyepen egymás hegyén-hátán állnak a túrások, a legjobb helyeken nehéz helyet találni a törölközőnek, piknikkosárnak. Kicsit a nyolcvanas évek végére, kilencvenes évek elejére emlékeztet minden. Mintha megállt volna az idő, s ebbéli morfondírozá- sunkból csak a cölöphajó látványa zökkent ki: a gyerekek egykori kedvencét szép lassan felőr- li az idő és a szúhadak vasfoga... A legnagyobb tömeg - már ha lehet ilyenről beszélni - a strandröplabdapályáknál gyűlik össze. Dacolva a Celsiusokkal Kihalt kemping a dzsungel mélyén BURJÁNZÁSNAK INDULT, elvadult bokrok, égbe törő sövény, kihalt sátorhelyek, leengedett sorompó és a kapun rozsdásodó lakat: mind azt jelzik, zárva a desedai kemping. Pedig a kilencvenes évek elején még özönlöttek a holland és a német turisták a tározó partjára, sokszor a Muskátli vendéglőig állt a sor, a visszatérő vendé gek szinte saját sátorhellyel rendelkeztek. Aztán néhány éve felmerült, lakóparkot kellene építeni a kemping helyére. Most se lakópark, se kemping. vérre menő csaták bontakoznak ki a hálók gyanánt kifeszített kötelek két oldalán. Száll a por a vetődések, csúszások, ugrások után, majd a derbi végeztével a társaság a tó felé iramodik.- Valahogy megkomolyodtak a fiatalok - int a mártózás előtt óvatosan lemosdó ifjak felé Kaponya László. - Kezdik megtanulni, hogy tényleg nem a magunk szórakoztatására papolunk a hirtelen csobbanás veszélyeiről. Éppen ezért nem meglepő, hogy egy-két kagyló és üvegcserép okozta vágáson, no és az ilyen környezetben szinte természetes méhcsípésen kívül nem akad dolga az úszómestereknek. Jobban kell viszont figyelnie a büféseknek: bár a szendvicsek, üdítők nem túl keresettek, a bódék környékén mégis megélénkül a forgalom. Az autóversenyszimulátorok és a csocsóasz- talok körül általános iskolások zajonganak. Sportosabb társaik a medencében vezetik le a tanítási év és a bizonyítvány okozta feszültségüket. Vízilabda helyett egyérintőznek: ömlik róluk az izzadság, legalább lesz némi víz a medencében... Gazos padka és vadveszély Balatoni olvasónk szerint Balatonendréd és Zamárdi között embermagasságú a gaz, a fű az út mentén, a kocsiból az úton kívül semmit se látni, pedig vadveszélyes szakasz. Olvasónk azt mondta, nemrég lekaszálták, de csak 20 centiméter szélességben. Ennyivel elintézték a dolgot? Patak József, a Magyar Közút Kht. Somogy Megyei Területi Igazgatóságának területi főmérnöke azt mondta: az igazgatóság éves feladattervének megfelelően végzi az út menti területek kaszálását. A munkálatok május hónapban kezdődtek és meghatározott ütem szerint folytatódnak. A kérdéses terület padkakaszálását június 7-én elvégezték a padka teljes szélességében, minimum egy méteren, a rézsű kaszálását várhatóan július 28-ig végzik el az időjárási körülményektől függően. Nincs gazdája a felüljárónak Siófoki olvasónk azt kérdezte, hogyan fordulhat elő, hogy fél éve nem működik a közvilágítás a Sziget utcai gyalogos-felüljáró két oldalán? Az E-On szerint a felüljáró a MÁV tulajdona, így ők az illetékesek a válaszadásban. A MÁV Ingatlankezelő Küktől azt a választ kaptuk, hogy a vasúti felüljáró melletti terület és a rajta található oszlop nem MÁV-tulaj- don, a hiba miatt az áramszolgáltatót kell keresni. A megyét érintő közérdekű kérdéseiket rögzítjük a 82- 316-165-ös telefonszámon. Vagy hívják hétfőtől péntekig 12-14 óra között a 82/528- 129-es telefonszámot! Emlék a csodatevő szemésznek gyógyítás Horváth Béla visszaadta a barcsiak szeme világát Parlagfűért virágmagot adnak a környezetvédők Megcsúsztak a csúszdaépítéssel az atádi strandon Először a közbeszerzési pályázatban kiírtnál magasabb ajánlat, majd a nyertes vállalkozó visszalépése miatt csúszott a csúszda kivitelezése a nagyatádi strandon, de úgy tűnik, július végére sikerül megépíteni a negyvennégymillió forintos élményeszközt, melyet Lengyelországban terveztek. A két spirálcsúszda és a kamikaze létrehozásához 35 millió forint pályázati pénzt nyert a város. Az építési munkák a napokban kezdődtek meg.- Mivel magasak, hosszúak és zártak a csúszdák, kiemelten ügyelünk majd a biztonságra, - mondta Iharosi István intézményvezető. ■ Csikós M. Sok barcsi a szeme világát köszönheti a nemzetközi hírű Horváth Béla szemészprofesz- szornak, akit egykor száműzetésbe küldtek a Dráva mellé és 12 éves ottléte során leküzdötte a térségben dúló kötőhártyagyulladásos járványt. A nemzetközi hírű szemészt sokan a mai napig Barcs jótevőjének tartják, s tiszteletére most emléktáblát avatott az Együtt a Városért Egyesület. Rózsás Márton, az egyesület alapító tagja elmondta: az elismert szakember 1948-1960 között élt Barcson. Ez idő alatt szemklinikát alapított és rengeteg embert gyógyított meg. Az egész régióból érkeztek hozzá, menthetetlennek tartott betegeknek is visszaadta a látását. Munkája már rég kiérdemelte az elismerést.- A nemzetközi hírű szemészorvos válogathatott volna a külföldi állásajánlatok közül, de ő mégis itthon maradt, ahol Szívesen adakoztak amikor az emléktábla elkészítésére fölkért vállalkozó megtudta, hogy kinek a neve kerül a táblára, azt mondta: egyetlen fillért sem kér, hiszen annak idején az ő szemét is a professzor mentette meg. száműzetés és meghurcoltatás várt rá. Csupán az mentette meg, hogy a nagyhatalmú Münnich Ferenc feleségét is meggyógyította - folytatta Rózsás Márton. - Rákosiék a Dráva mellé száműzték, ahol az idő tájt járványos méreteket öltött a trachoma nevű szem- betegség. Ez egyfajta kötőhártyagyulladás, amely akár vakságot is okozhat. Horváth Bélának azonban sikerült úrrá lennie ezen a járványon. Bár tizenkét esztendő után, 1960-ban elkerült a városból, egykori betegei közül a mai napig rengetegen emlékeznek rá szeretettel. ■ Nagy László Parlagfűért virágmagot adnak mostanában a környezetvédelmi egyesület tagjai Barcson. Imre Mária, az egyesület vezetője elmondta: az irtási akciókról a szemléletformálásra került át a hangsúly. A növény felismerésére tanítják az iskolásokat, s ennek részeként a gyerekek mára elkészítették a környék parlagfűtérképét. A felnőtteknél pedig a felelősségérzetre igyekeznek hatni.- Arra próbáljuk rávenni az embereket, hogy mindenki a maga portája körül tegyen rendet - mondta Imre Mária. - Azt tapasztalom, hogy lehet hatni az emberekre. A következő hetekben a tájékoztatás mellé virágmagot is adunk az érdeklődőknek. Azzal a kéréssel, hogy azt lehetőleg a kiszedett parlagfű helyére ültessék el. Korábban több vadkender-ir- tási akciót is szerveztek, főként gyerekek részvételével. Ezt a- zonban leállították, mondván: ennek a problémának a megoldása a felnőttek dolga. Ma már nem csak az egyesület tagjai tudják, hogy lépni keli, hiszen egyre több fiatalt ér el az allergiás megbetegedés a térségben. - Somogy az egyik legfertőzöttebb megye, a Dráva vidéke pedig mára a Somogy és a Dél-Dunántúl egyik legfertőzöttebb térségévé vált - hangsúlyozta a civil szervezet vezetője. ■ Nagy L.
