Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-28 / 149. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 28., SZERDA SZÁMOKBAN Hatvan külföldi ÉVEK ÓTA stagnál a falu lélek- száma, mára viszont megállt a hatvanas-hetvenes évekre jel­lemző elköltözés. Most 556-an élnek a községben; 294 nő és 262 férfi. Éppen az elvándor­lás miatt nagyon kevés a friss nyugdíjas, hiányzik ugyanis az a korosztály. Hatvan ingat­lan van külföldiek tulajdoná­ban, húszat nyaralónak hasz­nálnak. Üres, hasznosítható ingatlanja ugyanakkor nin­csen a településnek, vagyis hosszú távon a lakosság szá­ma aligha növelhető, legfel­jebb szinten tartható. Több a kiadás nagyobb tétel a kiadás a költ­ségvetésben, mint a bevétel: a kiadás 164, a bevétel viszont csak 158 millió forint. A falu idén is önhibáján kívül hátrá­nyos település, az önkormány­zat be is nyújtotta támogatási kérelmét. A pályázati támoga­tással együtt mindössze 17,5 millió forintot fordíthatnak fej­lesztésre 2006-ban: a temetőre és a falukép javítására költik a pénzt. Helyi adóból minimális a bevételük, ugyanakkor csak a személyi jellegű kiadások 65 millió forintot visznek el. A körjegyzőség fenntartása 27 millió forintot. RECEPT Túrós kolbász négy evőkanál friss túrót elke­verünk három evőkanál tejföl­lel, egy tojással, reszelt citrom­héjjal és annyi liszttel, hogy jól lehessen formázni. Két de­ka elmorzsolt élesztőt is adunk hozzá. Lisztes kézzel kolbászokat formázunk belőle, kissé kelni hagyjuk, majd for­ró olajban kisütjük. Porcukor­ral meghintjük és már aszta­lon is a rendkívül egyszerű fi­nomság, az édes kolbász. Élhető és hild-díj Ma már a fi- Soha nem elégedetlenkedtem, most is azt mondom: idén hat pályázatunkból kettő járt siker­rel, ez éppen kettővel több a semminél - mondta Feledy Gyu­la polgármester. - Kezdettől lógva előre tudtunk tervezni, megmondtuk, mit akarunk el­érni tízéves távlatban. Nem szült elégedetlenséget, ha nem tudtunk valamit azonnal meg­oldani. így lassanként vala­mennyi közintézmény felújítá­sára költöttünk, igaz, a kultúr- ház nagy korszerűsítése még hátravan. Ebben az évben a pá­lyázatokhoz félretett önerőt is úgy csoportosítjuk át, hogy be tudjuk fejezni a temető rendbe­tételét a jogszabálynak megfele­Ötvenmillió forintba kerülne a korszerűsítés ötvenmillió forintba kerül­ne a kultúrház rendbetétele. Eddig az öreg épület kisebb felújítására futotta. Az önkor­mányzat arra számít, hogy rábukkan a megfelelő uniós támogatási lehetőségre. Bízik benne, hogy továbbra is lesz központi támogatás az önerő előteremtéséhez és bankhitel az előfinanszírozás miatt. Fontos cél még az iskola fal­vizesedésének a megszünte­tése; az intézmény egy hajda­ni kúriaépületben működik. Civilek pályázhatnak a Leader-pénzekre Családi gazdaság. Lőrincz Attiláné (elöl balról), Eszter és Judit, a lovon Ágota és Katalin, valamint Lőrincz Attila élvezik az állatok közelségét Kötcse, a somogyi Toscana lőrincz gazda Megtermelik a tejet, a sajtot, a húst, a mézet Régi faprést vagy hordót állíta­nak a faluba vezető út mellé, hogy már a Kétesére érkezés­kor értesüljön róla az idegen: itt bizony jófajta borokat kóstol­hat. Opperheimék már régóta, Veszprémiék csak néhány éve vágtak bele a nagyüzemi sző­lészkedésbe; lassan termőre fordul az ötvenhektárnyi újon­nan ültetett bornakvaló. Kötcse a boráról, borászairól ismert, meg a 17. században épült tizenkilencből ma is meg­lévő kilenc kúriáról, amiből há­rom műemlék, a többi helyi vé­delem alatt áll. Egyiket sem tős­gyökeres helybéli lakja, messzi­ről jött „új kötcseiek” leltek rá­juk, úgymint Dés László zene­szerző, Megyik János Kossuth- díjas szobrászművész vagy Ka- locsay Zsuzsa operettprima­donna a férjével. A kúriák meg­őrzése is bizonnyal benne van a Hild-díjban, amit nemrég ka­pott Kötcse. Lőrincz Atüláék a falu egy másik, a régi világból megma­radt arcát mutatták meg. Négy lyány (így mondták) és az asz- szonka is ott sürgött a földes ud­varban. Volt dolog elég. Feledy polgármester adta az indító ötle­tet Lőrincz gazda faggatásához: - Aztán sorolja már el, melyik állatfajtából mennyit tartanak?- Hűha - vakarta meg a fe­jét Lőrincz Attila. - Huszonöt kecske. Öt birka. Négy fejőste­hén, két üsző, egy borjú. Há­rom ló, három póni. Tizenkét csüngőhasú törpedisznó, két anyakoca. Nyolc kutya, s úgy ti­zenöt macska. Nyulak szép számmal. Méhcsaládból nyolc­van. Akad még papagáj, kaca­gó gerle, pinty. Most csak ennyi van.- Az állattartásból élnek?- Én hivatalosan „főállású anya” vagyok. Nem lehet ebből már megélni, a mezőgazdaság támogatása szinte egyenlő a nullával. Szeretjük csinálni, ez az életünk. A négy lyány is na­gyon sokat segít,-főleg a legna­A JÚLIUS 29-1 FALUNAPON ad­ják át ünnepélyesen a telepü­lésnek már odaítélt Hild- díjat. Ennél előbb is lesz ün­nep Kötésén, s ottjártunkkor úgy hallottuk, már készül rá a fél falu. A helyi evangéliku­gyobb, Ágota, ő már hetedik osztályos lesz. Hat órakor már a lovaknál van, azokat teljesen el­rendezi, s csak utána indul a buszra, ami az iskolába viszi. De a másik három is serény. Most is, láthatja, megrakva a szekér szénával, az Észter ti­porja, én rakom a kocsira, az Ágota meg csak egerészik, azaz fölkapkodja, ami lepotyog. Az asszony - pedagógus amúgy a helyi általános iskolá­ban - szűri a tejet, mossa a fejő­gépet.- Nálam gépet, traktort nem lát, mindent hagyományos mó­don, jobbára kézi erővel csiná­lunk. Természetes élelemmel táplálkozunk, mi termeljük meg a tejet, a sajtot, a mézet, a húst. Csak néhány sarokkal arrébb áll a mára teljesen felújított Dés­sok legnagyobb ünnepe, a Kerbájt előtt a múlt ősszel be­iktatott lelkésznő, Lengyel Henriett férjhez megy. jöven­dőbelijére a nemzetisége és nem a természete miatt mondják, hogy skót­kúria. Valaha Unger doktorék után orvosiakként emlegették az épületet. Odabent a falon egy 1930-as felvétel az akkori lakók­ról, egy másikon József Attila a kötcsei szatócsbolt előtt. - Hi­szek benne, hogy kisugárzásuk van az ősi falaknak, mert őrzik a régi világ hangulatát, szelle­miségét - árulta el Dés László. - Az idén Kossuth-díjassá lett szobrász barátom, Megyik Já­nos hívta fel évekkel ezelőtt a fi­gyelmemet: akad még eladó, fel­újítható 17. századi kúria Kötésén. Ez hihetetlennek tűnt számomra. Az óvoda működött benne, amikor megvásároltam, de nem a gyerekek alól húztam ki az épületet, mert az önkor­mányzat már régóta vevőt kere­sett rá. Sokat kellett dolgozni rajta, hiszen a hagyományok őr­zése ugye nem volt mindig di­vat, én meg ragaszkodtam hoz­zá, hogy a szalon is ugyanott le­gyen, ahol hajdanán. Dés László számára egyre in­kább alkotóház kötéséi otthona. Itt írta a Világszám című film zenéjét, s két lemez is a kötcsei csendhez köthető. Úgy mondta: Karádig ellát a birtokáról, szá­mára ez a somogyi Toscana. LEADER-FALU KÖTCSE IS, azaz részesedik a földvári kistér­ség által elnyert százmillió fo­rintos támogatásból. Vállalko­zók, civil szervezetek pályáz­hatnak vendégcsalogató kul­turális programjaik támoga­tására. A kistérség másik el­nyert, 280 millió forintjából a szélessávú internet és a ká­beltévé épül ki a faluban is. Azt tervezik, hogy egy kistér­ségi tévéstúdióban közös mű­sor is készül majd. Négy közhasznú munkás a kötcsei közterületen NEM JELENT NAGY GONDOT a munkanélküliség. Elsősorban a férfiak találnak munkát, a nők elhelyezkedése nehe­zebb. Az önkormányzat egész évben foglalkoztat helyieket; most négy közhasznú és öt közcélú munkást. Parkokat rendez, füvet kaszál a négy közhasznú munkás Az oldal cikkeit Fónai Imre írta. Fotók: Gáti Kornél. Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. Ünnep ünnepet ér júliusban, amire készül a falu takaros települést akartak atalok sem vágynak el a Balaton közeli helységből Harmincöt év a boltban: emlék a szög és a pertli lő módon. Kerítés készül az ősz­re és a régi, elavult ravatalozó teljes felújítása. Másik sikeres pályázatunk a településkép ja­vítását szolgálja. Az elnyert tá­mogatásból információs és utcanévtáblák készülnek, s egy kisebb parkosítás a falu elején. A szennyvízcsatorna kiépülé­séig nem „nyúlnak” a falu útja­ihoz. Ez s a kistérségi program­ban Kötésére érő internet és kábeltévé hiányzik még a tele­pülés teljes komfortjához. S még valami, a megfelelő csapa­dékvízelvezetés. - Ez is megol­dásra vár még, hiszen dimbes- dombos vidék a mienk, s a nagy esőzésekkor jelentős károk ke­letkeznek - tette hozzá a pol­Feledy Gyula polgármester: tíz évre megmondtuk, mit akarunk gármester. - Két utcánkat már háromszor elvitte a víz, egyelő­re a vismaior-keretből szeret­nénk támogatást nyerni a rend­betételükre. Feledy Gyula azt hangsúlyoz­ta: a vezérelv az volt az elmúlt másfél étvizedben, hogy élhető települést teremtsenek az alig több, mint ötszáz lelkes falu­ban. - Talán sikerült, ezt jelzi a friss Hild-díjon kívül az is, hogy az elmúlt tíz évben megállt az elköltözés, a fiatalok is helyben maradnak. Nagy gondot fordí­tunk arra, hogy tiszta, virágos, rendezett falukép fogadja az ér­kezőt. Gazdasági nehézségeink persze nekünk is vannak, de hol nincsenek?... Festék, szoknya, szög, cérna, drótkerítés, tőkehús. Valamikor ezt is árusította a kisbolt. Élel­miszer-, vas-műszaki és ruhá­zati „áruház” volt egy fedél alatt a falu egyetlen üzletében.- Az volt az igazi kereskedés - nosztalgiázik Fábián jánosné, aki 40 éve dolgozik a szakmá­ban, 35 éve a kötcsei boltban. - Ahogy közeledett a nyár, egyre több és több szállító fordult meg nálunk, nem győztük felhal­mozni az árukészletet. Sorok álltak, mert nagyobb volt a köz­ség lélekszáma, nyaralók is akadtak, no meg több pénzük volt az embereknek és eszükbe sem jutott, hogy máshová men­jenek vásárolni. Mára nagyot fordult a világ. Sok a faluban a kisnyugdíjas és a kispénzű, akik nagy for­galmat nem tudnak csinál­ni. Van egy olyan réteg ugyanakkor, amelyik autóba pattanva a nagyobb bevásárlá­sait a multiknái intézi. Tartok tőle, hogy ha az M7-es befekte­tőket vonz, azok között újabb nagyáruházak is lesznek, s to­vább rontják a kiskereskedők üzletét. Tudok több olyan tér­ségbeli kereskedődinasztiáról, akik hosszú évtizedek után most lakatot kellett, hogy tegye­nek a boltajtóra... KÖTCSE - 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom