Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-26 / 147. szám
KOMLOSD 109 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 26.. HÉTFŐ Kisnyugdíjasnak luxus az állattartás, Gaál Jánoséknál azonban sosem üres az udvar. Képünkön Gaál Jánosné és férje otthonukban Könyvből tanult gazdák megélhetés Akinek nincs földje, annak luxus az állattartás Minden évben kirándulni indul a falu apraja-nagyja minden évben kirándulni viszi a falu népét az önkormányzat: tavaly a Plitvicei tavakhoz vitték el az embereket a falu költségén, idén várhatóan belföldre mennek, talán a Balaton-felvidékre. A gyerekeket is rendszeresen viszik kirándulni, őket azonban csak rövidebb utakra. Bútorok és új mosdó az idősek klubjában összesen 2,6 millió forinthoz jutott a falu a Dráva mente szociális felzárkóztató programja révén. Ennek fő tétele az idősek klubja korszerűsítése: bútorokat vásárolnak ide, ajtót cserélnek, s elvégzik az akadálymentesítést is. Ez utóbbi nem csak a feljáró megépítését jelenti, hanem a mosdó átalakítását is. Felújítják az orgonát a református templomban felújítják a komiósdi református templom orgonáját. A hangszer még 1906-ban készült. Isten komiósdi háza 2002-ben teljes belső felújításon esett át, a külső festése pedig még 2000-ben készült el. Az orgonára azonban akkor nem jutott pénz. A református iskola államosítása miatt kártérítés jár az egyház- községnek, ebből futja a hangszer rendbetételére is. Képünkön: a templom 1837- ben épült, s a XVIII. századtól református népiskola is működött a településen. A templom kívül és belül is megszépült az elmúlt években Az oldal cikkeit írta és fotózta: Nagy László Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Ahhoz képest, hogy városból költöztek ki falura, Gaáljánosék mára gyakorlott állattartókká váltak. Eveken át ők nevelték az egyetlen tehenet Komlósdon, mellette sokáig kis birkanyájat is tartottak. A házi tehéntejre helyben és Barcson is állandó vevőköre volt a két nyugdíjasnak. Az asszony saját készítésű túróját és sajtját dicsérte a fél falu. Pedig szakkönyvből tanulták az állattartást mindketten. Gaál Jánosnak lakatos a szakmája, a jószágot és a gazdálkodást korábban csak hírből ismerte. - Azóta tartottunk már disznót, baromfit, birkát, tehenet... Talán csak egyedül a strucc az, ami nem volt még ebben az udvarban - mondják. - Aztán a nyáj egy részét ellopták, a többit pedig levágtuk. Az egyszemélyes tehenészetet is fölszámoltuk. Ma már a szomszédunk tart tehenet, s ha tej kell, kapunk tőlünk, csak át kell szólnunk érte. így a legegyszerűbb, mert nincs vele vesződség. Mert mára megtanultuk: akinek nincs földje, annak luxus a gazdálkodás. Ezer négyszögöl rétünk van, de egy tehén eltartásához ez kevés. A takarmány pedig drága. A tanulság: kisnyugdíjas ne akarjon gazdálkodni. Barcsról költöztek ki Kom- lósdra sok éve. Azt gondolták: ha már a nyugdíjból nem lehet megélni, kiegészítik a jövedelmüket háztájival. A barátságos párt hamar befogadta a falu. - Akkoriban a városiak szívesen költöztek falura. Ma már ez megváltozóban van, a falu egyre kevésbé vonzó. Kertészkedni nem akarnak a fiatalok, a közüzemi díjak pedig most már ugyanolyan drágák itt is, mint akármelyik városban - így az asszony. Amikor ők Komlósdra költöztek, építkezéssel kezdték. A régi házat gyakorlatilag az alapoktól gaál jánosné azt mondja: tíz éve nyugdíjas, és negyvenezer forintot hoz neki havonta a postás. A férjének 50 ezer a pénze, ebből próbálnak megélni többkevesebb sikerrel. Mindent elvállalnak, hogy jövedeújjá kellett építeniük. Most ismét építkezniük kell: ezúttal a melléképület dőlt össze. - Egyszerűen kifolyt belőle a homok, el kell bontani az 1800-as évek végén készült épületet - mondja Gaál János. - Bezzeg az 1900-as évek elején készült istálló áll még, mint a cövek. Azt nem kezdte ki az idő, olyan masszívan van megépítve. Ebből is látszik: az állatok helye volt az első az egykori gazdának, s a lakóépület csak azután következett. Az istállónak még néhány hónapja is ritka lakója volt: kínai csüngőhasú disznó. - Azt mondják: egészségesebb és finomabb a húsa és a zsírja, mint a hétköznapi sertésnek. Ezt én is igazolhatom - így a férfi. lemhez jussanak, a férfi hordja ki a faluban az újságot. Ők is aggódva várják a megszorításokat, mint ahogy mindenki a faluban. Azt mondják: eddig sem volt könnyű, ezután pedig még rosszabbak a kilátások.- Ráadásul a kutya nem fogad úgy szót, mint az a disznó. Nemcsak hasznosak, hanem tüneményesek is ezek a jószágok - mondja a gazdasszony. - Nem állta meg mosoly nélkül senki ! azt a látványt, ahogy esetlenül előtotyogtak. Nagyon megszerettük őket. Egyébként minden állatunk a szívünkhöz nőtt, amelyik megfordult az udva- | runkban. Nemrég az utolsó kínai disznón is túladtunk, de már hiányzik. Lehet, hogy ha legközelebb bekopogtat hozzánk az újságíró, akkor már ismét itt togyog majd körülöttünk egy lógó hasú jószág. Egy hízó és sok-sok baromfi. Tyúkok, libák, kacsák, csirkék.... Most ezek alkotják a komiósdi idős házaspár gazdaságát. - Teljesen nem ürülhet ki az udvar, valami mindig kell - mondják.- Nemcsak a húsuk miatt, hanem a Barcson élő unokák kedvéért is kellenek az állatok. A legidősebb unoka 28 éves, a két legkisebb 12 éves. Főleg a kicsik szeretnek kint lenni nálunk, ők élvezik a legjobban, hogy ennyiféle állatot tartanak a nagyszülők. Pluszmunkát vállalnak a jobb megélhetésért Takarékos a faluvezetés városba járnak a gyerekek. 27 millió forintból gazdálkodik idén a település önkormányzata, melyből Barcsnak iskolaóvoda hozzájárulásként 1,7 millió forintot kell átadniuk, mivel a városba járnak a falu gyerekei. 4 közcélú és 2 közhasznú munkás dolgozik itt. Most ők kaszálnak valameny- nyi porta előtt, télen pedig a havat lapátolják el. Szükség van a munkájukra, mert az önkormányzatnak nincs erre saját dolgozója. Kétszáz alatt a lélekszám a kétutcás településnek 195 lakója van, tavaly még megvolt a 200. Jelenleg 11 iskolás és 4 óvodás korú gyermek él itt. Nemrég ez a szám még ötven felett volt. Várható azonban több kisgyerekes család beköltözése, s ezzel ismét megszaporodik a lakosság. A falu legidősebb lakója Czigány Józsefné, aki 1919-ben született. A legfiatalabb - Máté - is ebből a családból származik. RECEPT Vadas mártás a vadast egy kilogramm marhahúsból készítik, s szükséges még hozzá két sárgarépa, zöldség, cukor és a habaráshoz tejföl, liszt. A húst félig megfőzik a zöldségekkel. Zsiradékban három fej hagymát kisütnek, cukrot adnak hozzá, és megpirítják. Ebbe helyezik a húst és a zöldségeket, s kevés húslével megpárolják. A vadast zsömlegombóccal tálalják. Kedvelt étel itt a töltött csirkemell is, melyhez a hozzávalók: két filézett csirkemell, öt csirkemáj, három zsömle, fél liter tej, petrezselyemzöld, két fej hagyma, egy tojás, Bacon szalonna, majoránna, só, bors, rozmaring, fokhagyma és ételízesítő. Traktorral húzzák a halottaskocsit mérleg Az önkormányzat erőn felül segít a helyiek munkához jutásában Végleg elvesztette Komlósd azt a biztonságot, amelyet egykor Barcshoz közeli településként élvezett. A város közelsége miatt az itt élők könnyebben találtak munkát, mint a távolabbi falvak lakói. - Ez ma már nincs így, épp olyan rossz a helyzet itt, mint másutt - mondja Kiss Pál polgármester. - A lehetőségekről csak annyit: jó néhány komiósdi egészen Somogyud- varhelyig elment, hogy munkája legyen. Eperültetvényre jártak; mindennap elkerekeztek a szomszéd falu vasútállomásáig, onnét vasúton Udvarhelyig, majd kibicikliztek az ültetvényre. Este ugyanezt az utat járták be hazafelé. Most úgy tudom: a taranyi málnaszedés kezdődik, ahová szintén mennek komlósdiak. Ha valaki dolgozni akar, ilyen lehetőségek közül válogathat. Talán most még kicsivel jobb is a helyzet, mivel a korábban bezárt sertéstelepet eladta a tulajdonos Dráva-Coop Rt. egy vállalkozásnak. Az pedig újra beindítja. Úgy tudom, négy emberre lesz szüksége. Ilyen helyzetben az önkormányzat annyit tehet, hogy erőn fölül is igyekszik segíteni az embereket. Ha emellett még fejlesztésre is jut, annak nagyon kell örülni. - Pedig feladat lenne. A temetőhöz meredek út vezet, amelyet télen nehéz haszKiss Pál: dolgos nép a komiósdi, de kincset ér a munkahely itt Is nálni. Olyankor gyakran traktor húzza fel a halottaskocsit. A kis utcába is nehéz bejutni latyakos időben. Ezekre a helyekre legalább zúzalék kő kellene, de az lenne az igazi, ha rendes burkolatot kaphatnának. A temetőbe ráadásul nem csak nehéz, de veszélyes is kijárni. - A hídtól a sírkertig között csak kocsik között közlekedhetnek a gyalogosok. Ráadásul sok a teherautó, és a legtöbb nagyon siet. A híd helyreállítása is késik. Az utat ugyan tavaly felújították, azonban a hidat alatta nem javították ki. Azt ígérték, hogy idén tavasszal pótolják. A munka azonban máig nem kezdődött el. Túl van az érettségin a község könyvtárosa Tanulással töltötte az eltelt három évet a komiósdi községi könyvtáros, varga-lánci renáta a barcsi alapítványi középiskola gimnáziumába járt, s alig néhány napja érettségizett le sikeresen. Mindezek mellett gyermekét is egyedül neveli, így érthető, ha a fiatalasszony nem panaszkodik az unalomra. Elmondta: a könytárat és számítógéptermet hetente kétszer nyitja ki az érdeklődők előtt: hétfőn és csütörtökön. A községi számítógéppark is az ő gondjaira van bízva. A könyvtárat és ifjúsági termet másfél millió forintért újíttatta és bővíttette nemrég az önkormányzat A postahivatal megszűnése után annak az épületét is ide csatolták. A könyvtár még aránylag kevés idejét veszi el a fiatalasszonynak, többet a tanulás, főleg így a vége felé.-Nem volt köny- nyű a tanulás gyerek mellett, de szívesen csináltam. Azt mondja: saját bőrén tanulta meg, hogy képzettség nélkül esély sincs az elhelyezkedésre, sem itt a faluban, sem Barcson. A gyes csupán haladékot jelent, azonban az azt követő évekre is gondolni kell. Kislánya nevelésébe szerencsére segítségére van a család; főleg a nagymamára számíthat.
