Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-22 / 144. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK A csipkeházban csak saját tervezésű és kézzel készített művek készülnek. Szénási Flóra (balra) és Kálmán Flóra már ismeri a csipkeverés titkát Önálló tervek a társulásban csipkeverés Már az iskolában megtanítják a jelen ifjúságának SZÁMOKBAN Fejlesztésre 13 millió forint idén 167,2 millió forintból gaz­dálkodhat az önkormányzat, mely 13 millió forintot költ fejlesztésre. Ebből készül töb­bek közt az új rendezési terv, illetve útfelújításra is jut belő­le. A falu egy-egymillió forin­tot nyert a Bem és az Árpád utcák aszfaltozásához, ami­hez az önkormányzat továb­bi egy-egymillió forinttal já­rul hozzá. Tíznél több baba születik ha néhány fővel is, de az el­múlt években csökkent a falu lakossága. Három éve 1417 volt a létszám, mely idén 1398 főre olvadt. A legidősebb az 1915-ös születésű Simon Gyu­la, a legfiatalabb pedig a mindössze egy hónapos Pini- zsi Patrik. A korábbi évekkel ellentétben a megszokott öt­hat helyett idén tíz felett lesz a születések száma. A balato­ni háttértelepülésen jelenleg 525 lakóház található, melyek közül nyolcvan van külföldi vagy belföldi, nem helyi la­kó tulajdonában. RECEPT Endrédi pacalleves megtisztítjuk a pacalt (körül­belül 50 dkg), sós vízben pu­hára főzzük, leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, majd csíkok­ra vágjuk. Zsíron megfutta­tunk egy fej apróra vágott vö­röshagymát, liszttel, cukorral megszórjuk és rántást készí­tünk. Pirosarannyal ízesítjük, majd másfél liter vízzel felönt­jük. Beledobunk egy négybe vágott paprikát, egy paradicso­mot, egy kávéskanálnyi leves­ízesítőt, 3-4 zellerzöldet és vé­gül a pacalt, amit 25 perc alatt összefőzünk. Zsíron megpirí­tunk egy zsemlét, amit előző­leg hosszú csíkokra vágunk. A falu neve a legtöbb embernek a híres endrédi csipkét juttatja eszébe, mely egyenrangú volt a brüsszelivel. Ma is nagyköve­tek, miniszterek, külföldi dele­gációk kapják ajándékba Örök­ségünk, Somogyország kincsét, mely két év múlva lesz száz­éves. Kájel Endre református lel­kész 1908-ban hozatta azokat a tanítónőket, akik ötven helyi asszonynak mutatták meg a csipkeverés tudományát. A haj­dani tiszteletes lánya, az Ameri­kában élő Kájel Sára tíz éve nyi­totta meg a csipkeházat, köz­szemlére téve a legszebb dara­bokat. Kájel Endre menye vezeti ma a gyűjteményt. - Csipkés pap, így emlegették apósomat - mondta ifjabb Kájel Endréné. - Állás nélküli tanítónőkből fa­ragott „népművészeket” és felis­merte, hogy segítenie kell a jö­vedelem nélkül tengődő sze­gény helybéli asszonyoknak. Fe­lesége tervezte a térítőkét, azok után is, hogy a gépi csipkekészí­tés visszaszorította a kézi mun­kát. Különleges darabokra kel­lett átállni ezek után. A csipke­házban csak saját tervezésű al­kotásokat mutatunk be. Anyáról leányára szállt egy­kor a csipkeverés tudománya, ma viszont a helyi általános is­kolában oktatják.- A negyedik osztályosok szakkörökön, ötödik osztálytól felfele tanórákon tanulják - mondta Horváthné Herczeg Zsu­zsanna, a diákok oktatója. - Egy állandó kiállítás is van az isko­lában a legjobb munkákból, épp idén újítottuk meg. Az endrédi iskola a tanévben a siófoki Vak Bottyán János Ál­talános Iskola tagintézménye­ként működött. Az együttműkö­dés első évét sikeresnek tart­ják, hisz a társulás ellenére is megőrizte önállóságát az intéz­mény. A pedagógusok száma és a költségvetés sem csökkent a 97 fős kisiskolában, ahol lelkes, a faluban működő kevés civil szervezetek egyike a vöröske­reszt, melynek titkára, Verbov- szky Sándomé munkája jutal­mául bronz fokozatú kitünte­tést kapott. - Nyolc éve vállal­tam el ezt a feladatot, ami nem áll tőlem távol, hisz egészség­fiatal, jól felkészült tanári kar dolgozik. Az órákon kívül is sok lehetőséget biztosítanak a gye­rekeknek a szabadidő tartal­mas eltöltésére. A testnevelé­sen kívül aerobik, gerinctorna, atlétika, asztalitenisz, foci és sportjátékok várják őket. A gye­rekek szeretik a sportot és ered­ményesek is: a megyei kisisko­lák versenyében nyolcadikként zártak és a teremaüétikai ver­senyeken is jól szerepeltek.- Több játékost adunk a siófo­ki Vak Bottyán iskola focicsapa­tába, Bassányi Máté után már több első osztályú csapat is ér­deklődött - tette hozzá Fonyódi Tibor testnevelő. A sport mellett a tudományokban is jelesked­nek. Karé Viktor 2. lett az or­szágos környezet- és természet­ügyi végzettségem van - tette hozzá. - Berdáné Nagy Máriá­val évi két véradást szerve zünk, melyen átlagban negyve nen vesznek részt. Az elismerés jár Schwarcz Gyulánénak is, aki szintén sokat segít. A falu­napon mi sütjük a lángost. ismereti verseny megyei fordu­lóján. - Százból 97 pontot szer­zett, míg az ellenfele 99-et, így másodikként nem indulhatott az országoson - mondta tanára Fonyódi Tibor. Ugyanezen a versenyen szin­tén megyei második lett Breg- lovics Erzsébet diákja, Kelemen Flóra. A tanárnő az iskola „ka­tasztrófavédője”, diákjaival há­rom éve rendszeres résztvevői ezen versenyek országos döntő­inek. - Ez nem csak a jó tanu­lóknak biztosít sikerélményt, ezért fontos - mondta a tanár­nő. A Györgydeák Martina, Hosszú Attila, Molnár Zoltán trió előbb megnyerte a területi, majd Pap Csanáddal kiegészít­ve a megyei versenyt. Az orszá­gos döntőben 81,5 százalékos teljesítménnyel épp csak lema­radtak a dobogóról. Györfy Csabával egy „média­műhelye” is van az iskolának, aki mozgóképkultúrára és mé­diaismeretre tanítja a fiatalo­kat. Kovács Zsófia, Papp Lilla, Varró Anita a segítségével há­rom forduló után 87 csapatból a 9. helyen zárt a Mozgókép Titkai Országos Verseny egri döntőjében. Vadétkek és lovas fogatok Endréd nyári kínálatában az erdélyi Nyáradkarácson az endrédiek egyetlen test­vértelepülése, ahol a közel­múltban öt napot vendéges­kedtek. Ez idő alatt részt vet­tek többek közt a csíksomlyói búcsúban is. A nyárádkará- csoniak augusztusban viszo­nozzák a balatoniak látogatá­sát. Ők a vadétkek sütő- és fő­zőversenyére érkeznek a te­lepülésre. Az Asztali Örömök Somogybán vadfőző versenye mellett még egy program sze­repel a nyári programkínála­tukban, a július elsejei ama­tőr kettesfogat-haj tó verseny. Huszár készíti majd az új szobrot a templomkertbe lába kelt a Nepomuki Szent János-szobornak, melynek már készül a pótlása. A templomkertből lopták el évekkel ezelőtt az értékes, XVIII. századi alkotást, mely azóta sem került elő. Az új szobrot Huszár László helyi fafaragó készíti. A tervek sze­rint nyár végén kerülne az új szobor az eltűnt helyére, ha ehhez addig a Műemlékvé­delmi Hivatal is hozzájárul. Padokat és szemeteseket vett a falu német lakója EGYNYÁRI VIRÁGOK, padok, szemetesek kerültek az új fa­luközpontba, mely idén ké­szült el hatmillió forintból. A padok egy itt élő német ál­lampolgár ajándékai. Az ön- kormányzat ezek mellé hat darab szemetest is vett, me­lyeket már ki is raktak. Kicsik és nagyok segítségével épül és szépül a település Az oldal cikkeit Keszthelyi Zoltán írta Fotók: Gáti Kornél Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Lángosokat süt a falunapra a vöröskereszt Felajánlásból épülhet meg az öltöző pályázatok Huszonnyolcmillió forintnyi állami támogatás érkezett a faluba Sámuelnek könnyű a toll és még a kasza sem nehéz Az elmúlt négy évben 40 millió forintot fordított az önkormány­zat a település fejlesztésére, melyből 28 millió forintnyi volt az állami támogatás. Annak el­lenére is sikerült tehát pénzt nyerni a falunak, hogy Bala- tonendréd nem tartozik a hát­rányos helyzetű települések kö­zé. - Ez a legnagyobb bajunk - panaszolta Késmárki Tibor, aki immár 12 éve irányítja a telepü­lést tiszteletdíjas, nem főállású polgármesterként. - A pályáza­tok elbírálásakor ez óriási hát­rány. Már ha egyáltalán pályáz­hatunk... Több esetben csak hátrányos helyzetű települé­seknek írják ki. Mindezek elle­nére amit erre a négy évre el­terveztünk, sikerült megvalósí­tani. Még úgy is, hogy az idei év nagyon kevés pályázati lehető­séget kínál. Megújult többek közt a falu­központ és felújították a ravata­lozót és bekerítették a temetőt. Az új központ volt a nagyobb beruházás. Hatmillió forintba került, melyből 3 milliónyi volt az állami támogatás. Mindezek mellett útfelújításra is futotta. Egyedül a szennyvízcsatorna­hálózat kialakítása az, amiben nem tudtak előrelépni. Ennek ellenére az önkormányzat ké­szül a beruházásra, takarékos­kodik.- A dél-balatoni szennyvíz­programban bízunk, a gázpri­Késmárki Tibor örül annak, hogy támogathatják az újszülötteket is vatizációból befolyt több mint harmincmillió forintot is erre tettük félre - tette hozzá a pol­gármester. - Egyébként is pró­bálunk spórolni. A képviselő- testület tagjai tizenhat éve egyetlen fillért sem vettek fel, társadalmi munkában teszik a dolgukat. A legutóbb ők úgy döntöttek; 2006. január 1-től negyvenezer forinttal támogat­ja az önkormányzat az endré­di újszülötteket. Egy német állampolgárnak köszönhetően idén sem marad nagyobb beruházás nélkül a te­lepülés. Nyolcmillió forintot ajánlott fel a sportöltöző felújí­tásához, melyből kiszolgálóhe­lyiséggé alakul át az öltöző. A test és a lélek doktora bartha Sámuel körzeti orvos, aki refor­mátus presbiter is. Mint mond­ta, tevékenyen részt vesz a re­formátus egyház életében. End­réden mintegy kétszáz reformá­tus él, a betegei viszont jóval többen vannak, 1450 fő orvosi ellátásáról gondoskodik.- A vallás meghatározó sze­repet tölt be az életemben - mondta Bartha Sámuel, akit ro­koni szálak fűznek a szintén kisbaconi Benedek Elekhez. A rendelőjében is az író egyik idé­zete van a falon, mely szerint „Csak az a valamennyire egész ember, akinek könnyű a toll és nem nehéz a kasza”. Mint mondta, azért ezt választotta, mert ő például tud kaszálni. El­ső generációs értelmiségként „megismerte” otthon a kétkezi munkát. Részt vettem a Zamárdiból in­dult immár má­sodik feltáma­dási menet szervezésében. Hús- vétkor indult a zarándoklat, mely a csíksomlyói búcsúban ért véget. Én természetesen az erdélyi útvonal kialakításában segédkeztem, mely a szülőfalu­mon is áthaladt. Érdekesség, hogy egy holland, maasdijki testvérgyülekezetünk is van. Rendszeresek a találkozók, hol ők, hol mi utazunk. BALATONENDRÉD - 008

Next

/
Oldalképek
Tartalom