Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
16 2006. JÚNIUS 18., VASÁRNAP HÍRSÁV Operabál helyett szappanopera útilapu Hiller miniszter mára megelégelte a felfordulást az Andrássy úton Nóti, Karinthy és A muzsika hangja Kesselyáknak voltak, intézmény- vezetői nézőpontjai pedig a főigazgatónak. Nyilván komoly szakmai veszteségnek tekintette a karmester úr távozását. Presztízsveszteségnek nem mondanám, mert egyikük sem hisz az üres formákban...”- „Ön, igazgató úr, háborúban állt a szakszervezettel, a balettigazgatóval is. Amikor a Székely Bertalan-teremben a reform részleteit ismertette, Keveházi Gábor a terem túloldaláról ezt harsogta: „...még hogy direktor. Kocsmáros!” Hogyan viseli az efféle - az ön szakmai képességeit egyértelműen kétségbe vonó - kritikákat?” íme, Mihályi Endre válasza - úgy is mint Hegyi Árpád Jutocsa magyar hangja: „Egy olyan helyzetben, ahol gazdálkodási kérdések kerülnek előtérbe a művészi alkotómunka helyett, minden alkotó művész, így Keveházi Gábor is felháborodik. Azt hiszem, nagyon sok kompromisszumot kötött a balettigazgató addig, amíg így kifakadt. Nyilván ez volt a pont', amikor számára már nem volt további kompromisszum. De a részleteket tőle érdemes megkérdezni.” Megtettük. Keveházi pedig elárulta: nagyon várják már az új igazgatót. „Hegyi úr anno elvállalta, hogy egy adott összegből és egy meglévő művészi koncepció alapján igazgatja ezt az intézményt. Néhány hónap múltán kiderült: az elvárások szerint képtelen ellátni a munkáját. Mi többen barátilag ajánlottuk neki: távozzon önként” - emlékezik a balettigazgató. Hozzáteszi: az igazgatónak az utolsó pillanatokban is kilenc tanácsadója volt, ami jelzi: nem tudta önként megvalósítani az Opera úgynevezett reformját. Keveházi Gábor nem titkolja: az operaházi ellentábor üdvözli a volt politikai államtitkár Vass Lajos miniszteri biztosi kinevezését. A régi-új kulturális miniszter, Hiller István egyébként e szavakkal zárta be a Hegyi-aktát: „Igen az átalakításra, nem a felfordulásra”. Az üzenet tehát világos. Kérdés: lesz-e a szebb folytatáshoz elég pénz? premierrel kezdte szezonját a Szabad Tér Színház. A muzsika hangja című musicalt a Városmajorban mutatták be Kaszás Attila és Siménfalvy Ágota főszereplésével. A folytatás sem késik sokáig: pénteken egy Nóti Károly-vígjáték (Szeressük egymást!) lesz a soros attrakció. Ezt a produkciót a Karinthy Színház jegyzi. Karlovy Vary várja a magyar filmeseket NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK a június 30-án startoló 41. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál programját. A cseh fürdőváros fesztiválja Közép-Európa egyetlen A kategóriás (értsd: élvonalbeli) filmmustrája, ahol 200 mozi forog. S itt fesz látható mindjárt három, Cannes- ban is szereplő magyar film: a Fehér tenyér, Kocsis Ágnes Friss levegő című munkája, valamint a Taxidermia. A Mini óriás bulija a Művészetek Palotájában A magyar blues nagy öregje török ádám és kultuszban- dája, a Mini a Művészetek Palotájában csütörtök este koncertezik. A nagy buli elsősorban az utolsó 15 évet tekinti át, így Török „bácsi” korábbi blueszenekara, a R.A.B.B. dalai is hallhatók lesznek a Mini nótái mellett. Kis éji zene Dominic Millerrel sting gitárosa, Dominic Miller kedden a Lágymányosi hídnál fellelhető Custó- ban áll színpadra. A világhírű gitáros az idei Sting- tumé során mindössze három városban vállal extra bulit, az egyik Budapest, amely szerinte zenei centrum. Az ellentábor győzött az Operában: Keveházi Gábor balettigazgató „jelöltje”, Vass Lajos, miniszteri biztosként ülhet Hegyi Árpád Jutocsa székébe. Nem lesz könnyű dolga. Szabó Zoltán Attila Hegyi bukását szinte biztosra lehetett venni. Túl sok frontot nyitott, s nem volt erőssége a párbeszéd. Kezdetben csak a szakszervezetet haragította magára, majd Keveházi Gábor balettigazgatóval viaskodott látványosan a kamerák előtt. Idővel úgy tűnt, már a sajtóban is ellenséget lát. Lapunkat például néhány nappal a politikai vezetés által kikényszerített búcsú előtt azzal utasította el, hogy bokros teendői nem teszik lehetővé az interjút. Maga helyett a „ringbe” végül a kommunikációs igazgatót küldte, aki a problémákról e- mailben írta meg véleményét. Méltó búcsú, csinos zárszó helyett így itt és most Mihályi Endrét, Hegyi Árpád Jutocsa magyar hangját „hallhatjuk”... Pedig volt/lenne miről kérdezni a bujdosó Hegyit is. Színrelépése óta ugyanis az Operaházban reformhangulat helyett sztrájkhangulat volt, és csak úgy jöttek-mentek a vezetők, a tanácsadók. Érdekes párhuzam, hogy majdnem egyszerre veszítette el állását Bozóki András kultuszminiszter és pártfogoltja, Hegyi Árpád Jutocsa. Igaz, a múlt héten már maga Bozóki is elismerte egy internetes fórumon: nem biztos, hogy jó döntést hozott. A búcsúzó miniszter ugyanakkor arra is kitért nyilatkozatában, hogy „Hegyi abba az irányba megy, amelyet a kormány elvár tőle...” Igen ám, de a takarékoskodáson túl hová készült, művészi értelemben merre kormányozta volna az Opera körülményesen mozgó óriás uszályát az eleddig csak hadakozó színidirektor? Mihályi Endre marketing- és kommunikációs igazgató ezt írta levelében: „Bozóki András mondatai vélhetően stílusbeli kérdésekre utaltak. A korábbi kulturáA kormány cserére szánta el magát: Hegyitől megváltak, az új “beállós" Vass Lajos miniszteri biztos lett lis miniszter szavait és azok jelentését célszerű tőle megkérdezni. Az Operaház válsága azonban nem személyi kérdés, hanem racionális gazdálkodás, ésszerű pénzfelhasználás kérdése”. A művészi munkáról pedig Mihályi a következő - igencsak „irodasza- gú” - következtetésre jutott: „A művészi értelemben merre kérdése a mindenkori főzeneigazgató kompetenciája. Nem árt azonban figyelembe venni, hogy a művészi alkotómunka egyik feltétele a stabil gazdálkodási háttér. Ha a zenekar nem kap fizetést, hiába mozog a karmester pálcája”. Ez szent igaz, lépjünk is tovább. A szakma úgy tartja: a távozott fő-zeneigazgató, Kesselyák Gergely Hegyi bizalmasa volt. Azonban ő is idő előtt távozott, és keményen bírálta főnökét. Rákérdeztünk: presztízsveszteségnek, árulásnak vagy szükséges rossznak érezte-e Kesselyák idő előtti búcsúját a régi jóbarát? íme, a megbízotti válasz: „Azt, hogy Hegyi Árpád Jutocsa magánemberként hogyan élte meg Kesselyák Gergely karmester úr távozását, azt csak ők ketten tudják. Szakmai indokai elsősorban Nagy Bandó életről és halálról vall legújabb könyvében sosemvolt Toscana Tarján Tamás irodalomkritikus dicséri a múlt titkait és a lélek mélységeit kutató humoristát Az író abban bízik, hogy regénye a múlt iránti tiszteletre tanítja az olvasót, egyúttal kapaszkodónak is megteszi Családtörténet, megható útleírás, avagy a nagybetűs Élet himnusza? Ez itt a kérdés. Frissen megjelent regényében ugyanis Nagy Bandó András nem viccelődik: a Sosemvolt Toscana című kötet egy haldokló író utolsó nagy küzdelmét beszéli el. Egy ember megtudja, hogy halálos beteg. Az orvosok szerint kis szerencsével még három hónapig élhet. A helyzet borzalmas, de van ennél rosszabb is: a férfi lánya ugyanis veszélyeztetett terhes. A hatodik hónapban van. Innen kezdve versenyt fut élet és halál. A férfi tisztában van azzal, hogy a kilenc éve várt unoka érkezését nem kockáztathatja, ezért szörnyű titkát megtartja magának. Mivel íróember, szeretteinek azt mondja, Toscanába megy, hogy megörökítse azt a csodálatos vidéket. S valóban, három hónapon át küldi a lelkében született gyönyörű útleírásokat, sosemvolt élményeit tele élettel, ragyogással otthonról, a betegágyáról, remélve: az élet honoráriumként talán megadja neki a nagypapaságot. így kezdődik Halász Bódog története Nagy Bandó András regényében, amely az ismert irodalomkritikus, Tarján Tamás szerint az utóbbi évek egyik legszenzációsabb meséje életről, elmúlásról, méltóságról és szépségről. A szerző szerint az alapszituáció köznapian drámai, hiszen bármelyikünkkel megtörténhet, hogy egy orvos a szemünkbe néz és azt mondja: baj van. „Sokféleképpen lehet szembesülni a halállal, erre nem tanít meg senki - mondta a szerző. - Az emberek babonaságból sem szeretnek beszélni a végről, pedig ez földi pályafutásunk egyik legfontosabb momentuma. A főhősöm példáján keresztül azt szerettem volna bemutatni, hogy nem csak az életnek, az elmúlásnak is kell, hogy legyen méltósága.” Nagy Bandó András nem először kirándul humoron túli területekre. András könyve című művében a hit és a vallás viszonyát boncolgatta, majd gyerekeknek írt két verseskötetet, amelynek egyes költeményeit már iskolai olvasókönyvekbe is átemelték. Mostani, Sosemvolt Toscana című regénye annyira megtetszett Jancsó Miklósnak, hogy egyes hírek szerint komolyan foglalkozik a megfilmesítés gondolatával. Bandó szerint könyve emberségre tanít: a szeretteink, múltunk iránti tiszteletre. Azt mondja, saját tragédiájából is merített, hiszen bátyját, Ernőt öt éve veszítette el hasonlóképpen. Ez a könyv egy darabka az ő emlékéből. No és persze mese: komoly és szép, amelybe belekapaszkodhatunk, ha úgy érezzük, a végzet erősebb, mint az élet. ■ D. T. ■ Bandó szerint az elmúlásnak is kijár a méltóság, a tisztelet. MŰVÉSZBEJÁRÓ
