Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
15 2006. JÚNIUS 18., VASÁRNAP SZTORIK, ESETEK m ■ ■ .....-m ^ ssm....................................................... mmmmm wm■» ■ A szekrényugrást végképp eltörölni? taszító testnevelés - Sok gyerek tornából való felmentéséhez a szülő nyújt segítséget Katasztrofális a mai fiatalok fizikai állapota - állítják a testnevelő tanárok. Tíz éve a rúdra mászás és a függeszkedés hétköznapi gyakorlat volt, ma már a gyerekek tizede sem tudja megcsinálni. Dián Tamás lakabházi László, a Testnevelési Egyetem rekreációs tanszék- vezetője szerint jórészt a számítógépek elterjedése vezetett oda, hogy a Fiatalok életében a sport elveszítette jelentőségét. „Régebben a fizikai teljesítmény fontos értékmérő volt - jelentette ki az egyetemi docens. - Ma már az interneten szörfölve is bárki elismert lehet a társai szemében. Néhány éve egy általános iskolai osztályban arra a kérdésre, hogy hányán sportolnak hetente 3-4 alkalommal, a gyerekek kétharmada feltette a kezét. Manapság ez az arány 10 százaléknál is rosszabb.” A helyből felugrással mért robbanékonysági teszten ma nincs olyan diák, aki egy méter főié tudna emelkedni, a többség csupán a 30-40 centimétert teljesíti. Az egészségügyi helyzet is siralmas, száz gyerekből ma 74 valamilyen gerincbánta- lommal küzd. „Azzal rontottunk el mindent, hogy az iskolában nem tettük mindennapossá a testnevelésórákat” - vélekedett Jakabházi László. A gyerekek sem rajonganak a sok mozgással járó foglalkozásokért. Sikerélményt nemigen találnak a testnevelésórákban, így igyekeznek azokat elbliccelni. Sokszor a szülők is partnerek: Jakabházi László egy általános iskolai tanártól hallotta, hogy egy kislánynak azért kért felmentést az édesanyja, mert előző nap fodrásznál volt, és nem akarta tönkretenni a frizuráját. Egy másik iskolában pedig a szülők fel is jelentették a testnevelő tanárt, mert a gyermekek rendszeresen izzadtan mentek haza. Ez utóbbi eset egyébként Készéi Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke szerint akár részben magyarázatot is adhat a testnevelésórák népszerűtlenségére. „Az iskolák túlnyomó többségében nincs mód rá, hogy a gyerekek tornaóra után lezuhanyozGYULAI PÉTER VÁLLALKOZÓ: „Az iskolákban is kevés az elhivatott testnevelő tanár, a többség csak bedobja a diákok közé a labdát, hogy csináljanak, amit akarnak. Ha pedig egy szülő mégis azt szeretné, hogy a csemetéje sportoljon, a felszerelés beszerzése kisebb vagyonba kerül." hassanak - mondta. - Ezért vagy arra figyelnek, hogy ne izzadjanak meg, vagy valamilyen indokkal felmentést kérnek.” Persze nem csak a tisztálkodási lehetőség hiánya .teszi népSZILÁGYI BÉLA ÚJSÁGÍRÓ: „A gyerekeknek nincs idejük arra, hogy mozogjanak. Az iskolák is gyakran linkelnek. A fiamnak heti két testnevelésórája van, de sokszor ezt is elcserélik egy-egy matematika- vagy történelem- órára, mondván: szükség van a gyakorlásra... ” szerűtlenné az iskolai testmozgást. Készéi Sándor szerint a tornazsákok tartalma is gátlásossá teszi a diákokat. Mint mondta, sokszor hallják, hogy egyes gyerekek szégyellik, hogy nekik nem telik márkás sportcipőre, minőségi tornadresszre. A testnevelő tanárok megbecsültsége is rányomja bélyegét a tanórák minőségére. „Maguk a pedagógusok is rendszeresen éreztetik, hogy a tornatanárok tevékenysége nem igazán fontos. Ezt természetesen a gyerekek is érzékelik.” A szülők egyesületének vezetője amondó: az sem növeli a testnevelés jó hírét, hogy az iskolai balesetek 75 százaléka tornaórákon következik be. Ez persze érthető: a túlsúlyos, gyenge fizikumú gyerekek könnyebben sérülnek. „A szekrényugrást például épp most akarják törölni a követelmények közül - mondta Készéi Sándor. - Holott a tanulók egészségét éppenséggel a fokozottabb edzettség tudná garantálni. Ezért mi a közeljövőben azt javasoljuk, hogy csak orvosi igazolással lehessen kihagyni a tornaórákat - ahogy a többi tantárgy esetében.” Olykor előfordul, hogy a doktor is falaz a gyereknek - állítja Nagy József, a móri Petőfi Sándor Általános Iskola testnevelő tanára. Mint mondta, leggyakoribb kibúvóként asztmára, illetve keringési rendellenességekre hivatkoznak. „Sokan valóban elkeserítő állapotban vannak - mondta. - Egy hetedikes lány egy-két fekvőtámaszt tud megcsinálni, egy ugyanekkora fiú maximum tízet.” A mozgáshiány persze csak a problémák egyik fele. A táplálkozással is óriási gondok vannak - állítja dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója. Szerinte nemcsak Magyarországon, hanem világszerte nő az elhízott gyerekek aránya, ami leginkább a különböző cukros üdítők fogyasztására vezethető vissza. „Ez olyan üres energiabevitel, amely csak hizlal, de nem táplál - jelentette ki. HIRDETÉS Érezte már úgy, hogy minden személyesen Önnek szól? Személyes pénzügyi tanácsadó minden ügyfelünknek Az MKB Bankban minden ügyfelünket személyes pénzügyi tanácsadó segíti a napi pénzügyek intézésében. Legyen szó lakossági szolgáltatásokról vagy vállalkozása pénzügyeiről, az MKB Bank országos fiókhálózatában minden ügyfelünket személyes igényeinek megfelelő pénzügyi ajánlatokkal és szolgáltatásokkal várjuk. Élvezze Ön is a megkülönböztetett figyelem minden előnyét! MKB fiók: Kaposvár Széchenyi tér 7. Tel.: (82) 527-940 Kastélyok és embermesék múltidéző „Minden régi kastély médium is egyben” Sajnos napjainkra sok honi kastélyból lett szellemvár. A kormányzat mintha nem tudná, mit kezdjen velük. Nádasdladány, Noszvaj, Túra, Sopronhorpács, Cégénydányád. íme, néhány településnév, ahol igazi csodák rejtőznek, mégis jobbára csak a helyiek avagy a legkörültekintőbb turisták, a fanatikusok, no meg néhány épített örökségünkért még felelősséget érző honpolgár sejti, miért is érdemes célba venni az említett falvakat, kisvárosokat. A válasz amúgy roppant egyszerű: mindenütt kastélyokra, festői kúriákra bukkanhat a vándor. Becslések szerint ma 4500-5000 a hazai nemesség történetéhez így vagy úgy köthető épület lelhető fel Magyarországon. Ezek egy részét vette most számba könyvében (Mesélő kastélyok) Podhorányi Zsolt. A szerző állítja: „minden ilyesfajta építmény egyfajta médium. Általuk ugyanis a múltba utazhatunk, s ha jobban utánajárunk, különleges emberi sorsokat ismerhetünk meg, hiszen lakóik, tulajdonosaik élete néha regényesnek ■ Miről mesélnek a kastélyok? Ma már nem csak a pompáról... tetszik” - említi. Ő egyébként életmódtörténetnek tartja olvasmányát. Tény, hogy különleges, igaz mesék várnak arra, aki veszi a fáradságot, és nekilát a 317 oldalas, vaskos, gyönyörű, beszédes fotókkal spékelt albumnak. A múltidézés a reneszánsz korból indul, s a barokkon, majd „a józan ész korán" keresztül jutunk el a romantikához, ahonnan már csak egy ugrás a historizmus. Mindenekelőtt ott van a Magára maradt kastély a határszélen című fejezet, amely Borsod kihalt gyárak és a munka- nélküliség országútján fekvő díszéről regél. De egy felgyújtott könyvtárszobáról, a Prónay- família életét megnehezítő kösz- vényről is megtudhatunk egy s mást. A megvalósulatlan álmok házát az író Bicskére teszi. Itt élt Batthyány Tivadar (Tódor), aki egész életét egy „önmagától úszó hajó megépítésére” tette fel. Sok évvel később ugyanitt már egy nevelőotthon működött. Mint ahogy több egykori pompázatos kastélyunkban is. De ez már egy egészen más mese. ■ Szabó Zoltán Attila Túl sok a lecke, a tanárok és a szülők korrepetálásra, különórákra terelik a gyerekeket, s cinkosak abban, hogy felmentést kapjanak a tornaóra alól __S Z E M 6 L Y E S E N Ö N N E K ww w.mkb.hu
