Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-17 / 140. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JÚNIUS 17.. SZOMBAT SZÁMOKBAN Megújulnak a lakóházak kisberényben száznyolcvan- hatan élnek, közel hetvenen vannak a tizennyolc év alatti helybeliek. Idén tizenháromra emelkedett a kétévesnél fia­talabb lakók száma, több csa­lád nevel öt-hat gyermeket. Számos ház szépül meg az új tulajdonosoknak köszönhe­tően. A faluban a házaknak csaknem harmada van kül­földiek birtokában. A telepü­lés legidősebb lakója vitéz Dávid József, aki még 1919- ben született. A legifjabb hely- beü pedig a mindössze négy hónappal ezelőtt született Miszi László. Pályázni kell a fejlődéshez A FALU HARMINCMILLIÓ forint­ból gazdálkodik idén, ez ke­vesebb az előző évihez képest a normatív támogatásban és a gyermekvédelem terén tör­tént változások miatt. Beru­házásra 2,5 millió forint jut idén, míg felújításra 1,8 millió forintot szánnak. A munkála­tokat minden esetben pályá­zati támogatással végzik. A csatornázás előkészületei nyolcszázezer forintba kerül­nek, a hálózatot a szennyvíztár­sulás projektjének részeként építik ki a faluban. RECEPT Kisberényi édes szelet a szépkorúak összejövetelein elmaradhatatlan édesség a he­rényi szelet. Az ízletes desz- szerthez 21 dkg lisztet, 14 dkg zsírt, négy tojás sárgáját, 10 dkg porcukrot, négy evőkanál tejfölt, egy sütőport és ízlés szerinti citromhéjat kevernek ki, majd kizsírozott, lisztezett tepsibe teszik. Megkenik lek­várral és négy tojás fehérjéből habot vernek rá, melybe 20 dkg cukrot és 14 dkg diót ke­vernek, aztán kisütik. Szűk körben a család. Ha mindenki összejön, még húsz ülőhely is kevés. Képünkön Fekete Viktor (balról), Bogdán Gyula, Bogdány Éva, Bogdán Gyuláné Őrzik a falu hagyományait szokások A család rendszeresen visszajár az iskolakápolnába Hosszú út vezet Kisberény köz­pontjától az Arany János utcáig, ahol a Bogdán család él. Az em­ber azt hinné: már-már véget ér a település, amikor az erdőkkel körülölelt, páratlan hangulatú kis utcába fordul.- Semmi pénzért nem költöz­nék be a faluba, itt minden más. Elég csak körülnézni, s az sem véletlen, hogy a településen lete­lepült külföldiek is éppen erre sétálgatnak esténként - büsz­kélkedik Bogdán Éva, akinek szülőháza a nyíló virágok töm­kelegével ékített takaros porta. Fiával, testvérével és édesanyjá­val él a házban, utóbbi jött an­nak idején férjhez az „új utcá­ba”. Az Arany János utcát 1928- ban nyitották, ám azóta is csak új utcaként emlegetik.- Van körtefánk, melyet az ut­ca megnyitásának évében ülte­tett a család és azóta is terem - számol be Bogdán Gyula, aWt év­számokkal nem igazán lehet megfogni. Régóta érdeklődik a helység történelme iránt, s min­dent megjegyez, amit a „régiek” mesélnek. Mivel a falu nevének eredete a honfoglalás koráig ve­zethető vissza, legenda akad bő­ven. Beszélik azt is, hogy az erdő alatt egy kolostor romjai nyug­szanak, amely páratlan kincs lenne, ha feltárnák. Az idősek szájról szájra hagyományozódó felvetéseit látszik alátámasztani, hogy az egyik helybeli nem akármilyen követ talált az erdő földjében. Állítják: 1332-es dá­tum szerepel rajta.- Sok mindent lehet hallomás­ból tudni, ezekről talán még a múzeumokban sincs említés - vélekedik Bogdán Gyula, aki fáj­lalja: a hagyományokat már csak kevesen őrzik a településen.- A héten volt Antal-nap, amely a község fogadott ünnepe. Tízen voltunk összesen a misén - panaszolja Bogdán Gyuláné, a nagymama. A család számára nem kérdés, hogy minden alka­lommal ott vannak az egykori is­kolakápolnában tartott szentmi­kisberény első írásos említé­se a 14. századból maradt fenn a pápai tizedjegyzék- ben. Berény egy honfoglalás kori törzs vezére volt. Egyes séken. Mi több: Bogdán Gyula az egyházközség vezetője helyben. Szívügye a régi kápolna csinosít- gatása, ahol havonta tartanak misét. A férfi büszkén mutatja az épületet, minden évben futja kisebb-nagyobb felújításra. Leg­utóbb a világítást cserélték le. Nem túlzás azt állítani: Bog­dán Gyula afféle „mindenese” Kisberénynek. Az egyházköz­ségben vállalt önzetlen segítsé­gen túl önkormányzati képvi­selő is, no meg vezeti a falu egyetlen aktív közösségét, a nyugdíjasklubot.- Le vagyok százalékolva, eze­ket a feladatokat társadalmi munkában végzem - mondja a klubvezető-sekrestyés-képvi- selő. - Tevékenykedni kell, ki­csalogatni az embereket, nem lenne szabad, hogy begubózza- nak - vélekedik Bogdán Gyula, feltételezések szerint nem ki­zárt: Somogy mai területén lehetett a székhelye, mivel itt található a legtöbb Berény nevű település. tudván: időnként nem könnyű a feladat, melyre vállalkozik. El­mondja: a falu ma már nem olyan összetartó, mint egykor.- Hiába, semmi sem olyan, mint régen - sóhajt fel a nagy­mama. - A legjobb példa a csalá­dunk. Édesanyám annak idején kilenc gyermeket hozott világra, még mind a nyolc testvérem él. Én hat gyermeket neveltem fel, amikor sokkal nagyobb volt a szegénység. Hol volt az a mai le­hetőségekhez képest? Mégis vál­laltuk, s mindig olyan szépen be lehetett osztani, ami volt - mesé­li Bogdán Gyuláné. Rövid utána- számolással kiderül: ha Bog- dánéknál húszán összejönnek, még mindig csak a szőkébb csa­lád egy része van jelen. Az asz- szonynak kilenc unokája van, akik mind közeli falvakban él­nek. A legkisebb az ötödikes Krisztián, a legnagyobb pedig a 24 esztendős Bernadett. Á legke­vésbé sem feledkezhetünk meg azonban Bogdán Éva fiáról, Vik­torról, ő az egyetlen unoka, aki együtt él a nagyival. Fonyódon tanul kereskedőnek, s állítja: végzettségét a faluban maradva kamatoztatná legszívesebben. Pápai tizedjegyzék is őrzi a régmúlt emlékeit Kevesebb közmunkás dolgozhat majd júliustól hét közmunkást foglalkoztat az önkormányzat, közülük né­gyen a Somogyvár és környé­ke közmunka-társulás prog­ramjában jutottak munkához. A faluban a jövő hónaptól csökkenni fog a közmunkások száma, mindössze egy közcé­lú és egy közhasznú dolgozó foglalkoztatására lesz lehető­ség. A magas munkanélküli­séget jelenleg a szezonális munkák enyhítik átmenetileg. Valamennyi Berénynek közeli barátja a település nagyberénybe utazik au­gusztusban a település kül­döttsége. A Berények találko­zójának tavaly Kisberény volt a házigazdája, az idei eseménynek az egyik somo­gyi „névrokon” ad otthont. A falubeliek tizenhárom Be­rény nevű településsel tart­ják a kapcsolatot az ország­ban, az évente rendezett ta­lálkozókon szoros barátsá­gok, ismeretségek szövődtek. Megszépül a faluház és a környéke, ajtót is cseréltek A LEGHÁTRÁNYOSABB helyzetű kistérségeknek kiírt pályázat segítségével szépült meg a fa­luház épülete és környezete. Az 1,3 millió forintos felújí­táshoz 300 ezer forint saját erőt biztosított a falu, az ösz- szegből egyebek mellett a ház nyílászáróit cserélték le. Történtek kisebb átalakítá­sok az épületben található or­vosi rendelőben. Önkormányzati képviselők is munkálkodnak a szépítésen Az oldal cikkeit Füleki Tímea írta Fotók: Márton László Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Minden egyes fillér helyét megfontolják takarékosság Eddig még nem szorult hitelre az apránként fejlődő falu Valamennyi korosztálynál aktívabbak a szépkorúak- Sok a bosszúságunk az utóbbi időben az időjárás miatt - pana­szolja Spanics Róbertné polgár- mester utalva arra: a falut a leg­kevésbé sem kímélte mostanság az ítéletidő. A napokban újra el­mosta az út menti területeket az éjszakai vihar, igazán nagy pusztítást azonban a májusi időjárás végzett. Ismeretes: a múlt hónap elején Tóti környé­kén volt a legrosszabb a helyzet.- Épp a szörnyű vihar előtti napokban készültünk el a vízel­vezető árkok lapozásával. Saját költségvetésből szántunk erre komoly összeget, a munkánkat teljes egészében elmosta az eső- számol be Kisberény első em­bere. A víz a faluban elbontotta a járdát, a járólapot, s hordalék­kal telítette az utakat. A szűkö­sen gazdálkodó kis község most a vismaior-támogatásban bízik.- Mindennek ellenére mégis elégedettek lehetünk - folytat­ja a polgármester. - Büszkén mondhatjuk, hogy minden év­ben készül valami. Apró tyúk­lépésekben szépítgetjük a köz­épületeket, tereket. S ami ter­mészetes kellene, hogy legyen, de manapság nagy dolognak számít: nem kellett még hitelt felvennünk - mondja Spanics Róbertné, aki tisztában van az­zal: többeknek nincs ínyére a feszített, ám igazán előrelátó gazdálkodás. Kisberényben minden fillér helyét alaposan Spanics Róbertné: Nálunk minden évben készül valami fontos dolog megfontolják, pazarlás véletle­nül sem fordulhat elő. Néha le­mondással jár ez, hosszú távon mégis a működőképesség titka a polgármester szerint. Előfor­dulnak persze kényszerű ki­adások is.- Meg kellett vennünk egy magánterületet, melyet nem fo­gunk tudni hasznosítani. An­nak idején átvitték ezen a föld­darabon a közműveket, s most a tulajdonos azt mondta: vagy megváltjuk, vagy vigyük más­hova a vezetékeket - számol be a falu vezetője. Kisberényben is a társulás révén csillant fel a re­mény az utolsó közmű bevezeté­sére. A csatornázás előkészüle­tei már megkezdődtek. Nehéz elhinni, hogy hatvan esz­tendeje méhészkedik Tóth la- josné. Ezek alapján azt feltéte­lezhetnénk: mindössze néhány éves korában kezdte a szakmát. Az életvidáman a ház körül sür­gő-forgó kisberényi asszonyról senki meg nem mondaná, hogy nyolcvanöt esztendős. A száz­harminc méhcsalád mellett Tóth Lajosnénak arra is mindig marad ideje, hogy részt vegyen a falu egyetlen aktív közösségé­nek eseményein. A Hóvirág Nyugdíjasklub hat éve alakult, a tagok többségé­nek azóta töretlen a lelkesedé­se, s gyakran akadnak új belé­pők is. Tóth Lajosné sem hagyja ki havonta egyszer a klubösz­szejöveteleket, melyeket a falu­házban tartanak a szépkorúak. A lelkes kis kö­zösség tagjai el­maradhatatlan segítséget je­lentenek a köz­ség eseménye­in, no meg a te­lepülés szépítésében. A Kisbe­rényben nyíló virágok hirdetik önzetlen munkájukat, s rend­ben tartják a hősi emlékművet is. Batyusbálok, kirándulások színesítik mindennapjaikat, legközelebb Ópusztaszerre ki­rándulnak kedvezményesen egy sikeres pályázatuknak kö­szönhetően. Ősszel többen el­juthatnak egy táborba. KISBERÉNY - 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom