Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-13 / 136. szám
2006. JUNIUS 13., KEDD 7 PANORÁMA Terjed a madárkor Bács-Kiskunban: újabb gócpontok a megyében Újabb hatszáz libát kellett elpusztítani, ezúttal egy móricgáti telepen - tudtuk meg tegnap Molnár Zoltántól, a Bács-Kiskun megyei főállatorvostól. A település közelében is jelentkeztek ugyanis a madárinfluenza tünetei. Kiskunmajsa-Bodoglár és Szánk után ez már a harmadik érintett település. Mindez azt jelenti, hogy már három helyen kellett kijelölni a három kilométeres védőkörzetet és a tíz kilométeres megfigyelési körzetet. ■ Kevés a védekezéshez a munkaerő: nem egy helyen az állatorvosok szállítják el a tetemeket. „Az állatorvosok eddig 2600 udvart és másfél millió szárnyast vizsgáltak meg a kritikus területeken. Hatalmas gondot okoz, hogy alig talál segítséget az állategészségügy. Jelenleg ott tartanak, hogy már a leölt szárnyasok tetemeit is az állatorvosok hordják” - értesültünk Molnár Zoltántól. Tegnap reggel rendkívüli ülést tartott a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság, hogy meghallgassa a madárinfluenza-gyanús települések polgármestereinek és a szakembereknek a tájékoztatóját, és ezek alapján meghozza a szükséges intézkedéseket. Az elhangzottak egyértelművé tették, hogy nem lehet Bács-Kis- kunból és Csongrádból más megyék vágóhídjaira szárnyasokat szállítani; illetve mindkét megye teljes területén zártan kell tartani minden baromfit. Balogh László, a védelmi bizottság elnöke elmondta: az érintett települések polgármesterei megkapták a teendőkről szóló tájékoztató anyagokat, a baromfik zártan tartását a hatóság a mezőőrökkel együtt ellenőrzi. Megkezdődtek a tárgyalások a Kiskunmajsa körzetében madárinfluenza miatt megsemmisített vízi szárnyasok után járó kártalanítás módjáról és nagyságáról is. Várhatóan 300-500 ezer között lesz a leölt állatok száma: Gráf József a járvány megelőzéséről tartott szakmai ülésen hangsúlyozta, eddig kétmilliárd forintba került a madárinfluenza az országnak, és várhatóan még egymilliárdra lesz szükség. ■ Takács Valentina Magánkórházaké a jövő? privát szektor Utolsók vagyunk a kontinens országai közül A magánkórházi egyesület szerint a betegek joga eldönteni, hogy az állami vagy a magánszektorban költik-e el gyógyításra szánt pénzüket szerint míg Európában egyre nagyobb teret kap a magánszektor, addig Magyarországon siralmas a helyzet. Mint mondja, itthon a kórházi ágyak száma nagyjából százezerre tehető, ennek nem egészen egy százaléka van csupán magánkézben. „Ausztriában ugyanez 20-22, Németországban negyven, de az elmaradt- nak vélt Bulgáriában is 3,5 százalék” - hangsúlyozta az elnök, aki szerint a most felállt kormány feladata ezen az arányon változtatni. „Sokan el sem tudnák képzelni, hogy Bulgáriában kacsalábon forgó magánkórházak működnek” - osztotta meg tapasztalatait Argay László. Seffer István, a kaposvári magánkórház plasztikai sebész főorvosa, az egyesület alelnöke úgy vélte: a hazai szemlélet megváltoztatása nem csak a versenyképesség miatt fontos, hanem azért is nélkülözhetetlen, mert a beteg joga eldönteni, állami vagy magánkórházban kívánja-e elkölteni pénzét, ez „minden páciens alkotmányos joga". Az alel- nök szerint a kontinensen most utolsóként kullogunk; mint mondta, a kormánynak nem szabad kizárnia a privát szektort. „Miközben a szektorsemlegesség deklarált, a társadalombiztosítás nem finanszírozza az önálló erőből kialakított fekvőbeteg-intézményekben való kezelést.” A felszólalók szerint azonban van remény, hiszen a koalíciós pártok egészségügyi programja nem ■ A magánkórház! ágyak számát tekintve Bulgária is előrébb jár. Petőházán decemberben áll munkába a centrum Messze az EU-s átlag alatt van hazánk a magánkézben lévő' kórházi ágyak szempontjából, sőt még Bulgária is leelőz bennünket. A Magyarországi Magánkórházak Egyesülete amint lehetséges, tárgyal erről a kormánnyal. Europress-összeállítás Második alkalommal látogatott hazánkba az Európai Magánkórházak Szövetsége (UEHP), hogy a hazai privátszektort tömörítő szervezettel, a Magyarországi Magánkórházak Egyesületével tárgyaljon. A brüsszeli központú szövetség elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Európában a magánkórházak egyre fontosabb szerepet kapnak, s el kell érni, hogy a felfogás erről Magyarországon is változzon. „A kezdeményezést, hasonlóan az európai szisztémához, Magyarországon is a szakemberekre kell bízni. A magánkórházakban vannak a legmodernebb eszközök, s itt a legemberközpon- túbb az ápolás” - fogalmazott Max Ponseille, az UEHP elnöke. A magyarországi szervezet 2003 óta létezik, s a magyar privát fekvőbeteg-intézményeket fogja össze. Argay László elnök decemberben kezdheti meg működését az osztrák határhoz közeli Petőházán az a rehabilitációs és ápolási centrum, amelyben 336 ágyon fogadják a súlyos betegségük vagy a koruk miatt elesetteket. Áprilisban írta alá a hitelszerződést a Medipass Hungary Kft. a Magyar Fejlesztési Bankkal. A cégnek a beruházáshoz 450 millió forint saját tőkéje van, hitelkérelme 2,5 milliárd, 15 éves futamidőre. A 16 hektáros petőházai ősparkban - amely a településen lévő cukorgyáré volt - újjáépítik a szabadidő központot, a sportpályákat és az uszodát. zárkózik el teljesen az elképzelésüktől. Az uniós polgárok hozzá vannak szokva, hogy bárhova utaznak, mindenhol választhatnak magán- és állami kórház között. „Senki sem akarja eladni az intézményeket - cáfolja meg Seffer István a hazánkban elterjedt közvélekedést - a kórházak állami kézben maradnának, csupán a működtetés kerülne magánkézbe.” Az alelnök azt is hozzátette, mihelyst feláll az új kormány, egyesületük tárgyalást kezdeményez a kabinettel. Egy jól működő kórházban Argay László elnök szerint nem érezné meg a beteg, hogy az állami vagy magánkézben van-e, úgy véli, itthon a kórházak a „rokkant rokon” szerepét töltik be. „Az EU minden országában a fekvőbeteg-intézmények legalább 60 százaléka továbbra is állami kézben van” - állítja az elnök, hozzátéve: a helyes az lenne, ha a beteg fizetné a biztosítási összeget, amelyet a biztosító a kórháznak utalna, s a páciens már ingyen jutna a szolgáltatásokhoz. Ebben az esetben a beteg pontosan tudná, mit kell kapnia a pénzéért, s az orvos sem lenne rákényszerítve a hálapénz elfogadására. Ma hazánkban a 167 kórház működik, ebből összesen tizenkettőt üzemeltet magáncég. msrnmm Az unió és az oroszok is elismerték Montenegrót IZLAND ÉS SVÁJC UTÁN az Orosz Föderáció, az Európai Unió és Horvátország is elismerte a Szerbiától nemrégiben végleg elszakadt Montenegrót. Moszkva arra is készen áll, hogy nagyköveti szinten felvegye a kapcsolatokat a volt jugoszláv országgal. Montenegró június elején vált ki a Szerbiával közösen alkotott államközösségből. Horogkeresztet viselt a politikus NYOMOZÁST INDÍTOTT az ál- lamügyészség Claudia Roth, a német Zöld párt képviselője ellen, mivel a politikus tiltott jelképet viselt. A képviselő ugyanis azzal tiltakozott a világbajnokságra készülő Németországban elharapódzott szélsőjobboldali erőszak ellen, hogy kitűzőjén egy pirossal áthúzott horogkereszttel jelent meg a nyilvánosság előtt. Mivel önkényuralmi jelkép használata Németországban minden formában szigorúan tilos, az ügyészség nyomozást indított a képviselő ellen. Több áldozata van az izraeli vonatbalesetnek Az ablakokon át menekültek KAMIONNAL ÜTKÖZÖTT a Tel- Avivból Haifa városába tartó zsúfolt vonat hétfő reggel. A szerelvény első két kocsija kisiklott az ütközés következtében, az utasoknak az ablakokat kitörve kellett kimenekülniük az összeroncsolódott vagonokból. A balesetnek több halálos áldozata és legalább 150 sebesültje van. @ további hírek: WWW.REGGEL.HU Ankara végre tárgyalhat a csatlakozásról eu-bővítés Horvátország vita nélkül megkezdte és le is zárta az első fejezetet Több millió fontos csúszópénz a hadihajókért Tegnap megkezdődtek a tárgyalások Törökország EU-csatlakozásáról. A start hivatalosan tavaly októberben volt: az EU 25 tagországa ekkor egyezett bele abba, hogy az 1999 óta tagjelölt állam tárgyalhasson is tagságáról. Igaz, a csatlakozás időpontjára vonatkozó ígéret akkor sem hangzott el, sőt azt is vüágossá tették Ankara előtt: nem biztos, hogy beléphetnek-e egyáltalán. Az elmúlt hónapokban Ciprus jelentette a fő akadályt a tárgyalások megkezdése előtt: Nicosia ugyanis országa elismerését várta el. Ankara ugyanis az 1974-es török katonai beavatkozás nyomán kettészakított sziget másik, északi harmadát tartja CiprusAz EU egyelőre nem áltatja Törökországot: nem biztos a tagság nak. A törökök hangsúlyozzák: 2004-ben a sziget újraegyesítésére vonatkozó ENSZ-tervet csak az észak-ciprusiak fogadták el, ők pedig ezt tekintik az elismerés alapfeltételéül. A heves diplomáciai vitában a tagországok külügyminiszterei tegnap Törökország javára döntöttek, ám azt nem felejtették el megjegyezni: „a tárgyalások egész menetére kihathat, hogy nem teljesítik kötelezettségeiket”. Sokkal egyszerűbbnek bizonyult Horvátország ügye: ők is októberben kezdtek, s tegnap elindultak a tárgyalások is. A 35 fejezetből legkönnyebbnek ítélt tudományos-kutatási témát már az első nap lezárták. ■ Gy. M. Akár egymilliárd eurójába is kerülhet Romániának a fregattvásár - üyen címekkel borzolják a kedélyeket a bukaresti lapok. A botrány akkor pattant ki, amikor a brit The Guardian hírül adta: egy meg nem nevezett román politikus hatmillió fontos kenőpénzt kapott, hogy Románia a BAE Systems közvetítő cégen keresztül két hadihajót vásároljon. A fregattokat a BAE Systems 200 ezer fontért vásárolta a brit államtól, majd 116 millió fontért adta tovább Romániának. Ráadásul olyan szerződést is kötöttek, amelynek értelmében további öt évig ők szervizelik a hajókat, így a BAE Systemsnek fizetendő végösszeg meghaladhatja a 800 mü- lió eurót. A szerződésben az is szerepel, hogy Anglia 116 millió euró értékben vásárol majd hadi- felszereléseket Romániától, ezt eddig elmulasztották teljesíteni. Az írásban vállalt kötelezettség viszont tagadhatatlan - ezért is gondolja úgy néhány brit újságíró, hogy a sziget- ország politikusai is részesültek a többmilliós kenőpénzből. A román hatóságok megkezdték a vizsgálatot, a szerződésben Romániát képviselő valamennyi egykori illetékest kihallgatják. ■ Lukács János, Kolozsvár ■ Százmilliós nyereséget könyvelt el a közvetítő?
