Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
6 SZTORIK, ESETEK 2006. JÚNIUS 11, VASÁRNAP Jelvényt, pisztolyt az asztalra! kegykeresés A politikusok a pártházba várták a két megvert, lefújt fotóst Ügyetlenül védték magukat a rendőrök, azt hitték, hogy a sajtó ellenük dolgozott, így lett még nagyobb botrány Mészáros Tamás publicista „másfél hónap, mire a Gyurcsány-kormány átvette a hatalmat önmagától.” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „orbán sorsa is meciari lehet; mindig elég erős marad ahhoz, hogy leválthatat- lan legyen, és mindig elegendően ellentmondásos ahhoz, hogy az ország többsége már ne őt akarja.” Veres András, a püspöki konferencia titkára „SENKI SEM VÁRHATJA EL, hogy örüljek egy olyan erő győzelmének, amely az egyház tanítása és intézmény- rendszere ellen számtalan esetben fellépett. Amely megpróbálja ellehetetleníteni az egyházi szociális intézményeket, iskolákat.” Rúzsa Magdi, a Megasztár győztese „A kishegyesi tisztelendő szentmisét tartott, hogy megáldja kezdődő karrieremet. Zavarba ejtő volt! Hívő ember vagyok, de úgy szeretek templomba járni, ha nincs ott más. Azért megyek, hogy Istennel beszéljek. Úgy vezettek be a templomba, mint egy menyasz- szonyt. Anyám az egyik oldalamon, apám a másikon.” Budai László, az argentin tangó tanára „HA A PÁRKAPCSOLATBAN nincs összhang, azt a tangó azonnal megmutatja. Kegyetlenül őszinte tükröt tart az ember elé: azonnal láthatóvá válnak a hibák. És kiderül az is, ha már menthetetlen a kapcsolat.” Két évvel ezelőtt egy meccs után a nyílt utcán több megvadult „szurkoló” megtámadott egy terhes nőt, akinek az összes bűne az volt, hogy zöld szoknyát és fehér blúzt viselt. A meccset biztosító rendőrök közül hárman egy közeli utcasarkon álltak. Meghallották a sikoltozást, átrohantak a kereszteződésen, s földre teperték a támadókat. A nőhöz mentőt hívtak, hamarabb szült, de egészséges gyermeket. Az egyik támadónak eltörött az arccsontja. Feljelentette a rendőröket. A másnapi újságok egyike rendőri brutalitásként tálalta a történteket. Az, hogy a zsaruk éppen egy nőt védtek, nem kapott különösebb hangsúlyt. A rendőri elöljárók óvatosak és sajtóérzékenyek. Az ő elöljáróik még inkább. A „kisrendőri körökben” ismertté lett történet szerint berendelték a csapatot: jelvényt, pisztolyt az asztalra. Végeztek. Az, hogy a sajtó mit írt, fontosabb volt, mint amit a kollégájuk mondott. Nem is hallgatták meg őket, nem mérlegeltek, mert úgy éreztek, hogy nem lehet. Egyedül hagyták őket. Az eljárás két évig tartott. A rendőrökre nézve elmarasztaló ítélet született. Az asszony végig | a rendőrök mellett tanúskodott. 3 Az egyik rendőr a bíróságon fel- g állt: „Tisztelt bíró úr, ha az ön tér- J hes feleségét vagy terhes lányát 1 támadták volna meg eszüket vesztett emberek, mit gondolna? Ön szerint az lett volna a helyes rendőri magatartás, hogyha én a földön fekvő nő körül álló támadókhoz azzal lépek oda, hogy szép jó napot kívánok, a személyi igazolványt kérem? Sajnálom, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoztam a helyszínen, nem volt szándékos. Úgy ítéltem meg, hogy az erőszakot csakis erővel tudom megakadályozni.” A bíró a bíróság megsértése miatt 30 ezer forint pénzbüntetést szabott a rendőrre. A rendőröket sem védeni, sem félteni nem kell. De nem véletlenül nem szeretik a filmezést. Mert abból nekünk csak bajunk lehet - gondolják ők. Ezt igazolja az is, hogy az egyik rendőr, már e mostam botrány kellős közepén a helyszínen „újságot szerkesztett”. Számon kérte a fotóson azokat a képeket, amelyek a bezúzott ablakú rendőrségi autókat ábrázolják. Túdta, hogy őket nem védi a média. Megpróbálták magukat védeni. A botrányból még nagyobbat kerítve. Mert rosszul gondolta a rendőr is, hogy a riporter munkáját akadályozhatja. A riporterek ugyanolyan törvényes alapon dolgoztak a helyszínen, mint ő. Egyikük azt mondta: újságíróként sokat vonult rendőrökkel, ő nem a rendőrséget teszi felelőssé a történtekért. Attól az egy-két embertől kéri ki magának a támadást, akik nem bírták idegekkel a megpróbáltatást. Az luxus ugyanis, hogy egy rendőr azért veszítse el a fejét, mert tőle egy riporter jelvényszámot kér. Azért egy rendőrnek még nem kell ütnie, mert akcióban van. Darnay Katalin kollégánk a helyszínen dolgozott, szerencsére nem érte semmi baj. Sőt. A képei bejárták a magyar sajtót. Kati szerint egyetlen trágár, becsmérlő szó sem hangzott el az intézkedés közben. Ő pedig egy árva szóval nem dramatizálta tovább a helyzetet nyilatkozatában, mintha érezte volna, hogy a rendőrök ezért az akcióért díjat nem kapnak, miért kellene tovább súlyosbítani a helyzetüket. Ez máris jó jel. Hiszen újságírók és rendőrök általában nem lehetnek egymás ellenségei, ha annyira alja jelenségek megfékezéséről van szó, mint az erőszak. Röhejes és demagóg az a kegykeresés, ahogyan a politikai pártok vezetői a szabad sajtó jelszavával masza- tolgatva a pártházban fogadják az újságírókat. Indoklásuk szerint azért, hogy „első kézből értesülhessenek az esetről, és megtehessék a szükséges intézkedéseket”. Indoklásom szerint azért, hogy szerezzenek egy kis sajtót maguknak is. Magabiztos, elöljáróik által támogatott rendőrökre lenne szükség. Egy üldözési mániától mentes állományra. Ahol a rendőrnek eszébe sem jut ezeken a számukra bosszantóan laza palikon, ezeken a mindenhol ott lévő, lapzártára rohanó antikatonákon, vagyis rajtunk, újságírókon elégtételt venni a sérelmekért. Feledve a szervet, feledve a politikát és az erőszakot, egyedül abban lehet bízni, hogy néhány év múlva az a fotóriporter és az a rendőr egy asztalhoz tud ülni. De jobb lenne minél előbb. Jó lenne egy riportfilmben. Még az eljárás alatt. Mert ez a két férfi valójában nem ellensége sem egymásnak, sem nekünk. ■ Izing Antal Az Őrmester külföldön is terjeszkedik és őriz Nyári táborok 500 forinttól az extrákig vállalkozás Nem kell hozzá sem szakképesítés, sem speciális engedély Az Őrmester Kft. Magyarországon a maga műfajában az egyik legsikeresebb cég, s a tulajdonosok három éve elérkezettnek látták az időt, hogy a szomszéd országokban is megvessék a lábukat. Kincs István elnök szerint, ha nem mozdulnak ki, szűkül a működési területük. „Az Európai Unió más országaiból jönnek ide nagy cégek, tehát itthon is versenyben vagyunk. Eladni nem akarjuk a céget, akkor viszont terjeszkednünk kell, ezért nyitottunk irodát Szlovákiában, Szerbiában és Romániában.” Szlovákiában három éve működik az Őrmester, korrekt nyereséggel. Pozsonyban van a székhelyük, s Galántán is nyitottak irodát. Kétszáz emberük dolgozik Szlovákiában, legnagyobb megrendelőjük a galántai Samsung gyár. Nagy a konkurencia, de miután az ottani piac még nem olyan fejlett mint a magyar, őrzésvédelemben az Őrmester lépéselőnyben van. Szerbiában két éve dolgoznak, Zentán van a központjuk. Egyelőre hatvan embernek adnak munkát, legnagyobb megbízójuk a Magyarkanizsa mellett működő Keramika gyár. Pillanatnyilag nullszaldós a mérlegük, s többnyire 3-4 hónapos késéssel érkeznek be a pénzek. Állandó gondjaik vannak emiatt, de Szerbiában most a körbetartozás általános gyakorlatnak számít. S miután ez egy feljövő, potenciális piac, kitartanak. Romániában két éve alapítottak céget, de most még csak az iroda áll néhány alkalmazottal. A működési engedély ugyanis mindeddig hiányzott, két hete kapták meg. A marosvásárhelyi iroda tehát hiába volt meg, a cég alaptevékenység nélkül nem sokra ment. Most fordultak egyenesbe a tárgyalások, s miután sok itthoni cég alapított Romániában leányvállalatot, amelyeknek Magyarországon már dolgoznak, szép reményeik lehetnek. Kincs István elárulta, hogy a külföldi terjeszkedéssel nem állnak le, ahogy a szerb és román cégük megerősödik, mennek tovább. A környező országok közül elsősorban a fejlettebb piacokban látnak fantáziát, így Szlovéniában, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban vetnék meg a lábukat. ▲ Elmúltak már azok az idők, amikor a nyári táborok csak játékot, kirándulást és fürdést kínáltak. A programok jelzik, hogy itt is dúl a verseny. Önismereti, színjátszó, művészeti, nyelvi, számítástechnikai, kézműves... Napestig lehetne sorolni a különböző tábortípusokat, amelyek közül idén a gyerekek, illetve szüleik választhatnak. Miközben a nyáron is többnyire dolgozó szülők számára gondot okoz a csemete szünidei elhelyezése, táborokat bárki szervezhet. Nem kell hozzá sem szakképesítés, sem speciális engedély - csupán az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál kell bejelenteni a táboroztatás helyét és idejét. Olykor viszont a szervezők számára még ez is sok, legalábbis erről árulkodik, hogy lapunk megkeresésére több alapítvány is azt jelezte, nem szeretnének szerepelni a cikkben, mivel tartanak attól, hogy épp emiatt figyel fel rájuk a higiénés viszonyokat ellenőrző hatóság. A legolcsóbb gyermekfelügyeletet az iskolák, illetve az önkormányzatok biztosítják: a napközis táborok többsége pár száz forintért már gondoskodik a csemeték napi háromszori étkeztetéséről, illetve programjáról. A klasszikus, bentlakásos táborok ennél már jóval drágábbak. A Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum árai hét nappal és hat éjszakával számolva 27 ezer és 44 ezer forint között mozognak, igaz, ebben az ellátástól a különféle speciális elfoglaltságok megszervezéséig minden benne van. Szabó Éva kommunikációs munkatárs szerint a legnépszerűbb az úgynevezett „nagyitábor”, ahol a gyerekek és nagyszüleik együtt pihennek, illetve vesznek részt különböző programokon. „A tenisz- és a vitorlástábor szinte már hagyományosnak számít, legalábbis a túlélőtáborhoz képest - mondta a szervező. - Ez utóbbiban ugyanis a gyerekek nomád körülmények között sátorban laknak és olyan extrém feladatokat teljesítenek, mint például a falmászás.” Hasonlóan nem mindennapos a bűvészA nyelvi és a helytörténeti táborok a legnépszerűbbek tábor, amelynek népszerűségét vélhetően a Harry Potter-köny- vek alapozták meg. A médiatáborban idén a televíziózás rejtelmeibe vezetik be a gyerekeket, de természetesen keresett a klasszikus nyaraltató tábor is, ahol „csak” játszanak, strandolnak és kirándulnak a részt vevők. No persze egy tábor nem csak a pihenésről szólhat - bizonyítja ezt a nyelvi táborok évről évre növekvő népszerűsége. Grün- vald Imre, a Nyári Idegennyelvi Tábor vezetője szerint idén az angol „mindent visz”. Mint mondta, a tanítás meflett igyekeznek erősíteni a tábor vakációzó jellegét, ezért bevezették a kombinált foglalkozásokat: ennél a nyelvtanulás mellett a futballra, illetve a kézművességre is nagy hangsúlyt helyeznek. „Sajnos a nyelvi táborok minősége igencsak változó - mondta. - Ma már ugyanis akár három egyetemista is szervezhet nyári nyelvi foglalkozásokat. Érdemes a szülőknek alaposan megnézniük, hová fizetik be csemetéjüket, ellenkező esetben könnyen meglepetés érheti őket.” ■ D. T.
