Somogyi Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
4 2006. JÚNIUS 11., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA önkormányzati reform Csak utal rá az új kormány, de sokan már sejtik: a megyerendszer megszűnik, sok funkció a régióközpontokba kerül. Ez munkahelyek megszűnését is jelentheti. r ■■ ES Ml LESZ A MEGYEI KÖZPONTOKKAL? Európa-napi műsor a szolnoki új megyeházán. Ha egy város nem lesz régióközpont, elveszíthet intézményeket. A közeljövőben várhatóan megindul a lobbizás a szervezetek megmentéséért. Csakúgy, mint a kormány reformterveinek többségét, az önkormányzati reform részleteit sem hozta még nyilvánosságra a kabinet. Amit már tudni: a helyi önkormányzatok átalakítása mellett az országos, eddig megyei elven rendeződött intézményrendszer átszervezésére is szükség van. Sok központ elköltözhet a megyeszékhelyekről. Tibay Gábor határait, a jelenlegi úgynevezett statisztikai régióhatárokkal kapcsolatban több ponton sem egyértelmű a kép. A kormányprogramban a megyei funkciók elvesztésével és az európai uniós csatlakozással indokolják a régiós reform szükségességét annak ellenére, hogy a sztereotípiáról, amely szerint az EU-s források csak régiós rendszerben használhatók fel, rég kiderült, hogy téves. Mindenesetre a kabinet tervei egyértelműek: egyes feladatokat a régióknak, másokat a megerősítendő kistérségi társulásoknak szánnak. Hogy mely feladaA megyék megszüntetése, a feladatok felfelé és lefelé történő átcsoportosítása, a helyi döntéshozásban részt vevők számának és tiszteletdíjának csökkentése, régiós választás 2009-ben: nagyjából ennyi derült ki eddig mindabból, amit a kormányfő az önkormányzati reformmal kapcsolatosan szóban és a kormányprogramot ismertetve nyilvánosságra hozott. A keretek kezdenek látszani, az azonban továbbra is kérdéses, vajon hol fogják meghúzni a régiók Veszélyben: ■ APEH megyei igazgatóságai ■ ÁNTSZ megyei intézményrendszere ■ Megyei rendőrkapitányságok Még nem került szóba: ■ Megyei kórházak ■ Megyei könyvtárak m Megyei művelődési házak ■ Megyei múzeumok ■ Megyei középiskolák Kérdés, ki lesz a jövőben az intézményfenntartó tokát emelnék fel a régiókhoz, és melyeket irányítanának „le” a kistérségekhez, azt részben a kormányprogram, részben pedig a miniszterelnök részletezte, bár túl sok konkrétumot nem közöltek. Mindenesetre a kormány a kistelepülések intézményi rendszerén is spórolni kíván majd: így az ezer fő alatti településeken az önkormányzati testületek megtartása mellett nem működtetnek önálló jegyzői hivatalokat, hanem körjegyzőségekbe kényszerítik a kisközségeket. Az önkormányzati törvény módosításával azt rögzítenék, hogy ötszáz fő alatti településeken egyáltalán ne lehessen önálló jegyzőség, az 500 és ezer fő közötti települések számára pedig különböző feltételekkel gyakorlatilag lehetetlenné teszik a hivatal létrehozását. Amit szintén tudni lehet: Gyurcsány Ferenc a kormány- program parlamenti expozéjában a rendőrség és az adóhivatal regionális rendszere kidolgozásának szükségességéről beszélt, emellett nyilvánvalóan szükségessé válik majd az eddig megyei alapokon szervezett állami intézményrendszerek átalakítása is. Úgy tudjuk, hogy több érintett állami szerv vezetőivel a miniszterelnök a napokban már egyeztetett: lapunk kérdésére Szikora János, az APEH elnöke például annyit üzent, hogy a jövő héten, a vonatkozó belső értekezlet után állnak a nyilvánosság elé a kérdésben. A megyei közegészségügyi feladatokat is ellátó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) eddig is számos feladatát szervezte át regionális szintre, az átalakulással kapcsolatos tervek egy részét kidolgozták - mondta lapunknak Bujdosó László országos tiszti főorvos. Hogy mire is kell számítaniuk a többieknek, azt jelzi a tisztiorvosi szolgálat közelmúltja: az ÁNTSZ városi szervezeteit számos helyen térségi alapon összevonták, regionális rendszerben üzemeltetik többek között laboratóriumaikat, egyes gazdálkodási egységeiket. A tiszti főorvos szerint azonban a további régiós reformhoz meg kell határozni a feladatokat, ahhoz a struktúrát, le kell tisztázni a hatásköröket, és nem utolsósorban meg kell oldani a regionális intézmények finanszírozását is. Bujdosó László szempontrendszerével alighanem a reformok által érintett intézmények vezetőinek többsége egyet is ért. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöksége a héten tekintette át a kormányprogram önkormányzati szférát érintő szakaszát, és mint közleményükben írják, hosszas vita után végül - igaz, fenntartásokkal - annak támogatása mellett döntöttek. Hozzáteszik: egyetértenek az önkormányzati rendszer megújításának gondolatával, és hajlandók támogatni a létrehozandó régiókat is. Felhívják ugyanakkor a figyelmet: a rendszer átalakításához szükséges elnyerni az önkormányzatok támogatását is, márpedig a kormányprogram vonatkozó fejezetéből egyelőre nem derültek ki részletek. így többek között nem tudni azt sem, hogy az egyelőre homályban maradó kormányzati elképzelések hogyan szolgálják majd a demokráciát és különöA megyei APEH-ekről tárgyalnak A változásig kevesebben a régiós önkormányzati választásokig jelentősen csökkentenék a választott megyei képviselők számát: jelenleg a megyék legkevesebb negyvenfős képviselő- testülettel és több száz fős apparátussal működnek. A módosítás szerint azonban a minimális közgyűlési létszám 28 fősre csökkenne, öt megyében ennyien foglalhatnának helyet a képvisel& testületekben. A települési testületekben helyet foglalók számát 20-40 százalékkal mérsékelnék. sen a rendszer hatékonyságát. A TÖOSZ ennek megfelelően javasol vitát, és kér a közös munkához kormányzati együttműködést. Az önkormányzati szervezet a kormány képviselői létszám- csökkentéssel kapcsolatos terveivel egyetért, ám a létszám- csökkentést nem csak a fővárosi és megyei közgyűlésekre terjesztené ki - mint emlékezetes, az erre vonatkozó elképzeléseket Gyurcsány Ferenc kormányfő a közelmúltban részletesen ismertette. A TÖOSZ másként is spórolna a helyi képviselőkön: kezdeményezné a tiszteletdíjak teljes megszüntetését. Ami a menetrendet illeti: a kormány fokozatosan a parlamenti szavazások félidejére tenné át a helyhatósági választásokat, a települési önkormányzatok mandátumát hat évre adná meg az ősszel esedékes választásokon. A megyéket 2009-ig tartanák meg: ezután az európai uniós képviselő-választással egy időben három évre választandó regionális önkormányzatokra szavazhatnának a polgárok. A két rendszer 2012-ben érne össze, visszaállítva a négyéves helyhatósági ciklusokat. A tervek megvalósításához azonban a parlamenti ellenzék támogatására is szükség van, tekintve, hogy a reformokhoz kétharmados törvényeket kell módosítani. Ám a kormány és ellenzéke közötti együttműködésre egyelőre inkább az a jellemző, hogy még a reformjavaslatok megtárgyalásának helyszínében sem tudnak megegyezni: a koalíció ötpárti tárgyalásra bocsáta- ná a kérdéseket, a Fidesz szerint azonban az egyeztetés egyetlen helyszíne a parlament lehet.
