Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám
A HÉT TEMAJA 2006. MÁJUS 7., VASARNAP népbetegség A tavasszal feléledő allergia ma minden harmadik embert érint, s a tendencia megállíthatatlannak tűnik: 2015-re a világ lakosainak fele szenved majd a betegségben. MÁR VILÁGJÁRVÁNY LETT AZ ALLERGIA A gyermekeknek szerencséjük van: ők még kinőhetik a kialakult allergiát. A felnőttek csak a hatékony kezelésben reménykedhetnek. Örökletes hajlam és külső hatások is szerepet játszanak abban, ki szenved valamilyen allergiás megbetegedéstől. Erre minden harmadik újszülött esetében számítani kell. Dreissiger Ágnes „Egy arcüreggyulladás után, kilenc éve kezdődött a parlagfűallergiám” - mondja a 29 éves Barbara, aki azóta gyakorlatilag minden gyógymódot és immunerősítőt kipróbált, eddig sikertelenül. Augusztus elejétől októberig tart a parlagfű szezonja, de a nyár utolsó és szeptember első hetét, ha teheti, nem Magyar- országon tölti. „Ebben az időben a fehérjebevitelt is minimalizálom, az ugyanis köztudottan nem tesz jót az allergiának” - mondja a másik nagy rizikó- faktort, a dohányzást is mellőző lány. Az allergia a lakosság egyre nagyobb hányadát érintő probléma, a betegségben szenvedők száma az elmúlt két évben kétszer is megduplázódott. Az Európai Allergológiai Akadémia szerint minden harmadik újszülöttnek számolnia kell azzal, hogy később allergiás tünetei lesznek. 2015-re a világ lakosainak fele lesz érintett a kórban. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett döntő szerepe van a külvilági hatásoknak, ezek határozzák meg, kinél alakul ki a hajlamból allergia. A dohányzás, a mozgásszegény életmód és a túlfűtött lakások mind hozzásegíthetnek. Ha az „érzékennyé válás” időszakában nem tud megnyugodni a szervezet, hanem a magas légszennyezettség és pollenkoncentráció miatt állandó irritációnak van kitéve, kialakul az allergia. Az iparosodott országokban nagyobb számban fordulnak elő a betegek, mint a dél-amerikai országokban vagy Afrikában. A lakásviszonyokat, a munka- körülményeket és az étkezési szokásokat sem lehet elhanyagolni. Ismert allergia-elősegítő a túlsúly, a mozgáshiány, a túlzott antibiotikum-fogyasztás, de a túlzott tisztaságmánia is. Mára egyetértés alakult ki abban, hogy a gyermekeknek szükségük van az érintkezésre a piszokkal. Ez szükséges lenne ahhoz, hogy a szervezet megtanulja, azok ártalmatlanok, s később védekezhet ellenük. Nékám Kristóf, az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet klinikai immunológiai és allergológiai osztályának osztályvezető főorvosa szerint jelenleg nincs tényező, amely azt mutatná, hogy a következő évtizedben megfékezhető az allergia terjedése. Fontos viszont, hogy a gyerekeknek van esélyük a betegség kinövésére, a felnőttek ebben már nem reménykedhetnek. „A kicsik immunrendszere még képlékeny, ráadásul az idősebbek már huzamosabb időt töltöttek abban a környezetben, amely kiváltotta az allergiás reakciókat” - mondja a kutató. Legfiatalabb korban az allergia jellemző formája az ételallergia, amely hasfájásban, hasmenésben nyilvánul meg. Ezt követi az ekcéma, az asztma, végül a szénanátha. Amellett, hogy az allergiás megbetegedések jellemzően egymást követik, megfigyelhető az allergiát okozó anyagok számának szaporodása is: míg valaki kezdetben például csak a parlagfűre allergiás, évek alatt azt veheti észre, hogy a fekete ürömre, a korán virágzó fákra és a gyomnövényekre is előjönnek a tünetei. Sok beteg számol be arról, hogy az allergiás panaszok megjelenése nagyobb lelki megterheléshez, stresszhez köthető. A levegőben szálló pollenek is fontos szerepet játszanak a légúti allergiák kiváltásában, de más növény vált ki allergiás reakciókat Skandináviában, mint a mediterrán területeken vagy nálunk. Magyarországon a fő aller- gén a parlagfű, a legszennyezettebb terület Kecskemét, Debrecen és Nyíregyháza környéke. A betegek bezárkóznak lakásukba, ám ott is számos veszély leselkedik rájuk: a szőnyegben, kárpitban és ágyneműben élő házi poratka a harmadik leggyakoribb allergiás tüneteket kiváltó tényező. Minden ötödik ember életét megnehezíti valamilyen bőrallergia, de gyakori a táplálék-és gyógyszerallergia is. Nékám v Kristóf azt mondja, az al- Á lergiát gyógyítani nem le- jhét, de szinten lehet tartani a | betegséget. Ehhez kerülni kell a dohányzást, és rendszeres mozgásra is szükség van, de a gyomirtás mellett a gyógyszeres kezelés is elkerülhetetlen. Orrkenőcs, sóbarlang, diéta jelenthet megoldást a kellemetlen tünetekre az allergia a tudomány mai állása szerint nem megszüntethető betegség, mindössze a tüneteit tudjuk csökkenteni. Érdemes még a tünetek megjelenése előtt, tavasszal elkészíttetni specialistával az egész tavasz- ra-nyárra vonatkozó kezelési tervet. Mikor, milyen diétát javasolt tartani, mikor és milyen gyógyszert érdemes szedni, milyen más kezelési módokat lehet beiktatni. Általánosságban elmondható, hogy homeopátiát, akupunktúrát érdemes választani a pollenek okozta szénanáthánál, ha a tünetek kezdetiek, enyhék. Tapasztalat szerint erősebb tüneteknél a gyógyszeres kezelés, illetve rhinolight fénykezelés mutat megfelelő hatékonyságot Kiegészítő terápiaként javasolt az orrkenőcs, a tengeri sós orroldat, a sópipa, a sóbarlang. Utóbbi kettő különösen előnyös, ha a szénanátha mellett asztmás tünetek is jelentkeznek
