Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-25 / 121. szám

7 SOMOGYI HÍRLAP- 2006. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK mm m m mmm MEGYEI KÖRKÉP Kényelmetlen az anyósíilés elismerés Demeter Győző ezredesi rangja húsz év nyugdíj után Balatoni tájak és absztrakt üzenetek Balatonlellén Ikafalvi Farkas Béla festőmű­vész munkái láthatók idén első­ként a balatonlellei Kapoli Mú­zeum Padlás Galériájában. A vasárnapi eseményen Somogy- vári László kulturális tanács­nok mondott köszöntőt, a ka­posvári alkotó kiállítását Ligeti Gábor főkurátor nyitotta meg. Mint mondta: a Lellén köszön­tött művész mind a díjak, mind pedig a technika tekintetében elért mindent, ami a vízfesté­szetben elérhető.- Ikafalvi Farkas Béla birto­kában van a tehetségnek, mely ahhoz kell, hogy a látvány megállítsa a nézőt - fogalma­zott Ligeti Gábor az alkotó ak- varelljeiről, melyek olykor har­sány színeikkel, máskor formá­ikkal, harmóniájukkal ragad­ják meg a befogadót. Ikafalvi Farkas Béla Lellén látható összeállítása a valóság és a fantázia találkozását kép­viseli. A balatoni vitorlások és a tóparti fák tiszta formáit tükröző képek mellett a mű­vész gondolatébresztő, abszt­rakt alkotásai láthatók. ■ Füleki Tímea Versenyben a csusza a csurgói asztali örömökön Csuszafőző versenyre várják a hétvégén a vállalkozó kedvűe­ket Csurgón. A program a Kü­lönleges Asztali Örömök So­mogybán című rendezvényhez kapcsolódik. Bihariné Asbóth Emőke pol­gármester elmondta: Török Bálintné Pemflinger Katalin a XVI. században Magyarország egyik legszebb virágoskertjét építette Csurgón. Kertjében a virágok és gyümölcsfák mel­lett számos gyógy- és fűszernö­vény virágzott, melyeket a konyhában hasznosítottak. Tö­rök Bálint kedvenc étele volt a túrós csusza csülökpörkölttel. Nagyszakácsiban a polgármes­terek főzőversenyén már törté­nelmi nevet is kapott az étel: csurgói csusza Török Bálintné Pemflinger Katalin módra. A szombati fesztiválon a csuszát főételként és köretként is elké­szíthetik a versenyzők. ■ V. A. A honvédelem érdekében végzett tevékenységéért Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ezredessé ne­vezte ki Demeter Győzőt, a Magyar Veterán Repülő Szövetség Somogy Megyei Egyesületének elnökét. Vas András- Húsz évvel nyugdíj után rit­ka az Uyen előléptetés.- Úgy tűnik, valakinek mégis eszébe jutottam - felelte Deme­ter Győző.- Duplán kerek a jubileum: húsz éve nyugdíjas, harminc éve irányított utoljára gépet.- Egészségügyi okokból 1976- ban eltiltottak a repüléstől.- Lemaradt a MIG-21-ről.- Viszont a MIG-17-sel az el­sők között repülhettem, mond­hatni úttörőnek számítottam.- Ahhoz képest, hogy nem is akart vadászpilóta lenni, szép teljesítmény.- Amikor önként bevonultam a seregbe...- A többség megpróbált kibúj­ni a hadkötelezettség alól.- A Ganz Hajógyárban voltam inas, s néhány sráccal megbe­széltük, kipróbáljuk, milyen az élet a seregben. Túl fiatalok vol­tunk, szülői beleegyezés kellett.- Otthon mit szóltak hozzá?- Nem tudtak róla. Egymás­nak hamisítottunk papírokat.- Ennyire vonzotta az angyal­bőr?- Harckocsiszerelő iskolába akartam kerülni.- Ehhez képest...- Magam is megdöbbentem, amikor közölték, hajózó leszek.- Irány a flottilla?- Én is azt hittem. Aztán kide­rült: repülő hajózó.- Ég és föld...- Szinte szó szerint. Szolnok­ra kerültem repülős iskolára.- Emlékszik az első gépére?- Egy UT-2-es fatákolmány. Még kabintető sem volt rajta.- Igazi szovjet puritánság. Nem a kényelem a legfonto­sabb.- A MÍG-15 a legjobb gép volt a maga korában. Végigharcolta Koreát, Vietnámot, de sehol sem tudták legyőzni.- Úgy beszél róla, mintha a sa­játja lett volna. Demeter Győző 1931-ben született a románi­ai Borgóprundon. 1950-ben a szolnoki repülő- tiszti főiskolára vezényelték. 1953-ban Taszárra helyezték. 1955-ben I. osztályú vadász- pilóta minősítést kapott. 1957-ben a Szovjetunióba re pülős akadémiám került. 1960-ban MlG-17-kiképzést kapott Kecskeméten. 1976-ban Taszáron ezred va­dászirányító lett. 1980-tól az ezred hadművele ti tisztje lett. 1986-ban vonult nyugállo­mányba. 1998 óta tagja a Magyar Ve tértin Repülő Szövetség So­mogy Megyei Egyesületének. 2000-től az egyesület elnöke.- A kedvencem volt. Mindent meg lehetett vele csinálni. A célzórendszere volt automata, a többi a pilóta ügyességén múlt.- Illegális berepülések?- Többek között. Egyszer a Dráva felett észleltünk egy gé­pet. Felszálltunk, a parancsno­kom figyelmeztető tüzet is nyi­tott, lekényszerítettük Taszárra.- Jugoszláv gép volt?- Egy magyar felderítő. Csak éppen nem volt bejelentve...- A szomszédos országokkal sohasem került konfliktusba?- A jugók sokszor berepültek, mi is áttévedtünk hozzájuk.- Ilyenkor lőttek egymásra?- Annyira nem volt feszült a helyzet. Egyszer, még az ötve­nes évek elején elkaptunk egy jugoszláv gépet és Sármellékre kényszerítettük.- Képzelem a szegény pilóta fogadtatását. Az még a „Tito, a láncos kutya” időszak volt.- Nagyon jót sakkoztam vele... • - Bajtársi szolidaritás?- Élismertük egymást. A Var­sói Szerződésben a magyarok­nak jó hírük volt. Minden had­gyakorlaton az élen végeztünk.- Gondolom, mennyire megvi­selhette, amikor leparancsol­ták a gépről.- Örültem, hogy ennyi min­den megadatott: repültem mo- toros-légcsavaros gépen, hang- sebesség alatti sugárhajtásún, végül szuperszonikuson.- Unalmas lehet egy szimpla utasszállítón.- Sohasem ültem polgári gé­pen. Nem bírom elviselni, ha másvalaki vezet. Még motoron, autón sem. Az anyósülést nem nekem találták ki... Nemzetközi nyelvvizsgát tett a tahi ötödikes diák Nyolcadik helyezést ért el Wirtmann Csaba ötödikes tabi diák a Litteratum országos né­met nyelvi verseny döntőjében. Alapfokú nemzetközi nyelvvizs­ga-bizonyítványt kapott.- Budapesten a tét az alapfo­kú KID 1 nemzetközi nyelvvizs­ga-bizonyítvány megszerzése volt - mondta Nagy Gabriella ta­nítónő, Csaba felkészítője. - Az osztrák intézetben komoly fel­adatok megoldása várt a ver­senyzőkre. Büszke vagyok a ta­nítványomra, aki az elérhető 100 pontból 85-öt teljesített. Számí­tottunk a sikerre, mert felké­szültsége, tehetsége, a nyelv iránti érzékenysége jól megmu­tatkozott a felkészülés során. A felmenő rendszerű versenyre fo­lyamatosan gyakoroltunk: a tan­órák mellett délután is volt „plusz’’-foglalkozás, másrészt otthon édesanyja is tanult vele. Csaba érdeklődő, nagyon szor­galmas és kitartó kisdiák. Ez mindenképpen hozzájárult a si­kerhez... A döntőben a hallás utáni szö­vegértésből, levélírásból és be­szédértésből állt a nyelvvizsga. A 11 éves, halk szavú szerény kisfiú szövegértésből és levél­írásból csaknem a maximális pontszámot elérte. Nagy Gabriella: Csaba úgy került az iskolába, hogy értette a németet- Létezik ez? Megvan a nyelv­vizsga-bizonyítvány? Ez hihetet­len, szóhoz sem jutok - emléke­zett vissza Csaba arra a napra, amikor az édesanyja megmutat­ta a postán megérkezett okleve­let és bizonyítványt. - A szüleim számára is kellemes meglepetés volt. A sikerért szaktanári és igazgatói dicséretet is kaptam. Amikor megkérdeztem a kisfiút, hogy mi szeretne len­ni, rögtön rávágta: építészmér­nök! Hozzátette: a nyelveket sem hanyagolja majd el, már magánúton angolt is tanul, de később szóba jöhet a francia nyelv is... ■ Krutek József Nehezebb ma szülőnek lenni, nincs szervé a gyerekekhez sanyi pap Magyar Ifjúságért Díjat kapott Illés Sándor plébános a kifogyhatatlan türelemért, a fiatalok szeretetéért Nem elvetemültek a mai gyere­kek, csak mások, véli a plébá­nos, akit csak Sanyi papként emlegetnek a hívei. Illés Sándor Magyar Ifjúságért Díjat kapott.- A felnövekvő nemzedék ki­csit más, mint a néhány évvel, évtizeddel korábbi - ismerte el. - Húsz éve ugyanazon a helyen vagyok, az orrom előtt nőnek fel a gyerekek. Látom, hogy a házasságkötést követő néhány évben lelohad a fiatalkori dina­mizmus, mert nincs elég idő a másikra. Az ifjúság nem kap segítséget a felnőtté válásban. A diszkóban nem lehet udvarolni, mert üvölt a zene, de akkor hol? Hiányoznak a felelős, életre ne­velő eszmények. Sajnálom a pe­dagógusokat, belegebednek, hogy az előírásoknak, a tanme­netnek, a törvényeknek eleget tegyenek.- Szülőnek lenni sem köny- nyű manapság...- Sokkal nehezebb ma, mint azokban a korokban, amikor volt egy csomó „szervó”, ami se­gítette az embert. Természetes volt, hogy imádkoztunk, hittan­ra jártunk, apánkkal, anyánk­kal mentünk misére. Ma kicsit becsapjuk magunkat, mert a gyerekek szókincse, fogalomkö­re olyan, hogy felnőttnek gon­doljuk őket. Nem azok. Azokból a titkokból maradnak ki, ame­lyek a gyerekkor szépségét ad­Somogyhoz is kötődik a völgy lelkipásztora somogyhoz több szállal is kö­tődik Illés Sándor. Itt töltötte a gyerekkorát, s miután Dom­bóváron kitanulta a villany- szerelő-szakmát, Kaposvámn érettségizett. Néhány évig Sió­fokon volt káplán. Nemrég Csurgón a református gim­náziumban tartott előadást. 1989 óta Monostompáti és 4 falu plébánosa. A Művésze tek Völgyének lelkipásztom. Illés Sándor plébános: a papok sokat tesznek a fiatalokért ják. Ezért a legtöbb gyerek ko­ravén, de ha leragadunk a saj­nálkozásnál, az sehova nem ve­zet. Ez a díj nem csak nekem szól, hanem minden papnak, aki a fiatalsággal foglalkozik.- A fiatalok igényelnék a se­gítséget?- Persze. Siófokon - rádió­amatőr múltamból fakadóan - CB-ket javítottam és a taxistár­sadalom fele a plébániára járt, köztük sok fiatal. Barátság ala­kult közöttünk, idővel bejöttek a templomba. Monostorapáti­ban számítógép-kezelő tanfo­lyamot szerveztem. Mondok egy meredek dolgot: hatodik­hetedik osztályos fiúk és lá­nyok kijárnak az erdőbe, s nem gombát szedni. Megkérdeztem tőlük: nincs ez korán édes gye­rekeim? Nagyon hálásak, ha be­szélek velük erről.- Honnan tudta meg, hogy ki­járnak az erdőre?- Tőlük.- Elmondták?- Én sokszor többet tudok ró­luk, mint az anyjuk meg az ap­juk, ezért óriási felelősség, mit mondok. Ha szidják-hordják a tanárokat, próbálom helyrepo­fozni a dolgot. Azt szoktam mondani, hogy „ne csak a joga­idat hangoztasd, kötelességed is van”. ■ Varga Andrea A fellegekben jár a nyugalmazott pilóta. Demeter Győző örül annak, hogy számtalan különleges élmény jutott számára égen és földön

Next

/
Oldalképek
Tartalom