Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-25 / 121. szám

17 6 somogyi hírlap - 2006. május 25., csütörtök SIOJUT ­SZAMOKBAN Nem veszik föl fizetésüket a falu választott vezetői IDÉN 48,2 MILLIÓ FORINTBÓL gaz­dálkodik a település. A műkö­désre éppen futja belőle. 12 mil­lióval járulnak hozzá a balaton- szabadi óvoda, általános isko­la és körjegyzőség fenntartá­sához. A szomszédos telepü­lésre 27 ovis és 57 diák jár át. Fejlesztésre idén 6,8 millió fo­rintot különítettek el. 2006-ban is jut a 62 év feletti helybéli la­kosok ajándékozására: 1000 fo­rintos utalványt kapnak. Spó­rolnak a vezetők a falunak: a polgármester tiszteletdíjas, a képviselők nem vesznek fel egy fillér juttatást sem. Új utcákat nyitnak a sok beköltöző fiatal párnak NŐ A LAKOSSÁG SZÁMA. Ez Új Ut­cák nyitásának köszönhető, ahová fiatalok költöztek be. Most 575-en vannak a jutiak. Hatvan, év felett 112-en, tizen­nyolc év alatt 131-en élnek a községben. A legidősebb siójuti a 93 esztendős Bata lánosné. A családban marad a legidősebb férfi is, a 86 éves Bata Sándor. RECEPT Lábatlan házi tészta dióval régi Idők egyszerű házi tész­tájának elkészítési módját osz­totta meg velünk a 86 eszten­dős Dér Mátyásné. Először is kissé híg kelt tész­tát készítünk. A hozzávalók: öt deci tej, három deka élesz­tő, négy evőkanál cukor, há­rom tojás sárgája, egy deci olaj, egy csomag vaníliás cu­kor, ötven deka rétesliszt. Mindezt jól összedolgozzuk, zsírozott tepsibe öntjük, majd langyos helyen negyvenöt per­cen át kelesztjiik. Tetejét cuk­ros dióval megszórjuk, végül egyenletesen meleg sütőben megsütjük. Van, aki dió he­lyett meggyet tesz bele. Sokan csodálkoztak rá, mit is tud a szomszédjuk; Dér Mátyásné, Kapitány Zoltán és Horváthné Molnár Gyöngyi az első siójuti hobbikiállításon Meglepetés a szomszédtól virágos falu Tizenhat éve tartós a lokálpatrióta jutiak lendülete Embermagasságú a fű a Siójut felé vezető úton. De csak a köz­ség határát jelző tábláig. On­nantól rendezettek a területek, s már a faluszélen is virágok fo­gadják az érkezőt. Évekkel ez­előtt a faluszépítő egyesület volt a virágosítás kezdeményezője, az a civil szervezet, amelyik a ma már ezreket vonzó nemzet­közi bográcsfesztivál ötletadója és azóta is szervezője. A hetvenes években bábosai­ról volt ismert Siójut, még a té­vében is szerepeltek Róka Gyu­la tanítványai. A falusi tanító négy alsós osztályával rendre fellépett a kulturális műsoro­kon. A bábokat a diákok szülei varrták, ma az éppen Róka Gyula által alapított helytörté­neti gyűjteményben őrzik a me­sefigurákat. Szerencsére most is akad olyan szervezet, ame­lyik fontosnak tartja a hagyo­mányok őrzését. Ez a kultúrkör, mely a napokban az első hobbi­kiállítást nyitotta meg a falu­házban. Nem várt sikert aratott a kezdeményezés. - Negyven­hetén állítottak ki, egy nem egé­szen hatszáz lelkes faluban ez nagyon szép szám - véli Hor­váthné Molnár Gyöngyi, a kul­túrkör vezetője. Vele vesszük szemügyre a kézimunkákat, a faragványokat, a hajómakette­ket, az áztatott papírból készült szobrokat, valamint gyöngyfű­zők, üvegfestők és természetfo­tósok alkotásait- A falutörténetben olvastam: a hatvanas években, amikor re­neszánszát élte a kézimunká- zás, a siójuti asszonyok rend­szeresen bemutatták, mit al­kottak a hosszú téli estéken - idézte föl. - Ez adta az ötletet. S az, hogy sokan nem tudják, mivel is foglalkozik a szom­szédjuk. Mulassa meg. ki ki a falunak, erre ösztönöz ez a kiál­lítás, végső soron tehát arra, hogy közelebb kerüljünk egy­máshoz siójutiak. Nincs már a községben óvo­da meg iskola, valakinek fel kell vállalni a közösségformá­lást, annak erősítését, hogy a fiatalok bár a szomszédos Balatonszabadiba járnak tanul­ni, azért Siójuthoz tartoznak. A tárlat megnyitóján verssel, tánc­cal, dallal, harmonikazenével 8 és 86 év közötti helybéliek mu­tatták be tudományukat. > Kapitány Zoltán esete is jól példázza: számos falubeli csak most, a hobbitárlat megtekinté­sekor csodálkozott rá, mire is képes az ismerőse, barátja. Ke­vesen tudták róla eddig, hogy hajómaketteket készít. Azt már Papp János polgármester árulta el, hogy be szeretnék vonni a községért aktívan ténykedő lo­kálpatrióták közé, talán éppen a kultúrkörbe. - Lesz most már időm rá, nyugdíjba vonultam a rendőrségtől - jelzi Kapitány Zoltán, hogy elképzelései egyez­nek a polgármester szándéká­val. - Eredetileg asztalosnak ké­szültem, gyerekkorom óta fú- rok-faragok. Ha nekiálltam vala­Óriási csoda, hogy megmaradhatott a kisposta nincs hatszáz lakosa a falu­nak, mégis működik a posta- hivatal - ez a siójuti „csoda". Titka is van persze, ami a sokak által lakott szőlőhegy­gyei van összefüggésben. Nem panaszkodhatnak a ju- ti gazdák, van víz és villany a hegyen, jó minőségűek az utak, melyek társadalmi mun­kában készültek el. Siójuton még ilyesmi is létezik... minek, valahogy mindig hajó­forma lett belőle. így aztán ma­radtam ennél. Többnyire idő­számításunk előtti hajók kicsi­nyített mását készítem, mert ér­dekel: milyen technikával épí­tették annak idején olyan masz- szívra, hogy a csatákat is kiállta. Amit a kiállításon bemutatok, azért érdekes, mert különleges faragásokkal, krokodil- meg hattyúfejjel díszített. Most az el­ső balatoni vitorlásnak, a Főnix­nek állok neki, s nagy álmom a Santa Maria elkészítése.- Sokat változott a falunk, kü­lönösen a rendszerváltás óta; mintha az önállóság lendületet adott volna, s ez ma is tart még - állapítja meg' 86 évének min­den élettapasztalatával Dér Má­tyásné. Mint az idősek klubjá­nak nemcsak legidősebb, ha­nem egyik legaktívabb tagja, természetesen szavalt a hobbi­kiállítás megnyitóján a faluház­ban. - Nyugodt szívvel körül le­het nézni a köztereken, újabb és újabb virágtartók jelennek meg, a munkások árkot ásnak, füvet nyírnak,-virágot locsolnak. Az ám, a juti virágok; az ön- kormányzat a minap ásatott ku­tat, hogy ne kerüljön olyan sok­ba az ezernyi virág öntözése. Több világító fényfüzért vásárolnak az utcákra A HELYI FALUSZÉPÍTŐ EGYESÜLET ötlete volt: bár ilyen kis falu­ban nem szokás, legyen Sió­juton is karácsonyi díszkivilá­gítás. Az önkormányzat anya­gilag támogatta az elképzelést, s a lakosság is hozzájárult a költségekhez. Azt tervezik, hogy idén tovább bővítik a világító fényfüzéreket. Internet már van a faluban, rövidesen jön a kábeltévé is kiépül végre a kábeltévé-háló­zat a faluban. Harmadszori ne­kifutásra ezúttal összejött any- nyi igénylő, hogy a kivitelező - ha minden jól megy - még a nyáron nekiláthat a kábelfek­tetésnek. Internet-hozzáférési lehetőséget már biztosítottak, a könyvtárban csatlakozhat­nak a jutiak a világhálóra. Újabb ötszáz virágpalántát ültettek el a közterületen árkot ásnak, járdát újítanak fel, virágot ültetnek és locsol­nak, korábban pedig a teme­tőt tisztították meg a köz­munkások. Kilencen sürög- nek-forognak most a siójuti közterületeken. Az önkor­mányzat ötszáz tő virágpa­lántát vásárolt, ezeket ültet­ték ki. A virágosításban év­ről évre serényen részt vesz­nek a falu lakói is. Az egyik közmunkás maga készített praktikus virágtartó állvá­nyokat, ezek mennek most újdonságszámba. A templom elé is jutottak virágok Az oldal cikkeit Fónai Imre írta Fotók: Gáti Kornél Az oldal megjelenését az önkormány­zattámogatta Turistákat hoz a Sió-parti kerékpárút Nincs már sáros utca, s futotta a pénzből könyvtárra is A klubtagok lecserélték a nyugdíjashimnuszt FONTOSSÁGI SORREND- Megszűntek a sáros utcák a faluban, mert valamennyit leasz- faltoztattuk - emlékszik vissza Papp János polgármester a végé­hez közeledő négyéves önkor­mányzati ciklus kezdetére. - A következő fontos teendő az volt, hogy a hivatali dolgozóknak jobb munkakörülményeket teremtet­tünk. A régi épületszárnyban könyvtárat és számítógépes ter­met alakítottunk ki; utóbbiba hat gépet nyertünk pályázaton. A pá­lyázatok segítik a falu fejlődését, igyekszünk minden lehetőséget megragadni, mert önerőből alig­ha futná bármire is. Az elmúlt három és fél évben több mint ti­zenötmillió forintnyi pályázati tá­mogatást nyertünk el. Papp János tovább sorolja: ra­vatalozó és kerítés épült a régi temetőnél, a református temető­ben pedig kápolna. A faluház nyílászáróinak cseréjét hama­rosan elvégzik, elkészült vi­szont már a ház udvarán az uni­ós szabványnak is megfelelő játszótér. A polgármester sze­rint nagy segítség számukra a most már évről évre ismétlődő közmunkaprogram. Az önkor­mányzatnak egyetlen fizikai dolgozója van, a hat közmun­kással együtt azonban már lát­ható eredményeket érnek el a falu rendezettebé tétele érdeké­ben. Ők oldják meg a csapadék­víz-elvezetést is, e témában is van nyertes pályázatuk, az Papp János: - Több mint 15 millió forintot nyertünk pályázatokon egyik új utcában kezdődhet en­nek révén hamarosan a munka.- Sokat várunk a Sió-parti ke­rékpárút megépítésétől - folytat­ja a polgármester. - Fellendíthe­ti településünk idegenforgalmát, többen megismerhetik Siójutot, a pincéket és borokat. Nálunk lesz az első lecsatlakozási lehe­tőség a bringaútról. A Sió-híd dé­li oldalán, a platánfák alatt pihe­nőhelyet alakítunk ki rönkpa­dokkal és asztalokkal. Elhelye­zünk egy térképet is a falunkról. Azt szeretném, ha a horgászta­vunk is mihamarabb rendezetté válna. A reményeink szerint rö­videsen új bérlője lesz és csatla­kozhat a kerékpáros turisták ál­tal kedvelt helyekhez.- Mi nem húzunk széjjel, össze­tartunk, segítjük egymást - utal a helyi civil szervezetek együtt­működésére viszló ferencné, az idősek klubjának vezetője. Hozzáteszi: nem annyira a fellé­pésekre koncentrálnak, ehelyett azt tartják fontosnak, hogy ami­kor együtt vannak, jól érezzék magukat és elfeledjék minden gondjukat-bajukat.- Végigjártuk a falut, amikor függönyre volt szükség a faluház színpadára - így Viszló Ferenc­né. - Adományt gyűjtöttünk. Megköszöntük a száz forintot is. Kellenek, akik a jó ügyek mellé állnak s összefogják a közössé­get. Erre valók az önkormányza­tot mentesítő civil szervezetek. Régebben a parkokat is mi gon doztuk, ma ezt közhasznú mun kások teszik. Bográcsfőzés sel zárták a sze zont a siójut nyugdíjasok héten, hiszen 1 nyárra ők is fel függesztik összejöveteleiket. A szervezetnek saját himnu sza is van. - Nem a mi szerzemé nyünk, hallottuk és magunkév; tettük - mondta a vezető. - Úg gondoltuk, hogy a hivatalo nyugdíjashimnusz hozzánk eg kissé szomorú. Egyébként sen szeretjük azokat a dalokat, me lyek keseregnek, hogy szegén nyugdíjasok így meg úgy...

Next

/
Oldalképek
Tartalom