Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-02 / 101. szám
SANTOS 170 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 2., KEDD Sokat dolgozunk, de szeretetben élünk. Csíki Lajos és felesége, Fülöpné Csiki Éva, Fülöp Árpád és a legfiatalabb Csiki Dávid Árpád Haza mennek, haza jönnek új otthon Rövid idő alatt megszerették a falut és az embereket SZAMOKBAN Kilencvenesztendős a legidősebb lakos A TELEPÜLÉSEN ÖtSZáznyolc- vanhét bejelentett lakost tartanak nyilván. Jelenleg a legnépesebb a tizenkilenc és a hatvan év közötti korosztály. A legidősebb lakos, Cserép József kilencven éve látta meg a napvilágot, a legfiatalabb a két és fél hónapos Fülöp Dávid Árpád. Tizenhárommillió forint hiányzik a kasszából A SÁNTOSI ÖNKORMÁNYZAT mintegy nyolcvanhétmillió forintból gazdálkodhat. A forráshiány meghaladja a tizenhárommillió forintot. Működésre hetvenhárommilliót költenek. A felhalmozási célú kiadás összege tizenhárom és fél millió. A kiadások harminchat százaléka személyi, harmada dologi költség. RECEPT Harmonikás hájas tészta csíki lajosné a hájas tésztához 70 deka lisztéit, fél kiló darált hájat, 3 tojás sárgáját, 1 deci langyos vizet, 1 kávéskanál sót, 2 evőkanál ecetet használ. 10 deka lisztet a hájhoz kever, a többi adalékot jól összedolgozza, addig, amíg hólyagos nem lesz. A tésztát vékonyra nyújtja és rákeni a háj felét, majd összehajtogatja és egy órát pihenteti. Ezután újra nyújtja, s megkeni a maradék hájjal. A második hajtogatást ugyanabban az irányban kell végezni, mint az elsőt. Egyórás pihentetés után fél centi vastagságra nyújtja a tésztát, forró késsel kockákra vágja. Közepébe ♦egy kis lekvárt tesz, majd félbehajtja. Előmelegített sütőben aranysárgára süti. A jól sikerült hájas tészta úgy néz ki, mint a harmonika. Sok a szép ház Sántoson, ezek között is az egyik legszebb a Csiki családé. Mondhatja bárki, hogy könnyű nekik, hiszen a családfő kőműves. A rendezett udvar, a rengeteg tarka virág és a sziklakért azonban a háziasszony keze munkáját dicséri. A család több mint tizenöt évvel ezelőtt települt át az erdélyi Csíkszeredáról, először Hajmásra kerültek, majd végleges otthonuknak Sántost választották.- Nem gazdasági vagy politikai kényszer miatt jöttünk Magyarországra, hanem arra gondoltunk, a gyerekeknek jobb lesz itt. Úgy éreztük, ha nem itt végzi el az iskolát, nehezebb lesz elhelyezkedni. Akkor még mi is fiatalok voltunk, kalandnak fogtuk fel. Én már a hetvenes évek közepétől itt töltöttem minden szabadságot, sőt dolgoztam is. A jó szerencse egy vállalkozóval hozott össze, aki még a lakást is biztosította. Öt nap alatt intéztem el kint a papírokat, s néhány hónap múlva jött az egész család. Több településen is jártunk, mire rátaláltunk erre a telekre - mondta házigazdánk Csiki Lajos. - Én kőművesként dolgozom azóta is, a feleségem háztartásbeli.- Nehéz is lett volna elhelyezkedni, hiszen négy kisgyereket neveltünk, állatokat tartottunk - szólt közbe Csiki Lajosné. - A gyerekek azóta felnőttek, családot alapítottak, Éva lányomnál már megszületett az első unoka is. Dávid nemcsak a családban a legkisebb, hanem a falu legfiatalabb lakója is.- Egy gyerek könnyebben beilleszkedik az új környezetbe, de anyuéknak nehezebben ment - mondta Fülöpné Csiki Éva. - Főként, hogy Erdélyben városban laktunk.- Meg kellett szokni az önálló életet. A lakótelepi lakást családi házra cseréltük, a központi fűtést cserépkályhára, s meg kellett tanulni az állattartás fortélyait is - folytatta a gondolatot Csiki Lajosné. A Csiki család minden évben egyszer Erdélybe látogat, hiszen a rokonság egy része ott él. Azt mondták, hogy Csík- Disznót, baromfit, nyulat tartottunk. Ma már csak annyi állat van, amennyi a családnak kell. Van egy kis konyhakert is, de az eltennivalót úgy vásároljuk meg. A kertre szükség is van, hiszen mindennap főzök. A havi nagybevásárlást Kaposváron intézzük, de itt, a boltban is minden kapható. A beilleszkedést az is nehezítette, hogy az erdélyi emberek barátságosabbak. Az itteniek inkább maguknakvalók. Bár jóban vagyunk a szomszédokkal, de ritkán megyünk hozzájuk. Amúgy sincs idő, meg .a faluban nincs is hova menni. A nyugdíjasklub tagjai csalnak minket kirándulni, de örülünk, ha évente egyszer Erdélybe haza tudunk menni meglátogatni a rokonságot.- Korán reggel megyek és késő este érek haza, hiszen Dombóváron és a Balaton melszeredára haza mennek, de Sántosra is haza jönnek. Mindkét vidék egyaránt kedves a szívüknek. lett dolgozunk - mondta Csiki Lajos. - A hét vége pedig a családé, főként mióta megszületett az unokánk. Meg a ház körül is mindig van tennivaló. - A fiatalok sem tudnak hova menni szórakozni, de mi nem is vágyunk rá - szólt közbe Fülöp Árpád. - Napjaink nagyobb részét a munka tölti ki, a szórakozás pedig a család. Időnként a sógoromnál internetezünk. Fülöp Árpád és Csiki Éva kapcsolata gyermekkorukig vezethető vissza. A nagyszülők voltak szomszédok és a két kisgyerek sokat játszott együtt. Arra akkor még nem gondoltak, hogy néhány évtized múlva összekötik a sorsukat. A fiatalember Székelykeresztúrról származik, és 2001-ben került Sántosra.- Karosszérialakatos voltam, ma kőművessegédként dolgozom és most végeztem el egy darukezelői tanfolyamot. Évi kilencéves volt, amikor megismertem, aztán elszakadtunk egymástól, végül a nagyszülők hoztak össze minket - mondta. - Akkor még nem gondoltuk, hogy így alakul. Megszerettük Sántost, közel a város és szép a falu. A Csiki család Csíkbői érkezett Sántosra Lakásokat álmodtak az öltöző tetejére mintegy negyven négyzetméteres bérlakásokat építenek a sportöltöző tetőszintjére. A lépcsőház és a lakások kialakításával már elkészültek, a szerkezeti munkák vannak hátra. Eddig közel kilencmillió forintot költöttek a beruházásra, ebből az összegből négymillió-nyolcszázezer forint a pályázati támogatás. Üdvözlő táblán hirdetik a Zselic kapuját több mint 2000 négyzetméteres területet vásárol meg az önkormányzat a falu határában. Itt szabadidőparkot és a Zselic jellegzetes növényeit bemutató arborétumot alakítanak ki. A tervek között szökőkút és fahíd építése is szerepel, valamint egy köszöntő tábla, melyen az „Üdvözöljük Sántoson a Zselic kapujában” felirat szerepel. A beruházáshoz három évre elosztva egymillió 800 ezer forintos céda pályázati támogatást kaptak. Hat számítógépen lehet internetezni lecserélték a kultúrház tetőszerkezetét és felújították a teljes elektromos hálózatát. A Hamar népszerű lett az e-pont beruházással szinte egy időben hat számítógéppel kialakították a könyvtárban az e- Magyarország pontot is, így lehetővé tették az érdeklődők számára a korlátlan internethozzáférést is. Az oldal cikkeit F. Szarka Ágnes írta Fotók: Láng Róbert Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Hajlandóság van, de a pénz hiányzik fejlesztés Csatornára és egészséges ivóvízre van szüksége a községnek Amit négy évvel ezelőtt megígért a testület, annak 95 százalékát sikerült elvégezniük. Horváth József polgármester elégedett, bár azt mondta: egyre szigorúbb és nehezebb körülmények között kell dolgozniuk.- Eddig nem sikerült megvalósítani a látványparkot, de reményeink szerint még a ciklus végéig elkezdhetjük a munkát. Ez a pályázati pénz kézhezvételétől függ. Adósak maradtunk a játszótérrel is, hiába pályáztunk, nem nyertünk. Olyan magasak az árak, hogy szinte lehetetlen az önerőt biztosítani hozzá. Megpróbálunk más úton eljutni a megoldáshoz. Egy területet vásárolunk, ahol homokozót, egy kis füves sportpályát alakítunk ki. Hátravan még a temetőhöz vezető út és egy parkoló építése is. Az urnafal elkészült. Sántoson is gondot okoz a csapadékvíz-elvezetés. Az árkokat minden évben kitisztítják, de végleges és megnyugtató megoldásra lenne szükség.- Csatornánk még nincs, de a terveink már évek óta készen vannak. Annyit költöttünk a tervezésre, hogy azzal már az önerőt is biztosítani lehetne. Kaposvárral és 12 községgel társulunk, így reményeink szerint sikerül a 200 millió forintos beruházást megvalósítani. Nálunk a lakosság 90 százaléka rákötne a vezetékre. A vasas és nitrátos viHorváth József polgármester: Ki kell használni a lehetőségeinket zünk minőségén sürgősen javítanunk kell - tette hozzá a polgármester. Sántos nem bővelkedik vállalkozókban, az emberek többsége Kaposvárra jár dolgozni. így a város közelségét előnyként értékeli.- Munkát a megyeszékhely, élhető életet a falu ad - mondta. - Gyönyörű a környezetünk, itt csend van, béke, nyugalom. Sántos a Zselic kapuja, ám ezt az adottságunkat még nem tudtuk kellő módon kihasználni. Szükség lenne vendégházra, étteremre, de ezt is az önerő hiánya gátolja. Bár a csatorna kivételével teljes az infrastruktúránk, azért lesz dolgunk az elkövetkező időszakban is. Négy gyerek mellett a falu gondját is a nyakába vette Mindössze egy hónapja falugondnok BERENDÁS TIBOR. Azt azonban e rövid idő alatt is megtapasztalta, hogy ezt a munkát nem lehet nyolc órában elvégezni. Bármi gond adódik a falu „üzemelésében”, őt riasztják.- Szelőmester voltam a húskombinátnál, de nem láttam biztosítva a jövőmet, így megpályáztam a falugondnoki állást - mondta. - Elvégzem a szokásos feladatokat: ebédet hordok, irányítom a közcélú munkásokat, s az egyéb javítások, izzócserék is az én hatáskörömbe tartoznak. Amolyan mindenes vagyok a faluban. A szentbalázsi iskolából hozom az ebédet, mintegy harmincán igényelték ezt a szolgáltatást Berendás Tiborék négy gyermeket nevelnek. Azt mondta, a nagyszülők nélkül nehéz lenne ezt a munkát végeznie.- Az igaz, hogy most ritkábban látnak a gyerekek, de reggel el tudom hozni őket a buszhoz, délután pedig vigyáz rájuk valaki. A nagylány tizenhárom éves, rá azért kell vigyázni, mert kamaszodik, a hét- és nyolcéves picik pedig egy kicsit fogyatékosok. A négy gyerekből kettő intézetis, kettő a sajátunk. Úgy gondoltuk, hogy esélyt kell adni nekik, történjen velük is valami jó az életben.
