Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-19 / 116. szám

12 KÖRNYEZETVÉDELEM SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 19., PÉNTEK A siófoki Zöldfok felveszi a kesztyűt ötlet Az ISPA-program kínált megoldást a szemétgondokra a régió települései számára Nincsenek előnyben a közszolgáltatók, nekik is pályázniuk kell az uniós hulladékkezelési program során érkező eszközök üzemeltetésére. Fónai Imre Szabó Zoltánt, a Zöldfok Rész­vénytársaság vezérigazgatóját tekintik sokan a dél-balatoni, Sió-völgyi hulladékgazdálkodá­si program „szülőatyjának”.- Hogyan is kezdődött? Való­ban Ön az ötletgazda?- Miközben megoldásokat ke­restünk a hulladékkezelési problémákra, az volt a legszem­beötlőbb: a dél-balatoni térség­ben működő négy hulladéklera­kóból három part közeli telepü­lésen van, kettő ráadásul hama­rosan betelik. Bővíteni, fejleszte­ni tehát ezeket nem lehetett. Új regionális lerakók építéséhez, az eszközök fejlesztéséhez azon­ban rengeteg pénzre volt szük­ség, amit sem a cég, sem az ön- kormányzatok nem tudtak elő­teremteni, még hitelből sem. Két uniós ISPA-program akkor már előkészítés alatt állt az or­szágban. Úgy láttuk, ez lesz a járható út számunkra is. Meg­kerestük az önkormányzatokat a pécsi Biokom Kft.-vel közösen, felajánlva a szakmai segítsé­günket, sőt, komoly anyagi áldo­zatokat is hoztunk az előkészí­tés során. Abban a reményben persze, hogy ha sikeres lesz az uniós pályázatunk, az nemcsak az önkormányzatoknak segít, hanem társaságunk jövőjét is pozitívan befolyásolja. Az volt az akkori elképzelés: a meglévő rendszert fejlesztjük, így a régi közszolgáltatók lehetnek az üze­meltetők a későbbiekben is. No, ezt húzta keresztbe az Európai Bíróság iránymutató döntése. Közbeszerzési pályázaton lehet csak kiválasztani az üzemelte­tőt. Nincs más hátra, a Zöldfok Zrt. is felveszi a kesztyűt...- Emiatt nyilván kissé csaló­dott; van-e még, amivel elége­detlen?- Igen, a csúszással. Remé­nyeink szerint idén év végére minden beruházásnak el kellett volna készülnie. Két évnél is to­vább tartott például a somi regi­onális hulladékkezelő telephez szükséges terület megszerzése. Nehezen minősíthető, ahogyan az amúgy állami terület ügyé­ben az időt húzták az illetéke­sek, holott az Európai Unió már régen odaítélte a támogatást a konzorciumnak. Szabó Zoltán vezérigazgató: az új hulladékgyűjtő járművek üzemeltetésére is készül a Zöldfok Zrt.- Ami és ahogyan remélhe­tőleg rövidesen megépülhet a térségben, az egyezik az eredeti, „zöldfokos” koncep­cióval?- Igen, csaknem száz száza­lékban azonos azzal, tehát akár a sajátunknak is tekinthetjük.- Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Zöldfok jelenlegi szol­gáltatási területén a nemzet­közi közbeszerzési pályázat le­zajlása után megjelenik egy konkurens szolgáltató?- Elvileg elképzelhető, hogy új cég lép a porondra. Ahogy azon­ban már mondtam, felvesszük a kesztyűt, hiszen mi is az üze­meltetésre készülünk évek óta. Azt azért szeretném tisztázni, hogy a Zöldfok-részvények egy részének a közelmúltbéli értéke­sítése nincsen összefüggésben azzal, hogy az unió felülvizsgál­tatja a dél-balatoni, Sió-völgyi hulladékkezelési programot. Nem csak ezt, valamennyivel ezt teszi. A program során beszer­zett eszközök üzemeltetését csak nyílt nemzetközi pályázat­tal lehet odaítélni, ez a lényege az Európai Bíróság hallei ítéleté­nek. Teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy egy adott szolgáltató önkormányzati vagy magántulajdonban van. •5 é* visöwr i Misztérium ROVATUNK A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT TÚL A TERVEKEN Megvalósulóban a legnagyobb dél-dunántúli önkormányzati együttműködés sét hozza létre. Ebben a térségben program tervezett teljes beruhá- a keletkező hulladék mennyisége zási költsége meghaladja a 30 A MECSMDRÁVA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMTERVE 2006. tavasz - 2007. tavasz Műszaki tervezés és temkófelübizsgálat lefolytatása. 2006 nyara Mecsek-Dráva pályázat beadása az Európai Unióhoz. 2006 vége - 2007 közepe Mecsek-Dráva Program építési, árubeszerzési és szolgáltatási tendereinek kiírása, a közbeszerzési elírás lefolytatása. 2007-2008. A Mecsek-Dráva Program kivitelezése. 2009. A Mecsek-Dráva Program üzemeltetésének megindulása. A dél-dunántúli térségben jelen­leg két olyan regionális hulladék­gazdálkodási program épül, amelyről elmondható, hogy belát­ható időn belül reálisan megvaló­sul Az egyik a „Dél-Balaton és Sió­völgyi" Program, amely méglSPA- flnanszímzás keretében kezdődött meg és mám már az eszközbeszer­zés fázisába lépett A másik, a ka héziós alapból támogatott Mecsek- Dráva Regionális Hulladékgazdál­kodási Pmgram esetében megin­dult a kivitelezési tervezés. E mun­kában a pályázaton nyertes terve­zőkön túl az érintett minisztériu­mok képviselői, a környezetvédel­mi hatóság, az előkészítésben részt vevő szakemberek, illetve a projekt­ben szakmai segítséget nyújtó EU- szakértők is részt vesznek. A Me csek-Dráva Progmmmal 30 milli­árdos beruházás vette kezdetét A Mecsek-Dráva Program Dél- Dunántúl legnagyobb környezet­védelmi beruházása és régiónk­ban az egyetlen, amelyet Magyar- ország kiemelt nagyprojektjei kö­zött tartanak nyüván. Ez a meg­tisztelő cím az eddig elvégzett elő­készítő munkát és a programhoz csatlakozott 295 település példás együttműködését dicséri. A program Ifibb jellemzői 1. Regionalitás és együttműkö­dés A Mecsek-Dráva Hulladékgaz­dálkodási Program három megye (Baranya, Somogy, Tolna) jelentős részére kiterjedve 295 település közel 425 ezer lakosának valós infrastrukturális együttműködé­a 2005-ös évben elérte a 174 ezer tonnát, ám a 2030-ra prognoszti­zált adat szerint a megváltozott fo­gyasztói szokások következtében mintegy 228 ezer tonna hulladék keletkezik majd. 2. Az EU támogatásával indult mega műszaki tervezés Annak érdekében, hogy a Me­csek-Dráva pályázat támogatásai leírhatók legyenek - amint meg­nyílnak a 2007-2013 közötti EU- költségvetés támogatási forrásai -, a program 250 millió forintot ka­pott - az úgynevezett „Nagypro­jekt Alaptól1' - az előkészítési munkák elvégzésére. Ezt a pénzt az Önkormányzati Társulás a hul­ladékkezelési központok (Kö­kény, Barcs, Marcali), az átrakó állomások (Dombóvár, Sellye, Szentlőrinc, Pécs, Villány, Nagy­atád), valamint a komposztálok (Dombóvár, Nagyatád) és a térség­ben létesülő 22 hulladékudvar műszaki tervezésére fordítja. Az előkészítési támogatás forrásokat biztosít 101 Mecsek-Drávás tele­pülés önkormányzati tulajdonban lévő hulladéklerakójának felül­vizsgálatára, illetve a rekultiváci­ós terveinek elkészítésére is. A milliárd Ft-ob A fenti munkák el­végzése érdekében közbeszerzé­si eljárás keretében a Golder Associates került kiválasztásra. A céggel a szolgáltatási szerződést 2006 áprilisában kötötte meg a Mecsek-Dráva Társulás. 2006 má­jusában megindultak a Mecsek- Dráva műszaki tervezésével kap­csolatos munkálatok. 3. Komplex bioenergetikai hulla­dékkezelés szinergiáim építve Napjainkban a fejlett ipari or­szágokban az elsődleges ipari nyersanyagok egyre inkább fo­gyatkoznak, valamint a nem meg­újuló energiaforrások sem állnak korlátlanul rendelkezésre. Megfe­lelő kezeléssel a hulladékból hasznosítható anyagok nyerhetők ki, melyek többek közt ipari má­sodnyersanyagként vagy ener­giahordozóként járulhatnak hoz­zá a térség jövedelemtermelésé­hez. Ha a hulladékok kezelése rendszerszerűen történik, amely során a hulladékhasznosítás és energetikai hasznosítás között meglévő szinergikus hatások ki- nasználására helyeződik a hang­súly, olyan rendszerek alakítható­ak ki, amelyek helyi és regionális szinten jelentősen elősegíthetik a környezetterhelés csökkenését, valamint mérsékelhetik az adott régión kívülről származó energia- hordozók felhasználásának kény­szerét 4. A legkorszerűbb hulladékke­zelési módszerek A Mecsek-Dráva Program mag­ját képezi a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, melynek kere­tében a lakosságtól begyűjtött hul­ladékfajtákat válogatják, aprítják, rostálják, bálázzák. Az anyag faj­tájától függően ezután újrahasz­nosulhat anyagában, vagy ener­giatermelésre is fogható. A beru­házások üzembe helyezésekor évente közel 30 ezer tonna csoma­golóanyag, valamint 10 ezer ton­nát meghaladó zöldhulladék ke­rül begyűjtésre elkülönített mó­don, így ezek mindegyike anyagá­ban hasznosul. A közei 140 ezer tonnát kitevő vegyesen gyűjtött hulladékot mechanikai előkeze­lést követően 3 fő frakcióra vá­lasztják szét szerves frakcióra, nehéz és könnyű frakcióra. A szerves frakció - amely közel 30% - biofermentálásra kerül. A köny- nyű frakció - a zömmel műanya­got, papírt, textilt és fát tartalma­zó, magas íutőértékű rész - kb. 35%-ot tesz ki. A magas fűtőérté­kű könnyű frakció cementművi hasznosítása az EU-ban már gya­korlattá vált A Duna-Dráva Ce­ment Kft-vel közös kísérleti pró­baégetés is sikerrel zárult 5. Energetikai hasznosítás A kezelt hulladékok bizonyos része, pl. a szerves hulladékok már a program keretén belül bio­gáz-előállító üzembe kerülnek, ahol végül villamos energiát és fű­tésre alkalmas hőt állítanak elő. A biogázüzem szilárd melléktermé­ke és az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék-komposztálás után kihelyezhető energetikai céllal lét­rehozott ültetvényekre kerül, ahol növényzet tápanyagául szolgál. A mezőgazdasági területeken létrehozott ültetvényekről betaka­rított biomassza aprítást, esetleg préselést követően eltüzelhető speciális kazánokban, így főként hő, de ugyanúgy villamos energia is előállítható belőle. A program kiemelt hulladékkezelő központ­jaiban előállított ún. könnyű frak­ció együtt égethető a megtermelt növényi biomasszával. A hulla­dékkezelésre ráépülő energetikai fejlesztések további beruházáso­kat indukálnak, pl. biodízel- és bioetanol-üzemeket, amelyek ré­vén a mezőgazdasági területekről származó alapanyagokból köny- nyen értékesíthető energiahordo­zó készül, biztos jövedelmet ga­rantálva az agrárium számára. 6. Környezeti, gazdasági és tár­sadalmi szempontok előtérben Mintaértékűnek számít a kez­deményezés, mivel eredménye­ként a hulladékok jelentős há­nyada energetikailag hasznosít­ható anyaggá alakítható, ezáltal csökkenti az ország külső forrá­soktól való energiafüggőségét. Továbbá az Európai Unió szint­jén is kiemelkedő, hogy a fenn­tartható fejlődési és öko-szociális elvek figyelembevétele mellett a gazdasági szereplők hatékony­ságnövelését, mint a régió ver­senyképességének fokozását biztosító feltételt is prioritásként tekinti. 7. Munkahelyteremtés Ezek az indukált beruházá­sok többletmunkahelyet terem­tenek mind az alacsonyan kép­zett, mind a diplomával rendel­kező munkavállalók részére. A Mecsek-Dráva Regionális Hulladékgazdálkodási Program és a hozzá kapcsolódó környe­zetipari fejlesztések tehát egy­szerre szolgálják a környezet megóvását, a mezőgazdaság és az ipar fellendítését, valamint a térségben élők jövedelemter­melését, életszínvonalának nö­velését. 8. Összhangban a környezet- ipari klaszterrel A 2006. június első felében megalakuló környezetipari klaszter a dél-dunántúli régió környezeti állapotának és ipará­nak fejlesztését tartja szem előtt. A klaszter célja, hogy a gazdasá­gi élet több ágazatát felölelve biz­tosítsa a tagok számára az infor­mációk megosztását, közös pá­lyázatok megvalósításának lehe­tőségét, a beruházási programok koordinálását, együttes piaci fel­lépést, összehangolt marketin­get és lobbizást. A klaszter elindítása, működ­tetése olyan ágazati és regionális operatív programok támogatása­it veszi igénybe, mint amilyen a Mecsek-Dráva Program.

Next

/
Oldalképek
Tartalom