Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-15 / 112. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 15.. HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Nyugdíjasok kultúrrandevúja: a sramlitánctól az úttörődalokig Szombaton délután több mint száz nyugdíjas vette birtokba a tapsonyi művelődési házat. A kistérségi kulturális bemutatók sorában a megyében negyedikként a marcali kistérség nyugdíjasai léptek színpadra. Tíz egyesület és klub 26 műsorszámot hozott magával. A résztvevőket a megszépült kultúrházban a rendezvény házigazdájaként Fábos István polgármester fogadta, aki elmondta: a fesztivál a felújított épület avatása is egyben. A zsűriben Stikel János, a társadalmi kapcsolatok referense és Bánffy Lőrincné, a nyugdíjasok megyei szövetségének elnökhelyettese foglalt helyet, aki arra kérte a fellépőket, hogy ne izguljanak: ez nem verseny, hanem egy bemutató a saját és társaik örömére. Antalicz Istvánná, a Marcali Kistérségi Nyugdíjas Társulás elnöke arról beszélt: mennyire sokszínű volt a bemutató. Az egyesületek több műsorszámban és másmás műfajokban mutatták meg magukat. ■ Vigmond Erika Jól vizsgáztak a dél-somogyi táltos tanoncok- Nem kedves, amit alkottatok, hanem friss és őszinte. Kívánom, hogy mi, felnőttek ezt az érzést sose rontsuk el bennetek - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Mártonná Ritter Mary, a Táltos Művészeti Iskola igazgatója Gyékényesen a délsomogyi iskolák Táltos művészeti csoportjainak találkozóján a diákok képzőművészeti kiállítását. Az intézmény 1997- ben alakult Szegeden, jelenleg 67 helyen tanítanak mintegy 5000 gyereket. Megyénkben Gyékényes volt az első telephelyük, aztán további öt iskola- az inkei, a csurgói Eötvös József, a nagyatádi Babay, a háromfai és a somogyszobi - csatlakozott hozzájuk, s hamarosan újabb hattal gyarapodnak. A találkozón a tánc és dráma tagozatosok mutatkoztak még be. Most először láthatta a közönség a legkisebb táltosokat, a gyékényesi óvodásokat. ■ Varga Andrea A hozzáértők azt mondják, nincs még egy olyan néptáncverseny az országban, ami rendszeresen akkora tömegeket mozgat meg, mint a somogyi. A hétvégén 21. alkalommal több mint ezer ifjú táncos ropta. Fábos Erika Somogybán több mint 110 gyermek- és 30 felnőtt-tánccsoport működik. Ez azt jelenti, hogy a megyében háromezernél is többen néptáncolnak rendszeresen. Ez a hozzáértők szerint olyan tömeg, ami az országban is egyedülálló. Egyetlen megyében sem foglalkoznak ennyien a hagyományokkal. Merczel István, a Somogy Megyei Néptáncszövetség elnöke azt mondta: 1994-ben alakult meg az első művészeti iskola, ahol néptáncot is oktattak. Az azóta eltelt időben ez a fajta tehetséggondozás már annyira kinőtte magát, hogy a gyerek-táncosok nyolcvan százaléka ilyen iskolákban ropja és csak húsz százalékuk foglalkozik szakkörön vagy amatőr-csoportokban a tánccal. Ennek köszönhetően az elmúlt tíz évben lendületet kapott a néptánc, és a felnőttegyütteseknek is könnyebben van utánpótlása.- Az Európában szinte egyedülálló, hogy oktatási keretek somogybán az országban az elsők között teremtették meg a hagyományőrzés feltételeit. Az országban a hetvenes években élte fénykorát a néptánckutatás és -gyűjtés. Megyénkben azonban már 1954- ben antológiát adtak ki a somogyi táncokról, amely szinte mindent tartalmazott. A 60között, állami segítséggel lehet néptáncot tanítani - mondta Merczel István. - Ennek is köszönhető, hogy más országok nem tudtak annyit megőrizni nemzetük folklóranyagábói, mint hazánk. Ez óriási kincs és olyan egyedülálló példa, amelynek jelentősége csak a Kodály- módszerhez mérhető. A néptánc ugyanis egy rendkívül összetett mozgásművészet, amiben ráadásul az ének, a zene és a tánc egybekapcsolódik as évek végén alakultak meg az első hagyományőrző együttesek és felnőtt-tánccsoportok. Együd Árpád mellett Vida József, Csikvár József és Szabados Péter voltak azok, akik létrehozták azokat az alapokat, amire máig bátran építkezhet a művészeti oktatás legnépszerűbb ága. a hagyományok ismeretével és egy intenzív közösségi élménynyel is. Amennyiben ez fiatalkorban kerül a gyerekek életébe, az valódi gyökereket alakít ki és az értékrendjükön kívül még a fizikumukra is szinte észrevétlenül, játékosan van nagyon kedvező hatással. Éppen ezért volt nagy csalódás, hogy az elmúlt években az állami normatíva rendszerét úgy alakították át, hogy az a csoportos művészeti oktatást hátrányosan érintette. A forráshiány ellenére Somogybán nem kevesebben, hanem többen táncolnak, mint néhány évvel ezelőtt, s szövetsége is alakult a néptáncosoknak. A továbblépéshez az kellene - mondják a szakemberek -, hogy a kiválóan működő alapképzés után középfokú néptáncoktatás is legyen a megyében. Amennyiben a következő tíz évben ezt sikerülne megoldani, az valóban néptánc-nagyhatalommá tehetné Somogyot. Évtizedes hagyományok éltetik az együtteseket SEGÍTÜNK... Olvasóink írták 2006. május 9-i számukban közölt olvasói levélben a Balatonlellén kialakítandó lidós partszakaszról egy olvasónk írta le véleményét. Kenéz István polgármester kötelességének érezte a cikkre reagálni. így írt: „az olvasói levél szerint a bala- tonlellei adófizetők pénzét költjük a partszakaszra... Ez az állítás a valóságnak nem felel meg. Ez a beruházás Balatonlelle városának egyetlen fillérjébe sem kerül. Ha a levél írója vette volna a fáradságot, s a műszaki irodán rendelkezésre álló iratokból tájékozódott volna, ez a valótlan, félreérthető állítás nem hangozhatott volna el. A Somogyi Hírlap május 5-i számában egyértelműen igyekeztem megfogalmazni, hogy a partszakasz feltöltéséhez szükséges homokot a város kapja és nem vásárolja. Balatonlelle egy egyedülálló lehetőséggel élhetett, amit kötelesség volt megpróbálni. Napjainkban, amikor az idegenforgalom egyre kevesebb megélhetést kínál az itt élőknek, új és új lehetőségeken kell törni a fejünket. Balatonlelle az elmúlt években is élenjárt ebben. Ennek köszönhető, hogy városunkat példaként emlegetik. A most készülő homokos, lidós partszakasz reményeink szerint a családokat, a kisgyermekes szülőket csalogatja majd Balatonlel- lére, hiszen olyan egyedülálló lehetőséget találnak itt, amely sehol a déli parton nem látható. S 82/316-165 A megye egészét érintő, közérdekű kérdéseiket a nap 24 órájában rögzítjük a 82/316- 165-ös telefonszámon. Vagy hívják hétfőtől péntekig 12- 14 óra között a 82/528-129- es telefonszámot! Kicsik alkotta néptáncnagyhatalom... Somogybán több mint száztíz tánccsoport működik, a hétvégén is több mint ezer apróság ropta Orömtáncot jártak a kicsik élvonal Somogybán van a legtöbb gyermeknéptáncos hazánkban Újra megszólal a régi orgona Balatonszabadiban A színvonal emelkedik, az épület süllyed gárdonyi-tervek Pályázatírást is tanulnak az általános iskolában Négy éve a tetőt, két éve a toronysisakot tették rendbe, idén az 1896-ban épült orgonát újít- tatja fel a 212 éves balatonsza- badi református templom megújulásáért dolgozó alapítvány. - Mindenekelőtt nagyon sok bala- tonszabadi polgáré a köszönet, akik ötszáz, ezer, két- és ötezer forintjaikkal járultak hozzá a templom megújulásához, néhány vállalkozó több tízezer forintos támogatását adta; volt, aki százezer forintot - mondta Tóth Katalin alapítványi elnök. - Egy budapesti fiú - nagymamája lakik a településen - egy iskolai vásáron értékesítette ajándékceruzáit, s a kapott kétezer forintot a templom javára fizette be, egy hölgy pedig saját kezűleg kötött hatvan mellényt, értékesítette azokat, s a befolyó összeg is ahhoz járul hozzá, hogy a csodálatos 110 éves orgona újra megszólalhat. A templom tatarozására is jut pénz, hogy az elkészülő hangszer tiszta, háborítatlan környezetbe kerüljön vissza. Tóth Katalin hozzátette: hiszik, hogy az orgonamuzsika nemcsak a hitéletet teszi majd ünnepibbé, hanem a település hasznára is válhat mint turisztikai lehetőség. A templom bekapcsolódhat a siófoki kistérség turisztikai vérkeringésébe kiállítóhelyként, illetve orgonakoncertek színhelyeként. ■ Fónai Imre Jóval több pályázaton szeretnénk részt venni - így fogalmazta meg egyik legfontosabb célját Kaposvár legújabb iskola- igazgatója. Jakó Zoltánt márci■ Az iskola homokbánya helyére épült, ezért csúszik az egész épület, repedezik a mennyezet, a csövezet és töredezik a sportpálya talaja is us elsején nevezték ki a Gárdonyi iskola élére.- Bővíteni kívánjuk a választható délutáni elfoglaltságok skáláját - mondta Jakó Zoltán. - Ehhez a szakembergárdánk már adott, ám kevés az eszközünk. Ezen próbálnánk változtatni pályázati pénzből. Fontosnak tartom még, hogy a korábbinál nagyobb munkafegyelem jellemezze a tanárokat és diákokat egyaránt. Bár a pedagógusok komoly szakértelemmel végzik a dolgukat - tette hozzá -, ám miután sok a problémás gyerek, nem egyszerű a feladatuk. Ennek ellenére azt látom, hogy a családi házas övezetben többnyire nyugodtabbak, közvetlenebbek a gyerekek, mint a lakótelepeken. Jakó Zoltán azt mondta: fontos feladat még az épület állagának folyamatos javítása, ám ez százmilliós költség. Az iskola ugyanis egy homokbánya héjaké Zoltán szerint a problémák ellenére népszerű az iskola lyére épült, ezért folyamatosan csúszik az egész épület. A csövek, a mennyezet, de még a sportpálya is töredezik. Az viszont jó hír, hogy az önkormányzat már hozzálátott a tető szigeteléséhez. A beiratkozási létszám alapján úgy tűnik, hogy a problémák ellenére kedvelik az iskolát a szülők - hangsúlyozta az igazgató. - Jövőre is két első osztály indul a Gárdonyiban, az egyik sport tagozatos lesz. Matematikát, valamint magyar nyelvet és irodalmat pedig az eddig megszokott módon, a képességeiknek megfelelően úgynevezett nívócsoportokban tanulhatnak a diákok. ■ Márkus Kata
